Összességében tízmillió forintot is jelentősen meghaladó munkabérrel tartozik a Siófok KC több játékosának. A pénzt az ilyenkor kötelező jogi folyamat, a fizetési felszólító levelek sora ellenére sem fizették ki – tudta meg a 24.hu.
Az információnk nem előzmény nélküli. A közelmúltban a Siófok KC közleményben jelentette be, hogy a „gazdasági stabilitás megteremtésének érdekében a jelenlegi játékoskeret nagy részével közös megegyezéssel” szerződést bont. Ennek szellemében a klub május elején – három fiatal magyar lány kivételével – szélnek eresztette a tapasztalt kézilabdázóit. A 19 fős játékoskeretből távozott az összes külföldi sztárjátékos, a magyar válogatottak és stábjával együtt a szlovén sztáredző, a Siófok mellett a szerb válogatottat is gardírozó Uros Bregar egyaránt.
Pedig a 2019-ben EHF-kupát nyerő alakulat az idén sem zárt eredménytelen esztendőt: alig két hónapja Dortmundban majd 12 ezer néző előtt még Európa Liga-negyeddöntőt játszott, és a bajnokságban az 5. helyen zárt. Fodor János tulajdonos is elégedetten nyilatkozott a klub honlapján olvasható évértékelőjében:
Úgy gondolom, hogy felnőtt együttesünk nagyon szépen szerepelt a 2022/23-as szezonban. Az Európa Ligában egyedüli magyar klubként jutottunk a legjobb nyolcba, ahol egy jobb csapattal, a végső győztessel szemben maradtunk alul. A bajnokság, különösen a szezon második fele nagyon szépen alakult. Büszke vagyok a játékosokra és a szakmai stábra egyaránt.
E dicséretek árnyékában mégis elküldték a keret négyötödét, ráadásul akadnak játékosok, akik a szezon végén „közös megegyezéssel” felbontott vagy a határozott idő után megszűnő szerződésüket a tetemes tartozás miatt egyáltalán nem tekintik lezártnak.
A lapunk birtokába került dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az érintett sportolók megbízásából Dr. Bőcs Annamária többszöri, eredménytelen fizetés felszólítás után felszámolási kérelmet nyújtott be a Siófok KC-t tulajdonló Siófok Kézilabda és Tenisz Klub Sportszolgáltató Kft.-vel szemben.
Sőt, az ügyvéd Ilyés Ferencet, a Magyar Kézilabda Szövetség alig két hónapja megválasztott új elnökét is tájékoztatta a felszámolási eljárás megindításáról, valamint arról, hogy álláspontja szerint a munkabértartozás ténye miatt a Siófok KC nem felel meg az MKSZ klublicensz-szabályzata feltételeinek.
Bőcs Annamária levelében ezért arra szólította fel a szövetséget, hogy „vizsgálja felül és vonja vissza a szabálysértések okán” a Balaton-parti klub versenyengedélyét. A hatályos licenszszabályzat 3.3.8. pontja ugyanis egyebek mellett kimondja, hogy a szövetség versenyrendszerében induló klub nem kaphat licenszet, azaz nem indulhat a következő bajnoki évadban, ha annak rajtja előtti év március 31. napjáig fennálló
szerződéses vagy egyéb jogi kötelezettségből származó szállítókkal és munkavállalókkal szemben lejárt tartozásai vannak.
Hogy a Siófoknak mennyire súlyosak az anyagi problémái, az nem látható át, minthogy
- Fodor János a 40×20 podcastban bejelentette, a klub az idén is vállalja a nemzetközi kupaindulást. Úgy tudjuk, nemrég befizette a jövő évi Európa Liga-indulás 15 ezer eurós, azaz majd 6 millió forintos regisztrációs díját,
- valamint tárgyal a 2023/24-es évadra szerződtetni kívánt játékosokkal, illetve Koi Endrét, az új edzőt már le is szerződtette.
Visszatérő gyakorlat a nem fizetés
A szintén birtokunkban lévő dokumentumok azt erősítik meg, hogy a Siófok KC-t működtető cég ellen nem először nyújtottak be felszámolási kérelmet hasonló okok miatt – 2021-ben egy közel ötmilliós adósságot kellett megfizetniük az egyik kézilabdázójuknak hosszas bírósági eljárás végén.
Bőcs Annamária megkeresésünkre azt is megerősítette, hogy nem a Siófok az egyetlen hazai első osztályú kézilabda klub, ahol hasonló gyakorlat szerint „számolnak el” szerződésük végén egyes, főképp külhoni játékosokkal.
A Ceglédi KKSE még 2018 nyarán szerződtetett három évre egy játékost, akinek munkaszerződése lejárta után majd egy évvel, 2022 áprilisáig húzódott a peres eljárása. Az ügyvéd ebben az esetben is felszámolási kérelem benyújtásáig vitte az ügyet, majd a bírósági eljárás 24. órájában, közvetlenül a hivatalos felszámolás megindítása előtt az érintett klub hirtelen mégis kifizette a jogosan követelt, kétmilliós nagyságrendű elmaradt munkabért.
A sportági zuhanyhíradó több más klubot is emleget, amelyeknél előfordul, hogy
Felvetődik a kérdés, miért nem értesültünk eddig hasonló, konkrét ügyekről, miért nem indítanak az érintett sportolók eljárásokat, vagy polgári peres ügyek esetében miért nem alakítanak pertársaságokat a munkáltatójukkal szemben?
Úgy tudjuk, hogy például Siófokon a klub több magyar játékosa sem merte az ügyét jogi útra terelni.
A sportolók egyszerűen félnek, ha ügyvédhez fordulnak, megbízást adnak az elmaradt munkabérük behajtására, úgy »problémás játékossá« válnak, ellehetetlenül a további hazai karrierjük, és máshol sem kapnak szerződést. Másrészt pedig a klubok ígérgetnek a mihamarabbi teljesítés reményével, miközben adósként mindent megtesznek az eljárások elhúzódása, minél későbbi lezárása érdekében. Időhúzásra, kifárasztásra játszanak. Véleményem szerint megalázó és embertelen ez a gyakorlat
– nyilatkozta lapunknak az ügyvédnő. Ezt támasztja alá az is, hogy lapunk ezúttal is kereste az érintett játékosokat, ám ők nem járultak hozzá, hogy nevük nyilvánosságra kerüljön.
A felvetett problémák tisztázása érdekében megkerestük a Siófok KC tulajdonosát, valamint a Magyar Kézilabda Szövetséget is.
- Fodor János tulajdonos többszöri érdeklődésünkre azt felelte, majd a közeljövőben tud kielégítő választ adni kérdéseinkre.
- Az MKSZ válaszában azt közölte: „A klublicenszeljárás jelenleg még folyamatban van, annak jogerős lezárultáig nem tudunk tájékoztatást adni. A Magyar Kézilabda Szövetség természetesen elkötelezett abban, hogy kizárólag olyan sportszervezet induljon a következő bajnokságban, amely maradéktalanul teljesítette a klublicenszszabályzat feltételeit.”
Megtörténhet, kérész életű lesz a siófoki csoda
A Siófok 2006-ban még amatőr szinten, a harmadosztályban szerepelt, de – az új tulajdonos, Fodor János vezetésével – a 2009–2010-es bajnoki idényben már az élvonalban indulhatott.
Az élvonalba jutás időpontja szinte egybeesett a Fidesz 2010-es választási győzelmével, amely után a sport kiemelt stratégiai ágazat lett Magyarországon. A kézilabda is kivételezett helyzetbe került, sőt, az állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezőjévé vált. A 2020/21-es bajnoki évadban például több társasági adót áldoztak rá a vállalkozások, mint a sokáig egyeduralkodó labdarúgásra:
Fodor János, a Siófok KC klubtulajdonosa remek kapcsolati hálójának köszönhetően a klubot üzemeltető kft. számlájára 2011–2021 között nagyjából 5,8 milliárd tao-forint érkezett. A legerősebb éveiben, 2016–2020 között 800 millió és 1,38 milliárd között hívott le évente, azonban 2021-ben már csak 170 millió érkezett a kft. számlájára.
A Balaton-parti kézilabdaklub az elmúlt tíz évben megszavazott és lehívott több milliárd forint támogatásnak is köszönhetően
- felhúzott és átadott egy – az utánpótlás által is használt – munkacsarnokot, egy szivacskézilabda-csarnokot és egy 1400 férőhelyes sportcsarnokot.
- Az építkezések farvizén éveken át Bajnokok Ligája-indulásról álmodozott, ennek érdekében külföldi világsztárok és sztáredzők sorát igazolta le.
- A BL ugyan nem sikerült (ebben egy MKSZ-döntés is sújtotta a csapatot, a Covid miatt félbeszakított bajnokságban a 2. helyen álltak, ám a szövetség nem az aktuális állás, hanem az egy szezonnal korábbi végeredmény alapján hirdetett rangsort – Győr, FTC, Siófok –, a Siófok hiába igényelt szabadkártyát a BL-re, az EHF-től nem kapott),
- ám történelmi sportsikereként 2019-ben EHF-kupa győztes lett.
A pazar beruházások és a sportsikerek ellenére 2018 márciusában fogalmaztunk meg először kritikát a siófoki klubmodell fenntarthatóságával kapcsolatban. Akkor, amikor éppen azt a Tor Odvar Moent szerződtették le edzőnek, aki korábban a Larvikkal BL-győztes lett.
Tény, hogy a norvég sztáredzővel pont egy évvel később megnyerték az EHF Kupát, ám az is igaz, hogy e történelmi siker kapcsán nem tapsolt mindenki. Többen határozottan elítélték a Siófok KC pénzszórását: hiába a saját kézilabda-akadémia, mégsem saját nevelésekre, hanem kiemelt fizetésért szerződtetett világsztárokra épült a fodori klubmodell.
A korábbi kiváló válogatott játékos, Vass Sándor például akkor úgy fogalmazott, hogy a siófoki felnőttcsapat jelen állás szerint
egyáltalán nem segíti és nem is szolgálja a magyar kézilabda jövőjét, a magyar sportot semmilyen formában nem dicsérheti és nem minősítheti.
