„A magyar forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető. Azt, hogy a totális diktatúra nem történelmi adottság, hogy ahol zsarnokság van, ott újraszülethet a szabadság és demokrácia” – mondta a házelnök a Magyarországra érkezett külföldi államfők és miniszterelnökök jelenlétében.
Szili Katalin kiemelte: a szovjet rendszer szellemi, politikai befolyását, megrendíthetetlenségének mítoszát alapvetően a magyarországi forradalom gyengítette meg. A lelkesedésnek és a kiállásnak számos formája élt együtt 1956 őszi Magyarországán – tette hozzá.
A házelnök rámutatott arra, hogy a pesti srácok (vagyis a felkelők, akik e néven vonultak be a XX. századi magyar történelembe), a reform értelmiség, a munkástanácsok, a forradalmi vidék emlékeit megőrizték a résztvevők, archiválták a dokumentumok.
„Tisztelettel adózunk azoknak az emigráns és hazai ,56-osoknak, a demokratáknak, akik a hivatalos történelemhamisítás évtizedeiben sem engedték ,56 emlékét elenyészni” – hangsúlyozta. Hozzátette: tisztelettel adózunk és köszönettel tartozunk a világ szinte felsorolhatatlanul sok befogadó országának, amelyek menedéket nyújtottak a szabadságharcot követő megtorlás elől menekülő honfitársainknak. Azoknak a demokratikusan, felelősen gondolkodó magyaroknak, akik nem féltek saját testi épségüket és életüket kockáztatni hazájuk felszabadításáért.
„Múltunkat ismerni, azt bevallani kötelességünk. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a maga tisztító erejével visszahelyezte Magyarországot Európa és a világ erkölcsi térképére” – mondta, hozzáfűzve: hogy erről az erkölcsi térképről többé sose csússzon le az ország, látnunk kell és egyben be is kell látnunk, hogy e reális múltkép nélkül nem lehet a jövőt építeni, szolgálni.
Szili Katalin szerint 1956 olyan, ritka fejezete a magyar történelemnek, amely kétségtelenül a világtörténelem részévé vált. Erre legyünk büszkék – szólított fel. Hozzátette, arra is büszkék lehetünk, hogy a „sokszínű, sokhangú ,56” reményeiből mégis megvalósult a demokratikus köztársaság. A házelnök kiemelte: a magyar 1956 elvette annak a lehetőségét, hogy a hatalmak rendszere változatlan formában éljen tovább, az elemi forradalom alapjaiban rengette meg a korabeli világrendet, elsősorban a szovjet világ rendjét. Köszöntője után az Országgyűlés elnöke felolvasta az ENSZ főtitkárának üzenetét.
