A magyar kormány készre jelentette az igazságügyi reformot az Európai Bizottságnak, és ezzel párhuzamosan több százmillió euróról adott le számlát, amelyekre kifizetéseket várnak, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 27-i Kormányinfón. Gulyás szerint innentől már csak a bizottságon múlik, hogy teljesítse a kötelességét és kifizesse a Magyarországnak járó pénzeket.
De pontosan mit jelent ez, milyen pénzekről van szó, és tényleg ki fogják-e fizetni őket?
Magyarország uniós támogatásait összesen háromféleképpen blokkolja az Európai Unió.
- Ezek közül az első az úgynevezett kondicionalitási eljárás, amelyet a legtöbben jogállami mechanizmusnak hívnak. Erről az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács szavazott, tehát az uniós tagországok vezetői döntötték el, hogy a pénzek egy részét ne kapjuk meg. Itt három nagy operatív program 55 százalékát blokkolja az Európai Unió, amíg nem teljesítjük az elvárt reformokat. Erről részletesebben itt írtunk. Ugyanez a mechanizmus akadályozza meg, hogy az Erasmus és a Horizont programokra szerződéseket köthessenek olyan egyetemekkel és kutatóintézetekkel, amelyek közalapítványi formában működnek.
- A második a Helyreállítási Alap. Ezt a koronavírus-járvány után hozták létre, hogy segítsenek a negatív gazdasági hatásokat enyhíteni. Az alap óriási, majdnem akkora, mint az unió hétéves költségvetése. Magyarország viszont még nem fért hozzá, itt az előbbiekhez hasonlóan az elvárt reformok teljesítésére várnak, de erről nem a tanács, hanem az Európai Bizottság dönt.
- A harmadik befagyasztás pedig az unió hétéves költségvetéséből származó kohéziós pénzek egészére vonatkozik. A hétéves költségvetésből kétféle nagy pénzcsoport jár a tagállamoknak. Az egyik nagy csoport az agrártámogatásoké, ezeket Magyarország is megkapta, illetve folyamatosan kapja. A másik nagy csoport pedig a kohéziós, fejlesztési pénzeké, amelyek az uniós átlagnál szegényebb régióknak járnak. Innen egy forintot sem kaptunk eddig.
A jelenlegi hétéves költségvetésben van egy olyan új kitétel, amelyet feljogosító feltételeknek hívnak, és lehetővé teszi a bizottságnak, hogy ne adjon oda pénzeket, ha azt látja, hogy a tagországok valamiben nem felelnek meg az unió alapértékeinek. Magyarország esetében pontosan ez történt: a bizottság úgy látja, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem volt kellően független a magyar kormánytól, ezért a kohéziós pénzeknek azt a részét is felfüggesztette, amelyek korábban nem voltak felfüggesztve a kondicionalitási mechanizmussal. Ez gyakorlatilag egy végső adu a bizottság kezében, amivel bármilyen pénz kifizetését megtagadhatják.
Ez a harmadik pont az, amiről Gulyás a Kormányinfón beszélt. A Magyarországgal kapcsolatos feljogosító feltételek horizontálisak, tehát a teljes kohéziós csomagot befagyasztják. Ezért a bizottság az igazságügyi reform elfogadását kérte, amit a magyar kormány meg is tett, hónapokkal ezelőtt.
A készre jelentés ebben az esetben a feljogosító feltételek feloldására utal. A befagyasztásról és a feloldásról is az Európai Bizottság dönt, tehát a biztosok, nem a kormányfők. Úgy zajlik a folyamat, hogy jelzik a problémáikat a tagállamok felé, azok vitatkoznak a bizottság ezért felelős embereivel, majd ha megállapodás születik, akkor a reformokat megvalósítja a tagállam, ezután jelzi a bizottságnak, hogy kész van velük, és ezzel párhuzamosan benyújtja a számlákat is, amiket eddig nem fizettek ki. A magyar kormány pontosan ezt tette most meg.
Ahogy Gulyás is elmondta, a bizottságnak 90 napja van a visszajelzésre, és 60 a számlák kifizetésére. Valójában akkor lesz az egész ügy jóváhagyva, ha a bizottság elutalja a pénzt. Mivel ezek a programok jellemzően előfinanszírozásosak, a magyar kormány már kifizette azt a részt, amelyet most visszakér a bizottságtól. Arról, hogy a pénzt elutalják-e, a bizottság kollégiuma, tehát a biztosok szavaznak, az ügyért felelős szakértők ajánlása után.
Biztosat csak akkor lehet majd tudni, ha a bizottság döntött. Ez augusztusban valószínűtlen, hogy meg fog történni, mert ilyenkor a teljes Európai Unió szabadságon van. Azért, hogy ne álljon le egész nyárra a munka, a brüsszeli buborék jellemzően egy hónapban megy szabadságra. Szeptember elején állhatnak tehát neki az erről szóló munkának.
Mivel
A tanárok fizetésemelésére szánt pénzeknek csak a töredéke uniós forrás. A Válasz Online korábban arról írt, hogy a 6400 milliárd forintból, amibe a béremelés kerülne 2025-ig, 800 milliárd forint uniós pénz (Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is 800 milliárdról beszélt, amivel szerinte Brüsszel tartozik a tanároknak).
Ezek a pénzek az EFOP nevű operatív programból származnak, amelyeket csak a horizontális feljogosító feltételek blokkolnak, a kondicionalitási mechanizmus nem. Így ha a mostani kifizetést megkapja a kormány, az a gyakorlatban is azt jelenti, hogy az EU jóváhagyta a tanárok fizetésemelésére szánt pénzeket, a kormánynak pedig lépnie kell, ha be akarja tartani az ígéretét.
Az Erasmussal kapcsolatos ügy már bonyolultabb. Ez is szóba került a Kormányinfón, ahol Gulyás azt mondta, hatvan százalék esélyt lát arra, hogy még idén megegyezés lesz. Ez optimista becslésnek tűnik.
Az Erasmussal kapcsolatos megegyezés borzasztóan leegyszerűsítve úgy zajlana, hogy a magyar kormány benyújtja a bizottság által elvárt reformokat, amelyek a vagyonkezelő közalapítványokat érintik, majd a parlament megszavazza ezt. Ezután a bizottságnak egy hónapja lenne értékelni az elfogadott törvényeket, majd utána ajánlást fogalmazhat meg a tanács felé, ahol a tagállamok képviselői dönthetnek arról, hogy szétválasztják a kondicionalitási mechanizmus két fő pontját, és az Erasmusról hamarabb döntenek, mint a kohéziós pénzek befagyasztásának feloldásáról.
Arról, hogy ennek meddig kellene megtörténnie, vita van. A bizottság szóvivője korábban azt mondta, hogy szeptember elsejéig kell rendezni az ügyet, a magyar kormány viszont azt gondolja, hogy október elseje a határidő. Ezt Gulyás is megerősítette a Kormányinfón.
Erre a folyamatra viszont az október elseje is szűknek tűnik, mert a reformok elfogadását a parlamentnek is meg kell szavaznia, a magyar parlament pedig szeptember elején ül össze legközelebb. Innentől lenne egy hónapja a bizottságnak az elemzésre, majd a tanácsnak, illetve ebben az esetben valószínűleg a nagyköveteket tömörítő COREPER II-nek, hogy feloldja a szerződéstilalmat. Ha mindenki nagyon gyorsan szeretné megoldani az ügyet, akkor valóban megtörténhet még október előtt, de ehhez egyöntetű és komoly politikai szándék kellene az unió oldaláról, amit ebben az ügyben eddig nem láttunk.
