Legutóbb 2004 februárjában, valódi háborús környezetben fordult elő, hogy egyszerre annyi magyar katona megsérüljön, mint most hétfőn Koszovóban, amikor szerb tüntetők támadtak a részben magyar katonákból álló békefenntartókra, 27 magyar katonának okozva kisebb-nagyobb sérüléseket. A közel húsz évvel ezelőtti eset Irakban, Babilonban (Hilla) történt, ahol a 300 fős magyar kontingensnek is helyet adó nemzetközi katonai tábor volt a merénylet helyszíne.
Két, robbanóanyaggal teli teherautóval kíséreltek meg merényletet a lázadók a tábor ellen. Az első teherautó felrobbantásával a betonkerítést akarták bedönteni, hogy azzal az utat megnyitva a második teherkocsi előtt a tábor területére behatolva hatalmas pusztítást okozzanak
– elevenítette fel a történteket a 24.hu-nak Szenes Zoltán akkori vezérkari főnök. Szerencsére egy ilyen típusú támadásra fel voltak készülve a nemzetközi erők, így az első robbanás után azonnal elkezdték locsolni a kerítés mögött a talajt, ennek következtében a második jármű nem tudott behatolni a tábora, mivel belesüppedt a homokba. A bázist védő mongol őröknek sikerült lelőniük az elakadt teherautó vezetőjét, így a jármű a tábor legszélén robbant fel. A detonáció több száz méterre volt ugyan a magyarok szálláshelyétől, ám így is több mint harminc magyar egyenruhás sérült meg.
„A merényletet reggel hét körül hajtották végre, amikor reggelihez gyülekeztek a katonák az étkezőben. A robbanás betörte az ablakokat, és főleg az üvegszilánkok okoztak könnyebb sérüléseket” – mondta lapunknak Szenes Zoltán, aki szerint több mint fél tonna robbanószert használtak a támadók. El lehet képzelni, mekkora pusztítást okoztak volna, ha nem állítják meg a merénylőket a bázist védő kerítésnél – tette hozzá.
Az akkori támadásnak iraki áldozatai is voltak, mert a tábor mellett több épület is összedőlt: a The Guardian korabeli cikke szerint legalább 13 iraki civil halt meg és több tucatnyian megsebesültek (az akkori cikk még csak tíz magyar sérültről írt, de a honvédelmi tárca kommunikációs igazgatója is tíz sérültről nyilatkozott az eset után a 24.hu jogelődjének, a FigyelőNetnek). A bázison belül pedig a magyarokon kívül sok lengyel és Fülöp-szigeteki katona is megsebesült.
A merényletben két magyar sérült meg súlyosabban, őket akkor a bagdadi amerikai kórházba vitték. A most Koszovóban súlyosan megsérült katonákat a budapesti Honvéd Kórházban ápolják. Ezzel kapcsolatban Szenes Zoltán elmondta lapunknak: szigorú protokoll alapján döntenek arról, hogy az egyes missziókban megsérült katonákat hol és kik gyógyítsák.
A NATO a befogadó országgal együttműködési megállapodást köt, amelyben ezeket a részleteket is szabályozzák
– tette hozzá.
A volt vezérkari főnök szerint várhatóan a NATO belső átvilágítást végez majd el, hogy szükséges-e módosítani a koszovói misszió célkitűzéseit, kell-e növelni az ott állomásozó erők létszámát, mert láthatóan most nem átlagpolgárok tüntetnek ott, hanem szélsőséges elemek. A legfrissebb hírek szerint 700 fővel emelik meg a KFOR-kontingens létszámát. Jelenleg 3800 katonából áll összesen a NATO vezette misszió, amelyből a magyarok a harmadik-negyedik legjelentősebb szerepvállalók 430–460 katonával.
Koszovót a NATO eddig úgy jellemezte, hogy „stabil, de törékeny” (stable but fragile). A történtek után elképzelhető, hogy a veszélyesebb térségek közé sorolhatják. Ahogy az is, hogy a magyar kormány emelni fogja a koszovói misszió veszélyességi pótlékát, mivel eddig ezt a biztonságosabb külföldi küldetések közé sorolták, így Afganisztánhoz vagy Irakhoz képest jóval kevesebbet lehetett itt keresniük a katonáknak.
Kerestük kérdéseinkkel a Honvédelmi Minisztériumot többek között azzal kapcsolatban, hogy a koszovói incidens miként befolyásolhatja az év elején indított toborzási kampányukat, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
