Prigozsin él, szombat óta először szólalt meg

Televíziós beszédet mondott Vlagyimir Putyin hétfő este. Ebben az orosz elnök a Wagner-csoport bezárását is javasolta. Hozzátette: betartja ígéretét, azaz a Wagner-zsoldosok áttelepülhetnek Fehéroroszországba, ha akarnak. „A Wagner-vezetők és harcosok többsége hazafi. Titkon használták őket testvéreik ellen” – mondta.

Vlagyimir Putyin azt is mondta, hogy a Wagner-lázadás szervezőinek felelniük kell, tettük bűncselekmény, amelynek célja Oroszország meggyengítése volt. Putyin szerint a “fegyveres lázadást úgyis elfojtották volna”. Megköszönte az orosz nép támogatását, hazaszeretetét és szolidaritását. Hozzátette: az orosz társadalmat „egyesítette a haza védelmében vállalt felelősség”.

(via Guardian)

Az Egyesült Államok és a Nyugat nem fogja megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nyugatot és a NATO-t hibáztassa az országában az elmúlt hétvégén történtekért – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban hétfőn.

Az oroszországi “belpolitikai bizonytalanságról” tett első hivatalos állásfoglalásában Biden úgy fogalmazott: “semmi közünk hozzá, mert ez az orosz rendszeren belüli küzdelem”. Az amerikai elnök beszámolt arról, hogy a hétvégén szoros figyelemmel követték a fejleményeket, óránként kapott tájékoztatást, és nemzetbiztonsági illetékeseit arra utasította, hogy különböző forgatókönyvekkel készüljenek az események kimenetelét illetően. Hozzátette: a Vlagyimir Putyin és a Wagner zsoldoscsoportot vezető Jevgenyij Prigozsin közötti konfliktus következményeit tovább elemzik, ugyanakkor túlságosan korai lenne levonni a végső következtetést azzal kapcsolatban, hogy az események hova fejlődnek.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete jelezte, hogy Washingtonnak nincs köze a Wagner katonai magánvállalat fegyveresei által megkísérelt zendüléshez – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva.

“Tegnap Lynne Tracy amerikai nagykövet Oroszország képviselőivel beszélve +jelzéseket+ közvetített – ezek nem titkosak -, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze ehhez, hogy remélik, hogy az atomfegyverek rendben lesznek, hogy az amerikai diplomatáknak nem esik bántódásuk. Külön hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok abból indul ki, hogy minden, ami történik, az Oroszországi Föderáció belügye” – mondta Lavrov.

A tárcavezető mindemellett elítélte mind a 2014-es ukrajnai államcsínnyel kapcsolatos amerikai szerepvállalást, mind pedig azt, hogy Washington az érdekeinek megfelelő kettős mércét alkalmaz mind a puccsok, mind pedig az olyan fegyveres szervezetek ügyében, mint az ukrán Azov, amelyet előbb terrorszervezetként tartottak nyilván, majd rehabilitáltak az amerikai Kongresszusban. A kérdésre, hogy külföldi titkosszolgálatoknak volt-e közük a Wagner-lázadáshoz, azt mondta, hogy az illetékes orosz szervek dolgoznak ennek megállapításán. Arra a felvetésre válaszolva, hogy vajon az elbukott puccs okozhat-e nehézségeket az orosz külkapcsolatokban, Lavrov kijelentette: “A partnereinkkel és a barátainkkal nem. A többiekkel mindegy.”

Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner afrikai tevékenységének esetleges megszűnése pánikot keltett egyes vezetőkben, Lavrov rámutatott, hogy mind Malinak, mind a Közép-afrikai Köztársaságnak a magánhadseregen kívül az orosz kormánnyal is vannak kapcsolatai. Leszögezte, hogy az orosz katonai tanácsadók százai maradnak a térségben. “Abból indulunk ki, hogy Oroszország és afrikai partnereink stratégiai kapcsolatába nem lehet konjunkturális megfontolásokat bevinni” – mondta, hozzátéve, hogy a júliusra tervezett orosz-afrikai csúcstalálkozó előkészítése rendben halad.

Kitért egyebek között arra is, hogy a történtek után több hivatali partnere fejezte ki szolidaritását mind neki, mind Vlagyimir Putyin elnöknek. Az orosz államfőt hétfőn az iráni elnök és a katari emír telefonon biztosította támogatásáról, és hasonlóképpen nyilatkozott Damaszkuszban a szíriai vezető is.

(MTI)

11 perces videóüzenetet publikált Jevgenyij Prigozsin, aki szombat óta először szólalt meg.

A Wagner-csoport vezetője beszélt arról, hogy zsoldosaival elfoglalták Novgorodot, aztán megindultak Moszkva felé, de elmondása szerint a „felvonulás” célja nem a kormány megdöntése, hanem a Wagner megsemmisítésének elkerülése volt. Prigozsin mélyen ellenezte, hogy a Wagnert 2023. július 1-jétől beolvasszák a védelmi minisztériumba, majd hozzátette: az ukrán háború sikertelensége ellen akart demonstrálni, és sajnálja, hogy lelőttek egy orosz hadigépet. Prigozsin szerint szerint a felkelés megmutatta, hogy Oroszország egész területén komoly biztonsági problémák vannak.

Megismételte: azért fordultak vissza, hogy elkerüljék, hogy orosz katonáknak kelljen meghalnia. Szerinte az Oroszországba való bevonulásuk „mesteri” volt, és megmutatta, hogy az orosz hadseregnek hogyan kellett volna bevonulnia Ukrajnába, a Wagner vezér megjegyezte azt is, hogy menetük mentén mindenhol őket támogató civilekkel találkoztak.

Hozzátette: Lukasenka felajánlotta, hogy a Wagner törvényesen folytathatja munkáját Fehéroroszországban. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy jelenleg hol van Prigozsin.

Szombaton a fehérorosz diktátor Aljakszandr Lukasenka közvetített Prigozsin és Putyin közt, melynek eredményeképp megállt a Moszkva felé vonuló Wagner-csoport.

(via BBC, Guardian)

Arról ír Verstka, hogy Prigozsint Fehéroroszországba követhetik zsoldosai, mert az ukrán határtól 200 kilométerre, Mogilev régióba már javában zajlik a Wagner PMC zsoldosainak szánt katonai tábor építése, amely 24 ezer négyzetméteren terül majd el, és közel nyolcezer férőhelyes lesz. Ezek alapján okkal feltételezhető, hogy a Prigozsin oldalán a szombati lázadásba résztvevő zsoldosokat Fehéroroszországba küldik Oroszországból.

(via 444)

Az Oroszország-szakértő amerikai történész, Timoty Snyder egy blogbejegyzést tett közzé, amelyben a hétvégi oroszországi eseményeket elemzi. Ebben megjegyzi egyebek mellett azt, hogy szerinte beszédes, hogy Putyin mellett nem jöttek spontán kiállások, nem akadtak olyanok, akik személyes kockázatot akartak vállalni a rendszer miatt.

Putyin nem népszerű.

Snyder hangsúlyozta, hogy szerinte Oroszország sokkal kevésbé biztonságos, mint Ukrajna megszállása előtt. „Prigozsin menetelése azt mutatja, hogy már egy kisebb csoportnak sem okoz gondot Moszkva elérése.” A legjobb orosz katonai egységek ugyanis épp Ukrajnában vannak, sőt, az is kiderült a hétvégén szerinte, hogy Putyint csak Oroszországban lehet sarokba szorítani.

És ma már tudjuk, mit csinál, amikor ez megtörténik: felvesz egy beszédet, és elmenekül.

Snyder felteszi a kérdést, hogyha Putyin a vezető, miért szökött meg, és miért bízta a tárgyalást Lukasenkóra?

Szerinte előzetest kaptunk arról, milyen lesz az ukrajnai háború befejezése. „Amikor Oroszországban érdemi konfliktus lesz, az oroszok elfelejtik Ukrajnát, és saját országukra figyelnek. Ilyen egyszer sem fordult még elő, de megtörténhet. Ha egy ilyen konfliktus tovább tart, mint egy nap, akkor az orosz csapatokat kivonják Ukrajnából”, másként ugyanis lehetetlen megvédeni Moszkvát.

A történész úgy véli, hogy Oroszország valószínűleg előbb-utóbb belső hatalmi harccal néz szembe. „Így érnek véget a háborúk: amikor érezhető a nyomás keletkezik a politikai rendszeren belül.”

Az ukrán erők felszabadították az ország délkeleti részén fekvő Rivnopil nevű falut az oroszok ellenőrzése alól, közölte Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes hétfőn. Maliar egy korábbi nyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán csapatok mintegy 130 négyzetkilométert szabadítottak fel Ukrajna déli részén az ellentámadás kezdete óta.

(Guardian)

Ezekben a napokban az ország nyilvánvaló kihívással nézett szembe, kísérletet tettek az oroszországi helyzet destabilizálására,

jelentette ki hétfőn Mihail Misusztin orosz miniszterelnök egy, a kormánytagokkal folytatott videós megbeszélésen. Misusztin szerint a kormánytagok szombaton a helyükön voltak és megdicsérte a helyzetkezelésüket.

[Vlagyimir Putyin] vezetésével egyértelműen, összehangoltan jártak el, és minden szinten megőrizték a helyzet stabilitását annak érdekében, hogy megakadályozzák a helyzet súlyosbodását és megvédjék a polgárokat minden esetlegesen felmerülő veszélytől,

jelentette ki a kormányfő hozzátéve, hogy egy csapatként kell dolgozniuk, az orosz elnököt támogatva.

A CNN beszámolója szerint Misusztin a jelenlegi eseményeket úgy jellemezte, hogy Oroszország történelmének egy kritikus időszakát éli, amikor a nyugati országok meg akarják akadályozni, hogy az ország „a saját útját” járja.

Misusztin szavainak némileg ellentmondanak azok az értesülések, amelyek szerint Putyin nem vett részt a Jevgenyij Prigozsinnal folytatott tárgyalásokban és amikor a Wagner vezére telefonon kereste őt, nem tudta elérni. Az orosz elnök helyett tárgyalások utolsó fordulójában Anton Vajno, a Kreml kabinetfőnöke, Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Borisz Grizlov, Oroszország minszki nagykövete vett részt, addig, amíg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök át nem vette a vezető szerepet.

Fontos, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, mivel a hétvégi oroszországi események azt mutatják, hogy a háború megtöri az orosz katonai hatalmat, és jelentős befolyással van a politikai rendszerre is, jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő reggel Luxembourgban.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve felhívta a figyelmet: nem jó, hogy egy akkora atomhatalom, mint Oroszország, a politikai instabilitás közelébe kerülhet.

Véleménye szerint a Wagner orosz fegyveres csoport szombati lázadásából azt a következtetést lehet levonni, hogy „az ukrajnai háború, és az a szörnyeteg, amelyet Putyin orosz elnök hozott létre, most saját teremtőjére támad. Mindez az orosz politikai rendszer törékenységét és katonai ereje megroppanását mutatja”, húzta alá Borrell.

Az uniós főképviselő a hétfői külügyminiszteri tanácskozás napirendjét ismertetve reményét fejezte ki az Európai Békekeret Ukrajnának szánt újabb 3,5 milliárd eurós támogatásának jóváhagyásával kapcsolatban. A találkozón szó lesz egyebek közt a Koszovó és Szerbia közötti feszültségről, és az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely egymilliárd euró segélyt irányoz elő Tunézia számára, főként a migráció kezelésére.

(MTI)

Oroszország ukrajnai inváziója „pusztító következményekkel” jár az orosz vezetésre nézve – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn egy Luxemburgban rendezett uniós tanácskozáson.

Baerbock szerint mostanra nagy törések alakultak ki a propagandagépezetben és az orosz kormány egyre inkább maga alatt vágja a fát. Berlin folyamatosan figyeli az oroszországi eseményeket, de nem avatkozik bele, mert ez az oroszok belügye – tette hozzá a tárcavezető a CNN tudósítása szerint.

A hétvégi eseményekre célozva Baerbock megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője közötti hatalmi harc „csak egy felvonás volt ebben az orosz látványosságban” és továbbra sem világos, hogy pontosan mi fog történni a különböző szereplőkkel.

Ausztrália további 110 millió ausztrál dollár (25 milliárd forint) értékű katonai felszerelést, ezen belül 70 páncélozott harci járművet készül szállítani Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök hétfőn.

Ezáltal már összesen 790 millió ausztrál dollárra (179 milliárd forint) nő az Ukrajnának a háború tavaly februári kezdete óta nyújtott ausztrál támogatás, amelyből 610 millió ausztrál dollárt (138,3 milliárd forint) tesznek ki a katonai célú hozzájárulások. A legújabb katonai segélycsomag 28 M113-as páncélozott szállító járművet, 14 különleges műveleti járművet, 28 közepes teherautót és 14 pótkocsit tartalmaz.

Ez az ismételt támogatás jelentős segítséget fog jelenteni az ukrán nép számára, amely továbbra is nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot Oroszország illegális, kiprovokálatlan és erkölcstelen háborújával szemben,

fogalmazott az ausztrál miniszterelnök egy canberrai sajtótájékoztatón.

Albanese elmondta, hogy az újabb katonai támogatást nem a hétvégi oroszországi események váltották ki, amelyek során a Wagner magánhadsereg rövid időre ellenőrzése alá vonta az oroszországi Rosztov városát, és 200 kilométerre megközelítette Moszkvát.

Mi már a hétvégi események előtt is dolgoztunk az újabb támogatási csomagon, hogy ma reggel a kabinet elé terjeszthessük azt,

közölte Albanese. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ukrán gazdaság és kereskedelem támogatása érdekében országa további 12 hónapra kiterjeszti a vámmentességet az Ukrajnából importált árukra.

Ausztrália június 15-én törvénnyel akadályozta meg új orosz nagykövetség építését az ország parlamentje mellett. A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolták, tekintettel az Ukrajnát támogató Canberra, illetve Moszkva között egyre növekvő feszültségre – jegyezte meg az MTI.

Ausztrália az egyik legnagyobb támogatója Ukrajnának a NATO-tagországokon kívül a háború kitörése óta. Védelmi felszereléssel – többek között Bushmaster páncélozott járművekkel – és humanitárius segítséggel támogatta Kijevet, és csaknem ezer orosz természetes és jogi személyre vetett ki szankciókat, akik közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak Ukrajna megtámadásához, emellett betiltotta az Oroszországba irányuló timföld-, alumíniumérc- és bauxitexportot.

Nem szüntették meg a Jevgenyij Prigozsin ellen lázadás miatt indított büntetőeljárást – számolt be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség főügyészségi forrásokra hivatkozva.

A hétvégén a Kreml azt állította, hogy a Moszkva elleni vonulást lezáró alku részeként leállítják a Prigozsin ellen folyó nyomozást, cserébe a Wagner zsoldoscsapat vezére Belaruszba távozik.

As of the morning of 26 June, the criminal case against Prigozhin was not terminated – Russian media.

The criminal on the organization of an armed rebellion (Article 279 of Russian Criminal Code), the main person involved in which was the founder of the PMC "Wagner" Yevgeny… pic.twitter.com/Jb4mvKDx8q

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 26, 2023

(Guardian)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a Wagner-lázadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin nagy stratégiai hibát követett el a Krím annektálásával és az Ukrajna ellen indított háborúval. A főtitkár a Reuters szerint hozzátette, hogy mivel Oroszország folytatja a támadásokat, még fontosabb, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát.

(Guardian)

Az orosz titkosszolgálatok megfenyegették Jevgenyij Prigozsin családját, mielőtt a Wagner zsoldoscsoport vezetője leállította a Moszkva elleni előrenyomulását – írja brit hírszerzési forrásokra hivatkozva a Telegraph.

A brit napilap cikke szerint az is kiderült, hogy a Wagnernek nem 25 ezer, hanem csak nyolcezer katonája volt és hogy ha tényleg megtámadta volna Moszkvát, akkor nagy valószínűséggel elvesztette volna a csatát.

Vlagyimir Putyin most megpróbálja beolvasztani a zsoldosokat az orosz hadseregbe, a vezetőket pedig lehetőség szerint kiiktatja – értesült a Telegraph.

A lap megjegyzi, hogy ezek az értesülések magyarázatot adhatnak arra, hogy Prigozsin miért fújt visszavonulót, az azonban még mindig nem egyértelmű, hogy valóban történt-e megegyezés, és ha igen, akkor milyen.

A Kreml szombaton azt állította, hogy ejtik a Prigozsin elleni, lázításról szóló vádakat, ha Fehéroroszországba megy, Putyin eddigi egyik legfontosabb bizalmasa azonban azóta sem kommentálta a történteket és azt sem tudni, hol tartózkodik.

Prigozsin esetleges felmentése azonban nem mindenki tetszését nyerte el, még az orosz propagandisták közül sem: Andrej Guruljov orosz parlamenti képviselő vasárnap azt mondta, hogy nincs más lehetőség, mint kivégezni Prigozsint és a Wagner csoport egy másik fontos vezetőjét.

A történész, Oroszország-szakértő szerint ugyanakkor a helyzet képlékeny.

A hvg360-nak Sz. Bíró Zoltán azt mondta, Jevgenyij Prigozsin puccskísérlete után magát megmentette ugyan, de akciója támogatóit cserbenhagyta. Az akciója egyben megmutatta

Putyin valódi erejét és gyávaságát, az erőszakszervezetek gyengeségét, illetve hogy mennyire rosszul működik stresszhelyzetben az államapparátus. Az a közhatalom, amiről a kormányzati propaganda hosszú ideje azt állítja, hogy a stabilitás, a kiszámíthatóság és az ország nagyságának záloga.

Egyetért azzal az értékeléssel, hogy ez Putyin végjátékának kezdete. Bukásának esélye jelentősen nőtt most.  Gyengeségét jelzi, hogy bizonyos parancsokat nem teljesítettek, nem kevés katona állt át pillanatok alatt, ami azt mutatja, hogy

az erőszak-apparátusokon belül is nagyon sok frusztráció gyülemlett fel.

A történet nem futott végig, a puccsisták győzelme valószínűleg rövid időn belül általános káoszt is okozott volna, de még ebben a befejezetlen formájában is meggyengítheti Putyint, ami

a nem túl távoli jövőben akár a bukásához is elvezethet. Nem feltétlenül, de ennek esélye kétségtelenül megnőtt.

Még a Kreml-barát véleményvezérek részéről is kritika érte az orosz kormányt amiatt, hogy a lázítást szító Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér szabadon távozhatott és az ellene felhozott vádakat is ejtették.

Vasárnap ezt a helyzetet próbálta meg kimagyarázni Margarita Szimonjan, az orosz propaganda tévé, az RT (Russia Today) vezetője. Szimonjan szerint

egy jogszabály nem Krisztus parancsolata és nem a Tízparancsolat.

A propagandista úgy véli, hogy

a törvényeket a jogállamiság és az ország stabilitásának védelmében írják, de ha különlegesen kritikus esetben már nem látják el a feladatukat, vagy épp az ellenkezőjét teszik, akkor el lehet hagyni őket.

Rossz és borzalmas közül kellett választani, állította Szimonjan, hozzátéve, hogy a jogszabályok megsértése nem lehet rosszabb, mint a civilek veszélyeztetése.

Margarita Simonyayn believes it's acceptable to disobey legal norms in "critical circumstances", such as when accusing Prigozhin' of treason for his march and later "forgiving" him.

Truly, for a country that already broke so many legal norms this is a nothingburger. pic.twitter.com/eB0oXrVz4s

— Dmitri (@wartranslated) June 25, 2023

Moszkva polgármestere megszüntette a szombaton bevezetett „terrorellenes” intézkedéseket – számolt be a Guardian Szergej Szobjanyin Telegram-csatornája alapján. Az intézkedéseket azért hozták, mert a Wagner zsoldoscsapat fegyveres alakulatai az orosz főváros felé tartottak. Szobjanyin közleményében megköszönte a moszkvai lakosok türelmét és megértését. Ezen kívül az orosz terrorizmus-ellenes bizottság is kijelentette, hogy Oroszországban stabil a helyzet.

A szélesebb körű ellentámadás részeként az ukrán csapatok lendületet vettek a Donyeck megyében található Bahmut körüli támadásokban – írja a brit védelmi minisztérium napi jelentésében. A hadműveletben, amelyben több dandár vesz részt, az ukrán erők a város északi és déli oldalán is előrehaladást értek el.

A jelentés szerint kevés bizonyíték van arra, hogy az orosz szárazföldi erőknek jelentős, műveleti szinten bevethető tartalékaik lennének, pedig most több, egymástól távolabb eső szektorban is (Bahmuttól a Dnyeper folyó keleti partjáig, több mint 200 km hosszan) egyszerre növekszik a nyomás.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 June 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/KaElmA4XrT

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/0GzUXS0JnC

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 26, 2023

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter orosz csapatokat látogat meg Ukrajnában, ez lesz a Wagner-lázadás után az első nyilvános megjelenése. Sojgu eddig nem nyilatkozott a lázadással kapcsolatban.

Sojgu látogatásáról egy videó is megjelent, habár nem egészen világos, pontosan mikor és hol készült a felvétel.

First sighting of Russian defense minister Sergei Shoigu after he went dark for days during Yevgeny Prigozhin’s uprising against him. He’s supposedly visiting a command post for the war in Ukraine, though it’s not clear when or where this was filmed pic.twitter.com/vUQZc9GpIN

— max seddon (@maxseddon) June 26, 2023

(Guardian)

Az orosz rubel hétfőn közel 15 havi mélyponton nyitott a dollárral szemben a hétfő hajnali kereskedésben, így reagálva a Wagner-lázadásra, írja a Reuters. Hétfő hajnalban a rubel 2,1 százalékkal gyengült a dollárral szemben, 86,50-on állt, miután korábban elért 87,23-at is, ami a leggyengébb pont 2022 márciusa óta.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyáltalán nem vett részt azokban a tárgyalásokban, amelyek a Jevgenyij Prigozsin által indított lázadás leállítására irányultak – írta a lettországi száműzetésben működő független orosz hírportál, a Meduza.

A lap egy vasárnap megjelent cikkben szedte össze azt, amit tudni lehet a Wagner zsoldoscsoport vezetője által indított szombati felkelésről, és saját forrásokra hivatkozva új információkat is közzétettek. Ezek szerint:

• Az orosz hatóságok – a hadsereg, a Kremlben dolgozó és kormányzati tisztviselők – már június 23-a este elkezdtek tárgyalni Prigozsinnal, ugyanakkor a dolgot megnehezítette, hogy Putyin egyik legfontosabb bizalmasának homályos és különös követelései voltak: Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök távozása, autonómia a Wagner ügyeiben, több pénzügyi támogatás.
• Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, a Kreml arra utasította az orosz kormányzókat és politikusokat, hogy nyilvánosan ítéljék el Prigozsin tetteit és nyilvánítsák árulónak.
• A Meduza úgy tudja, hogy június 24-én a déli órákban, azután, hogy a Wagner zsoldosai már elfoglalták Rosztov-na-Donu (Don-menti Rosztov) városát, Prigozsin próbálta közvetlenül hívni Putyint telefonon, de az orosz elnök nem akart vele beszélni. A lap forrásai szerint Prigozsin ekkor már érezhette, hogy elszámította magát, és nem lesz akkora támogatottsága, mint gondolta.
• A Kreml ugyanekkor dönthetett úgy, hogy megpróbálja elkerülni a véres konfrontációt. A tárgyalások utolsó fordulójában Anton Vajno, a Kreml kabinetfőnöke, Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Borisz Grizlov, Oroszország minszki nagykövete vett részt, addig, amíg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök át nem vette a vezető szerepet.
• Egy Kremlhez közel álló forrás szerint Prigozsin ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásokon magas rangú tisztviselők is részt vegyenek, és szüksége volt egy olyan harmadik félre, akiben megbízik. Lukasenka szeret szerepelni, ezért elfogadta a felkérést – írja a Meduza.
• Putyin a szombat délelőtti beszéde után eltűnt és egyáltalán nem vett részt a Prigozsinnal folytatott megbeszélésekben. De ugyanígy nem tudni, hol volt és mit csinált a szombati események közben Sojgu és Geraszimov.
• Egy informátor szerint Prigozsin pozíciója teljesen meggyengült, és a száműzetése után sem fog neki Putyin megbocsátani. Sosem lesz már olyan befolyása, mint eddig.
• A Meduza forrásai szerint Putyinnak nem lett volna szabad átengednie az irányítást a tárgyalásokon Lukasenkának és a szilovikinek, azaz az orosz biztonsági szolgálatoknak.

Az amerikai külügyminiszter a CNN műsorában értékelte a hétvégi fejleményeket, és Anthony Blinken úgy fogalmazott, a Wagner lázadása repedéseket okozott a Putyin-rendszeren. Egyúttal rendkívülinek nevezte a kialakult helyzetet a politikus.

Blinken egyúttal hangsúlyozta, hogy korai lenne még megmondani, mi lesz ezekből a repedésekből, de mindenképp Vlagyimir Putyinnak kell megküzdeni ezekkel a kérdésekkel.

Joe Biden amerikai elnök pedig vasárnap megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát.

"I think you've seen cracks emerge that weren't there before."

Secretary of State Antony Blinken speaks with CNN's Dana Bash on the abandoned mutiny of the Wagner Group in Russia and what this could mean for Russian President Vladimir Putin. @CNNSotu #CNNSOTU pic.twitter.com/lQnU5UYuFs

— CNN (@CNN) June 25, 2023

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 6249 fő lépett be, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Kapcsolódó

Félrevezetők az ukrajnai menekülthelyzethez használt rendőrségi adatok

A rendőrség elismerte, hogy a naponta közzétett létszámadatokba beleszámolják a kishatárforgalmat, így például a bevásárlóturistákat is.