Szombaton és vasárnap több, hazai viszonylatban jelentősnek mondható földrengés rázta meg Szarvas térségét, a jelenség az atlétikai vb és a Szent István napi ünnepségek mellett is uralta a sajtót. Nem csoda, hogy a magyarok minden érezhető rengésre felkapják a fejüket, hiszen földtanilag a Kárpát-medence a világ nyugodtabb helyei közé tartozik. Legalábbis látszólag – a hétvégi földmozgások hátteréről, részleteiről Czecze Barbara geofizikust, az ELKH Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársát kérdeztük.
Szombat délelőtt 4,1-es magnitúdójú rengés pattant ki, amit három perccel később szintén egy 4,1-es követett, majd a további rengések sorában vasárnap hajnalban egy újabb 4,1-est is regisztráltak. A nagyobb rengések fészekmélysége nagyjából 8-10 kilométer volt, vagyis hazánkban megszokott módon a földkéreg felsőbb részében pattantak ki, a pontos helymeghatározáson még dolgoznak a szakemberek. Nekünk, laikusoknak így is többet mond, hogy
A lakossági bejelentések alapján 12-13, a felszínen is »érezhető« utórengés történt eddig, a műszeres mérések alapján viszont már 100 fölött járunk
– mondja a 24.hu-nak Czecze Barbara.
A jelenlegi fészekmechanizmus megoldások alapján az itt találkozó két kőzetlemez egymás mellett, horizontálisan mozdult el, ahogy az a térségre egyébként jellemző (szakszóval ezt balos oldalelmozdulásnak nevezzük).
Alattunk is mozog a föld
Földrengések bárhol és bármikor kipattanhatnak a kisebb-nagyobb kőzetlemezek határán – legutóbb a törökországi földrengések kapcsán, itt írtunk a miértekről –, ökölszabályként annyit mondhatunk, hogy ahol egyszer megmozdult a föld történelmi távlatokban, ott a jövőben is várható földrengés. Lehetséges maximális erejére is a korábban azonosított legnagyobb rengések energiáját szokták számításba venni.
Magyarország ugyan távol fekszik az igazán súlyos, pusztító földmozgások fészkének számító nagy törésvonalaktól, de ettől függetlenül a Kárpát-medence alatt található számos kőzetlemez is részt vesz a lemeztektonikai mozgásokban. A hazánkban végbemenő tektonikai folyamatok egyik fő mozgatórugója az Adriai-kőzetlemez északi irányba történő haladása, és az óramutató járásával ellentétes forgása.
Ez a mozgás a hazánk területén fekvő két nagy, fő szerkezeti egységet (Alcapa és Tisza-Dácia) a stabil Európai platformhoz préseli, amely feszültségfelhalmozódást eredményez. Az így felgyűlt energia felszabadul, ez pedig viszonylag gyakran okoz a mostanihoz hasonló rengéseket a kéreg gyengébb pontjain – statisztikailag, a teljes hazai katalógust vizsgálva 3-4 évente fordul elő legalább 4-es magnitúdójú földrengés Magyarország területén –, íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- 1989. 01. 27., Bérbaltavár, 4,4-es magnitúdó;
- 2006. 11. 23., Beregsurány, 4,5-ös magnitúdó;
- 2006. 12. 31., Gyömrő, 4,1-es magnitúdó;
- 2011. 01. 29., Oroszlány, 4,5-ös magnitúdó;
- 2013. 04. 22., Heves, 4,8-as magnitúdó;
- 2019. 03. 07., Ötvöskóny, 4,0-s magnitúdó;
- 2019. 08. 11., Tenk, 4,1-es magnitúdó.
Itt volt az ideje
A 4-es magnitúdó körüli érték még nem jelent veszélyes kategóriát, nem okoz komolyabb épületkárokat, ám Magyarországon nagyon ritkán (40-50 évente) előfordulnak az 5-ös magnitúdót meghaladó rengések is. A történelmi rekordnak számító 6,3-as földrengés Komáromot érintette 1763 nyarán – kis híján az egész város romba dőlt, itt írtunk erről részletesen. Czecze Barbara kiemeli, hogy a mostani földrengések hazai viszonylatban még így is a ritkábbak közé tartoznak, igazi különlegességük mégis az, hogy
Utórengésekre a következő hetekben még számtani kell, és az sem zárható ki teljes biztonsággal, hogy egy eddigieknél nagyobb rengés is kipattan, de a szakemberek bíznak benne, hogy a lecsengés időszaka következik. A területet jelenleg is újonnan a helyszínre telepített, extra műszerekkel is monitorozzák, hogy a lehető legkisebb rezgéseket is regisztrálhassák.
Szarvas környéke egyébként már korábban is mutatott szeizmikus aktivitást, legutóbb 1978-ban mértek 4,5-es erősségű földmozgást – a jelenlegi helyszíntől mintegy 40 kilométerre, ezek ismétlődése néhány évtizedenként várható.
Energia és pusztítás
Egy-egy földrengés az úgynevezett Richter-skálán megadott magnitúdója (mérete) objektív érték, a kőzetlemezek elmozdulásakor felszabaduló energiát jelöli. Végpontja értelemszerűen nincs, de a 9-es fokozatnál erősebbekkel még nemigen találkoztunk. Itt a szarvasi 4,0-4,2 középtájon fekszik, ám fontos tudni, hogy ez egy logaritmikus skála: egy egységnyi növekedés a Richter-skálán tízszeres növekedést jelent a földrengés amplitúdójában és közel 32-szeres növekedést a felszabaduló energiában.
A felszínen végzett rombolás ehhez képest „szubjektív” fogalom, elsősorban ugye épített környezet szükségeltetik a rengés helyszínére, amiben egyáltalán kár keletkezhet. Sok múlik a hipocentrum (a földrengés kipattanásának helye a felszín alatt) mélységén, a talaj összetételén, a geológiai környezeten is, hosszan sorolhatnánk.
A pusztítás mértékét az úgynevezett Mercalli- vagy intenzitási skála jelöli: 12 fokozatból áll, ahol 2-estől már „megérezzük”, 5-ös fölött megrepedhetnek a házfalak, és így tovább, a 12-es már a totális pusztulás.
