Gesztesi Károlyt nemrég küldte el a csatorna, mivel nem egyszer (állítása szerint úgy körülbelül tízszer) ittas állapotban érkezett a forgatásokra. Majd visszahívták egy újonnan induló műsorba, hogy 24 órán át hazudjon, egyen, sírjon és piáljon.
Szegény Friderikusz többször próbálta Gesztesit rábírni nem alkohol tartalmú folyadék fogyasztására, de kudarcot vallott.
Gesztesi az első pohár tömény szesznél büszkén állt elő egy magabiztos önismereti megfejtéssel, miszerint a szervezete mindig jelzi, mi az a maximum pia, amit elbír. Hát innen is üzenem a művészúrnak, hogy a műszer elromlott! Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy Gesztesi szervezete téli álmot alszik, megállás nélkül borozott és pálinkázott.
Friderikusz sem tudta saját érdemeit megmutatni, mivel a kérdéseire egyre összeszedetlenebb és épp az előző állítást cáfoló válaszokat kapott.
A kellemetlenebb pillanatok elől Gesztesi sokszor a zongora mögé menekült, hogy egy kis muzsikával elterelje a szót.
Pedig Friderikusz tisztességesen küzdött és megpróbált rámutatni a sorozatos önellentmondásokra. Fridi próbált rávilágítani arra, hogy nem úgy van az a távozás, ahogy Gesztesi megénekelte. Kezdetben bosszúsan értetlenkedett saját helyzetén, hogy ő csak a gyerekkel akart játszani, aztán azon, hogy háromezer munkanapból csak egyszer ment be fröccsös állapotban, aztán még néhányszor, de mindig csak jókedvűre itta magát, nem részegre.
Ami ennél is kínosabb lehetett talán, az a családja kitárgyalása volt. Először letagadta ötödik gyerekét, majd nagy nehezen elismerte, hogy mégis az övé. Nem kevés pia után.
Friderikuszon látszódott, hogy egyre rosszabbul érzi magát, abszolút nem szimpatizál vendégével, majd inkább az alvás mellett döntött.
Gesztesi a csöndes szobában igazán egyedül maradt, egy mesét olvasott és közben pityergett kicsit. Hogy miért, az szerencsére az ő titka maradt.
Reggelire megivott pár pohár bort, majd elbúcsúztak egymástól.
Emberek! Ha igazán segíteni szeretne valaki Gesztesi Károlyon, akkor utalja be őt valaki egy kórházba!