Megszólalt Putyin

Bármelyik pillanatban felrobbanhat a zaporizzsjai atomerőmű – közölte az ukrán hírszerzés vezetője az Index szerint. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője arról beszélt, hogy a helyzet még sosem volt olyan súlyos, mint ezekben a pillanatokban, mert

az orosz hadsereg befejezte a zaporizzsjai atomerőmű felrobbantásának előkészületeit.

A hírszerzés feje közölte, az orosz erők – látva az ukrán ellentámadás sikerét – egy nukleáris katasztrófa előidézésével állítanák meg az előrenyomulást. Kirilo Budanov szerint az oroszok kidolgozták és már jóvá is hagyták a megszállt zaporizzsjai atomerőmű felrobbantásának tervét, ezért a katasztrófa veszélye még soha nem volt ilyen nagy. Az ukrán hírszerzés feje azt is hozzátette: bármelyik pillanatban megtörténhet a robbantás, mert csak az utasításra várnak az atomerőműnél állomásozó orosz erők.

Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok robbanóanyaggal megrakott járműveket szállítottak a hat reaktorból négybe, és nem tudni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség június 15-i látogatása alkalmával bejutott-e ezekbe az egységekbe. Budanov úgy véli, hogy abban az esetben robbanthatják fel a zaporizzsjai atomerőművet, ha az orosz erők vereséget szenvednek a Dnyeper bal partján, mert így akadályoznák meg a további ukrán előrenyomulást, de azt sem tartja kizártnak, hogy az orosz erők megelőző csapásként használnák az atomerőmű elleni szabotázst. A kahovkai gát felrobbantása után ez is elképzelhető.

Emmanuel Macron francia államfő szerint a Wagner orosz fegyveres csoport lázadása rávilágított „az orosz táboron belüli megosztottságra, valamint egyszerre a hadsereg és az azt kiegészítő erők törékenységére”.

A La Provence című francia regionális napilap internetes oldalán vasárnap este megjelent interjúban a köztársaság elnök jelezte, hogy szombaton óráról órára követte az oroszországi eseményeket, együtt Franciaország legfőbb partnereivel, és kiemelte, hogy „a helyzet továbbra is változik”.

„Mindez nagy óvatosságra kell, hogy intsen minket, és teljes mértékben igazolja a támogatást, amelyet az ukránoknak nyújtunk az ellenállásukhoz” – mondta a francia elnök.

Litvánia a NATO keleti szárnyának megerősítését kéri a Wagner orosz fegyveres csoport szombati lázadása és az alapító, Jevgenyij Prigozsin fehéroroszországi száműzetése miatt – közölte vasárnap Gitanas Nauseda litván elnök a balti állam biztonsági tanácsának ülését követően.

„Ha Prigozsin vagy a Wagner-csoport egyes részei tisztázatlan tervekkel és szándékokkal Fehéroroszországban kötnek ki, az csak azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a keleti határaink védelmét” – jelentette ki a litván elnök. Hangsúlyozta azt is, hogy a legutóbbi fejlemények nemcsak a Fehéroroszországgal határos Litvániára, hanem az egész NATO-ra hatással lesznek. Közölte, hogy a balti ország fokozni fogja hírszerzési tevékenységét, hogy további adatokat gyűjtsenek Fehéroroszország politikai és biztonságpolitikai viszonyairól.

Nauseda héfőn fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Vilniusban. A találkozó a július 11-12-i NATO-csúcs előkészítésére szolgál. Stoltenberg Boris Pistorius német védelmi miniszter társaságában részt vesz majd a Greifsturm 2023 fedőnevű hadgyakorlaton is a fehérorosz határhoz közeli Pabradéban.

Az ukrán fegyveres erők a hétvégén Limannál is próbálkoztak támadással a korábban ostromlott frontszakaszok, Donyeck körzete, a donyecki régió déli része és Zaporizzsja mellett – derült ki az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy által vasárnap ismertetett hadijelentésből.

A tábornok szerint az ukrán erők Donyeck körzetében, Artyomovszknál (Bahmutnál) tíz ukrán támadást vertek vissza, Karsznohorivkánál, Andrijivkánál, Pervomajszkénél pedig további négyet. Az ukrán fél ezekben a kísérletekben összesen mintegy 430 katonát veszített, valamint egyebek között 11 gyalogsági harcjárművet és egy lőszerraktárt.

Limannál az ukrán hadsereg négy támadását hárították el, megölve mintegy 130 katonát és megsemmisítve egyebek között két páncélozott harcjárművet. Konasenkov szerint az ukrán fél a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében több mint 170 embert, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és egy lőszerraktárt veszített. Az érintkezési vonal egyéb részein elesett ukrán katonák számát mintegy 75-ben nevezte meg és beszámolt két további megsemmisített lőszerraktárról is.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből, Horlivkából és Luhanszkból jelentettek ukrán tüzérségi csapást vasárnap a helyi hatóságok.

Egy lelőtt orosz rakéta maradványai rázuhantak egy 25 emeletes lakóházra Kijev nyugati kerületében, Szolomjanszkijban, aminek következtében az eddigi információk szerint öten életüket vesztették – közölte vasárnap Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere.

Az ukrán légvédelem lőtte le az orosz rakétát, amelynek roncsai súlyos károkat okoztak a többszintes épületben. A mentési munkálatok még tartanak – tette hozzá Klicsko (a kép szombaton készült egy orosz rakétatámadás után).

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy szombaton és vasárnap az orosz erők kilenc ukrán megyét támadtak az ország keleti, északi és dél részeiben. Donyeck megyében egy helyi lakos meghalt, kettő megsebesült, a déli Herszon megye azonos nevű székhelyén szintén egy halálos áldozat mellett két civil megsebesült. Harkiv megyében egy hétéves kisfiú sebesült meg. A zaporizzsjai régióban két, Dnyipropetrovszk megyében egy sebesültje volt az orosz támadásoknak.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz ellenőrzésű részének vezetője az ukrán hírportál jelentése szerint közölte, hogy szombat este rendőrök agyonlőttek két ukrán tizenéves fiút Bergyanszkban, mert gépkarabélyokból tüzet nyitottak rájuk az utcán.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a Hvg.hu-n közölt véleménycikkében arról ír, hogy az alapvető célok tekintetében nem volt különbség a Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér – akit rosszarcú, piti bűnözőből lett oligarchának nevez – és Vlagyimir Putyin orosz elnök között: „az egykori Szovjetunió területéből minél többet, első lépésben Ukrajnát, visszaszerezni, Moszkva ellenőrzése alá vonni, és ezzel visszaállítani Oroszország nagyhatalmi súlyát”. A történész szerint Putyin Sztálin rendszerét akarja visszaállítani.

A tavaly február 24. óta zajló háború eredménytelenségéért Prigozsin a moszkvai vezetést okolta, Jeszenszky Géza szerint akciója inkább fenyegetés, nyomásgyakorlás volt az orosz elnökre, mintsem egy gondosan tervezett hatalomátvételi kísérlet. – Ha puccs, akkor „pancserpuccs,” jóval kevésbé veszélyes és kevésbé esélyes, mint az 1991. augusztusi Janajev-vezette akció – írta az egyetemi tanár.

Ha újabb nagy presztízsveszteség is Putyin számára, hogy a hazaárulásnak nevezett lázadással kiegyezett, és talán föláldozza Sojgu hadügyminisztert,

attól tartok, hogy mind a háborúban, mind a belső elnyomásban még keményebb lépéseket tesz, hogy ezzel is kifogja a szelet Prigozsin és a vele rokonszenvezők vitorlájából

– véli az Antall-kormány külügyminisztere. Szerinte „hosszabb távon ugyan meggyengülhet Putyin rendszere a sok koporsótól, de amíg hatalmon marad, addig nincs remény, hogy Oroszország megváltoztassa jelenlegi agresszív politikáját, befejezze azt a háborút, amit nem is csupán Ukrajna, de a Nyugat, az egész demokratikus világ ellen folytat”. Jeszenszky Géza úgy látja, hogy az 1990-es évek külpolitikájához visszatérő Oroszország lenne az egész világ, és benne természetesen Magyarország érdeke. Ehhez azonban ukrajnai háborújának kudarccal kellene végződnie.

Az orosz Wagner zsoldoscsoporttal szombaton történt események miatt elkerülhetetlen Oroszország szétesése – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

Minden, ami elromolhat Oroszországban, elromlik, a Prigozsin-eset pedig beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthat el. A visszaszámlálás elkezdődött

– fogalmazott a tisztségviselő. Úgy vélte, hogy Jevgenyij Prigozsin csoportjának lázadása csak egy része az oroszországi destabilizációs folyamatot célzó tervnek. Az RNBO titkára szerint Oroszországban számos csoport elégedetlen Putyinnal, vannak ilyenek a fegyveres erőknél, de tisztviselők és oligarchák körében is. Danyilov úgy véli, hogy Putyin egyetlen esélye hatalmának megtartására a fegyveres erők megtisztítása, a Wagner csoport felszámolása, az oroszországi hadiállapot megszüntetése.

A védelmi tanács titkára arról is írt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lehet az egyik résztvevője a háború utáni tárgyalásoknak Oroszország és Ukrajna között. „Már létezik egy új orosz tárgyalócsoport, amely jelenleg még árnyékban van, azonban nem kizárt Lukasenka részvétele ebben a folyamatban” – fogalmazott az RNBO titkára.

Június 24-én a Jevgenyij Prigozsin vezette zsoldoscsapat megindult Moszkva ellen.

Vlagyimir Putyin először szólalt meg az orosz állami tévén azóta, hogy péntek este a Wagner csapatai felkelést kíséreltek meg az orosz védelmi minisztérium és állam ellen. Putyin megerősítette, hogy elkötelezett a „különleges katonai hadművelet” folytatása mellett, és ez a legfontosabb prioritása.

Ezzel kezdem és fejezem be a napomat.

– mondta el. A Sky szerint Putyin magabiztosnak tűnt a háború céljainak megvalósításában.

President Putin has made an address on state television across Russia to say he is "confident" in realising all his plans and "tasks" related to the "special military operation" in Ukraine, adding he "starts and ends [his] day with this".https://t.co/PAiZ4D1jU3

📺 Sky 501 pic.twitter.com/RTpM3KXjoh

— Sky News (@SkyNews) June 25, 2023

Konstantin Kalacsev elemző azt mondta az AFP-nek, hogy Putyin alábecsülte a Wagner vezetőjét. Szerinte ebből az lett, hogy az az intézményi krízis és bizalomhiány, ami eddig nem volt nyilvánvaló a Nyugat számára Oroszországon belül, mára az lett. Szerinte a szombati egységre való felhívás megmutatta, hogy a krízis mögött valójában az elit saját magáért való félelme van. Azt is hozzátette, hogy az eliteknek aggódnia kellene attól a látványtól, hogy a civilek megtapsolták az átvonuló Prigozsint.

Putyin meggyengült. Alábecsülte Prigozsint, ahogy előtte alábecsülte Zelenszkijt is. Egy telefonhívással megállíthatta volna ezt, de nem tette.

– tette hozzá.

A Rosztov régióba vezényelt csecsen Ahmat egységek is kivonultak, jelentette a TASS hírügynökség egy parancsnokra hivatkozva. Az egységek visszatértek oda, ahol eddig harcoltak, közölte Aptij Alaudinov.

Még mindig dolgozza fel a nemzetközi elemzőközösség azt, hogy pontosan mi is történt Oroszországban péntek estétől szombat estig. Most John Herbst, az amerikaiak volt kijevi nagykövete elemezte a dolgot a CNN-nek. Szerinte ez az ügy végleg tönkretette Putyint, aki gyengének tűnt.

Prigozsin pedig eleve azért léphetett, mert veszélyben érezte magát attól, hogy az állam be akarja sorozni a Wagner katonáit.

Ukrajnának viszont nagy öröm, ami történt, mert látják, hogy Oroszország megosztott, és ez segíteni fog a morálon.

Anne Applebaum írt egy elemzést az Atlanticba, amelynek a lényege az, hogy Vlagyimir Putyin a tegnapi napon átélte az ő II. Miklós-pillanatát.

Lassú, fókuszálatlan módon csúszik bele Oroszország valamibe, amit csak polgárháborúnak lehet nevezni.

– írja Applebaum, aki szerint hónapok óta megjósolható volt, hogy ez fog történni.

Putyin az ország minden bajáért a külföldet vádolta: Amerikát, Európát és a NATO-t. Most egy olyan mozgalommal kellett szembenéznie, ami az orosz haderő illetve Oroszország valódi értékei szerint él. Prigozsin cinikus, brutális, erőszakos. Az embereit és őt a pénz és az önérdek motiválja. Mérgesek a korrupció miatt, a rossz felszerelés miatt, az elvesztett életek mennyisége miatt. Nem keresztények, és nem érdekli őket Nagy Péter cár.

– írja.

Az M-4-es Don autópályán egyelőre maradnak a közlekedési korlátozások a tulai terület és Moszkva között, jelentette be az utat kezelő szövetségi hatóság. Ez az autópálya köti össze a déli területeket Moszkvával, és itt indult el a Wagner csoport a főváros felé szombaton.

A Wagner egyik katonája a levegőbe lőtt, amikor a csoport elhagyta Rosztovot Prigozsin visszavonulója után. Az is látszik a videón, hogy a járókelők egy része ünnepli a zsoldoscsapatot.

One of the Wagner fighters opened fire in the sky during the withdrawal of the PMC from Rostov while civilians celebrated the mercenaries. pic.twitter.com/HpjTj98PTm

— Dmitri (@wartranslated) June 24, 2023

Az International Study of War elemzése arról is ír, hogy

• Prigozsin a védelmi minisztérium július elsejei határidejét, amellyel minden irreguláris haderőt be kell olvasztani a reguláris orosz haderőbe egszisztenciális fenyegetésnek érezhette a Wagnerre és saját magára nézve is.
• Ezért kockáztathatott azzal, hogy nyíltan az orosz védelmi minisztériummal szemben lép fel. Arra számíthatott, hogy többen fognak átállni a rendes hadseregtől, de ez nem történt meg. A lépés sebessége viszont arra utal, hogy Prigozsin előre eltervezte, ami történt. Erről az amerikai hírszerzés már két hete tudhatott, amikor az szivárgott ki, hogy Prigozsin Moszkva ellen léphet fel.
• Az ISW szerint a mostani lépés több fronton is lenullázta Prigozsin támogatottságát. Egyrészt arra kényszerítette a Wagnerrel együttműködő helyi erőket és sorozókat, hogy nyíltan elutasítsák, ami történik. Másrészt a Wagner tagjainak is csalódást okozott, mert nem vitte végig, amit elkezdett. Emellett az ultranacionalistákat is elidegenítette a lázadás az orosz állam ellen.

A legtöbb elemzés és címlap azzal van tele Prigozsin menetelésének másnapján, hogy talán még soha nem tűnt ennyire gyengének Oroszország elnöke. A Kreml képtelen volt koherensen válaszolni a Wagner kihívására, nem tudott megfelelő mennyiségű embert kiküldeni az utcára, és végül Putyin is üres ígérgetésekbe szaladt bele, mert hiába közölte, hogy a felkelőket meg fogják büntetni, végül ejtették a vádakat Prigozsin ellen.

Az ISW szerint Lukasenka szerepe is fontos. A belarusz diktátor sokkal erősebbnek tűnik, mint korábban, miután az ő direkt beavatkozására volt szükség ahhoz, hogy a Wagner ne érje el Moszkvát. Ezzel az ISW szerint megalázták Putyint, amit Lukasenka arra használhat fel, hogy eltolja a hivatalos orosz-fehérorosz egyesülést.