Belföld

Hézagpótló vagy propaganda a Demokrácia Központ?

Magyarországon gyengék a civilszervezetek, ezért fordulhat elő, hogy egy párt veszi kezébe az állampolgárok érdekvédelmét. Debreczeni József szerint azonban a Fidesz Új Demokrácia Központja pusztán a propaganda eszköze. A szervezethez egyébként ezer bejelentés érkezett 23-a után.

A központ története

Az Új Demokrácia Központ egyébiránt a 2002-es választások első fordulója után jött létre, hogy a második forduló során a választások tisztasága felett őrködjön. Maga az intézmény körlevelében így indokolta 2002-ben létezését: „a választási visszaélések kiszűrése és megelőzése az első forduló tapasztalatai után olyan erejű igényként jelentkezett, amely a demokratikus társadalmi kontroll erősítése érdekében új intézmény megteremtését tette szükségessé”. Ekkor alakult a Demokráciavonal is, amelyre a beszámoló alapján 6412 hívás érkezett. Az intézmény csak a 2006-os választások idején éledt újjá. Az idei választások során összesen 1273 bejelentés érkezett, amely következményeként a Fidesz például megtámadta az egyik kereskedelmi csatornát, mert kampánycsend idején vetélkedőjében Gyurcsány Ferenc volt a megoldás. Az Új Demokrácia Központ ezek után folyamatosan csak 2006 májusában kezdett el dolgozni, mikor Orbán Viktor meghirdette az intézményben működő Társadalmi Önvédelmi Testület létrehozását. A szervezet azoknak kíván jogsegélyt nyújtani, akiket azért bocsátanak el munkahelyükről, mert a Fidesz kampányában aktívan részt vettek. Kontrát Károly elmondása alapján ezen ügyben 700 megkeresés történt, és 26 ügyben indult eljárás.

Magyarországon a nyugati demokráciákhoz képest viszonylag gyengék az állampolgárok jogait védő civilszervezetek. „Egy demokráciában minden pártnak joga van civilszervezetet alapítani. Ez ugyanis egy demokratikus eszköz, amely közösséget hoz létre, és amelynek joga van kontrollt gyakorolnia a kormányzat működése felett, egy civilkontrollt” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Gíró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója.

Debreczeni József szerint azonban – mint fogalmazott – minden olyan érdekvédelmi szervezet, amely politikai párthoz kapcsolódik nem más, mint a pártpropaganda része. „A demokráciában már adottak azok a civilszervezetek, amelyekben értelmiségiek az emberi jogok védelme iránt elkötelezettek, s így jogvédelmet is nyújtanak” – véli a szakértő. A politológus véleménye szerint a szervezettel a Fidesz erősen feszegeti a demokrácia határait, ugyanis tevékenységével több alapvető tényezőt kérdőjelez meg: a választások tisztaságát, a rendőri fellépés törvényességét éppen úgy, mint a kormány legitimitását.

Az ellenzék térfelén pattog a labda

Debreczeni József szerint az ellenzéki pártok közül az MDF megpróbál a jogállam keretein belül maradni, így nem él egy saját érdekvédelmi szervezet felállításának eszközével, míg „a kormánypártok esetében ez teljesen abszurd lenne, hiszen önmaguk működését kellene ekkor megkérdőjelezniük”.

Gíró-Szász András szintén nem tartotta elképzelhetőnek a két kormánypárt esetén hasonló szervezet felállítását, ám véleménye szerint az MDF egyszerűen nem bír akkora súllyal, hogy ezt megtegye, és a másodhegedűs szerep sem lehet érdeke. A mai vélekedés alapján pedig az olyan eszközök, mint korábban a 1990-94 közötti Charta mozgalom és a taxisblokád, szintén megkérdőjelezhetőek voltak Gíró-Szász András szerint. „Ezek mind olyan eszközök, amellyel az aktuális ellenzék él. Hiszen mindig az ellenzéknél pattog ez a típusú labda” – vélte a Századvég ügyvezető igazgatója.


Sérülékeny objektivitás


Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnökének elmondása alapján számos példa van arra, hogy szervezetek az érintettek meghallgatása alapján gyűjtöttek adatokat valamilyen eseményről. A szekértő szerint az ilyen vizsgálatok közös gyengéje, hogy óhatatlanul egyoldalúak, hiszen a másik oldal meghallgatására nincsen módjuk. „Ennek ellenére az efféle eljárások nagyon informatívak lehetnek, ha szigorúan mérlegelik a vallomások értékét, és csak azt fogadják el tényként, amit többen, egymástól függetlenül egybehangzóan állítanak, vagy amiről hiteles dokumentumok vannak. Éppen ezért egy olyan adatgyűjtő eljárás, amelyet egy pártirányítás alatt működő szervezet végez, különösen kiélezett politikai helyzetben, kétes hitelű lesz, hiszen a párt abban érdekelt, hogy a meghallgatások eredménye a párt álláspontját igazolja” – nyilatkozta lapunknak Kőszeg Ferenc. A kiélezett helyzetre pedig jó példa, hogy a szervezet elnökének elmondása alapján, mikor a Magyar Helsinki Bizottság, még szeptemberben bírálta a rendőrség a fellépését, illetve az előzetes letartóztatásokat, igen objektív szervezetnek számított a jobboldalon is. „Amikor azonban október 24-én azt írtuk, hogy a be nem jelentett és erőszakosan fellépő tüntető csoportok szétoszlatása a rendőrségnek kötelessége volt, hiába tettük hozzá, hogy az oszlatás során elkövetett túlkapásokat ki kell vizsgálni, azok a rendőrök pedig, aki megbilincselt emberekbe belerúgtak elkövették a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét, egy sor e-mail kaptunk, hogy jogvédő szervezet létünkre a brutális rendőrség mellé álltunk” – nyilatkozta Kőszeg Ferenc.

Új Demokrácia Központ: megéri?

Az Új Demokrácia Központ napjainkban ismét a figyelem középpontjába került, amikor a Fidesz a szervezeten belül Dokumentációs Központot állított fel, hogy az október 23-án történt esetleges rendőri brutalitásra bizonyítékokat szolgáltasson, valamint a sértetteknek jogi segítséget nyújtson. „Több mint ezer ember kereste meg az irodát. Köztük volt olyan is, akinek az útja a kórházból kijövet elsőként a központba vezetett” – nyilatkozta lapunknak Kontrát Károly, az intézmény vezetője. Az országgyűlési képviselő bevallása szerint eddig közel száz ember kért munkatársaitól jogi segítséget, akiknek tanácsadással, beadványok írásával, s szükség esetén jogi védelemmel igyekszenek segíteni.

Minél több, annál jobb

Kontrát Károly szerint a dokumentálás célja kettős. Egyrészt az október 23-án megsérült személyeknek kívánnak jogvédelmet nyújtani, másrészt a beérkező dokumentumok segítségével interpellációkkal igyekszenek a témát a parlamentben napirenden tartani. A bizonyítékok gyűjtése pedig minden bizonnyal fontos, hiszen névtelen hívásunk során arra a feltett kérdésre, hogy érdemes-e elküldenünk videónkat, a központ 10 munkatársának egyike csak annyit válaszolt: „Minél több anyag gyűlik össze, annál jobb”. Kontrát Károly azonban leszögezte, hogy a képek és videók közlése előtt mindig kikérik az állampolgár beleegyezését. Érdekes, hogy ezzel szemben a Fidesz oldalára alig van feltöltött fotó, videó.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik