A környezetvédelmi tárcát a 2002-es választások után az SZDSZ-es Kóródi Mária vezette, majd 2003. május 12-től a szintén szabad demokrata Persányi Miklós ült a miniszteri székbe. Az ország uniós csatlakozásával elérhetővé vált Kohéziós Alap, amely az unión belüli fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni, segítségével nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani.
A levegő tisztaságáért
Ebben a ciklusban befejeződött valamennyi hazai nagy tüzelőberendezés – erőmű, ipari üzem, fűtőmű – levegőszennyezési kibocsátásának az uniós szint alá csökkentése. A korszerűtlen, rossz hatásfokú, főleg széntüzelésű erőműblokkokat leállították vagy átalakították és kibocsátáscsökkentő technológiákkal látták el. 2004 júliusa óta a veszélyeshulladék-égetők kibocsátása is az uniós szabványon belül marad. A felújított, határérték alatt szennyező Budapesti Hulladékhasznosító Mű a budapesti hulladék 70 százalékát képes elektromos és hőenergiaként hasznosítani. A tavalyi év végéig az országban 40 települést elkerülő út épült, a több szennyezést kibocsátó gépkocsikra magasabb regisztrációs díjat vezettek be, ráadásul Magyarországon a benzin nemcsak ólommentessé, hanem 2005. második felétől kénmentessé is vált, így a közlekedési eredetű kénkibocsátás a 2000 körüli 700 tonnás mennyiség 5,7 százalékára, 40 tonnára csökkent. Igen szerény mértékben, de bővült a kerékpárút-hálózat is, többek között kiépült a Balaton körüli teljes bicikliút.
A megújuló energiahordozók a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiatakarékossági Program-támogatása eredményeként 5,2 milliárd forint értékben jutottak árösztönzéshez, 2005-ben országgyűlési határozat rögzítette a megújuló energia terjedésének gazdasági garanciáit (rögzített ár, átvételi biztonság). A megújuló forrásból termelt villamos energia részaránya a 2003. évi 0,7 százalékról a 2005. év végére 4,5 százalékra növekedett. Ötvenkilenc állomással kiépült az ország teljes légszennyezettség-mérő hálózata, és Magyarországon első alkalommal települési zajtérképek készültek Budapest három kerületére, ezen kívül megvalósult az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának zajvédelmi beruházása is.
Hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás
Országszerte folytatódott a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek kiépítése, átalakult a települési szilárdhulladék-gazdálkodás rendszere, komplex regionális hulladékkezelő-rendszerek épültek ki. Közel négyezer szelektív hulladékgyűjtőpont áll több mint négymillió lakos rendelkezésére. A hulladék mennyiségének visszaszorítását szolgálja a gyártói felelősség elvének érvényesítése is, amely az elektromos és elektronikai termékek, a hulladékká vált gépjárművek, az elem- és akkumulátorhulladék és a lejárt gyógyszerek begyűjtését és hasznosítását szolgáló visszavételi rendszerek kiépítését jelenti.
A Vásárhelyi Terv
„A Tisza-völgy és mellékfolyóinak érdekében új és működőképes védelmi programot valósítunk meg, ami elsősorban a víz elvezetésére és lehetséges mértékű hasznosítására szolgál, és nem a gátak magasságának emelését tekintjük egyedül hatásosnak” – áll az Országgyűlés által 2004 közepén elfogadott Vásárhelyi Tervben. A terv azonban jórészt terv maradt, a gyakorlatban igen kevés előrelépés történt a Tisza mentén élők biztonságának növelése érdekében.
A természeti értékek védelme
Hazánk 2004-ben csatlakozott a Natura 2000 hálózathoz. A program Magyarországon az ország területének 20,6 százalékán, 1 millió 950 ezer hektáron jelent védelmet az EU irányelveinek előírásai szerint.
Elkezdődött a nemzeti parkokról szóló törvény kidolgozása is, a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében levő védett természeti területek a 2002-es 225 ezer hektárról 300 ezerre bővültek. Elkészültek a nemzeti parkok hosszú távú fejlesztési tervei, kéttucatnyi veszélyeztetett állat- és növényfaj védelmi programja, és az ökoturizmus országos koncepciója. Létrejött a „natúrpark” jogintézménye, amely alapján önkormányzatok, civilszervezetek fognak össze a lakossággal a természeti értékek megőrzésére, az ökoturizmus fejlesztésére, a helyi nevezetességek, a népi kultúra bemutatására. Az agrár-környezetgazdálkodás támogatásának köszönhetően pedig több mint 25 ezer gazdálkodó kap öt éven át támogatást.
Javult a Balaton vízminősége, a tóban helyreállt az optimális vízszint. A balatoni fejlesztések kiterjednek a magyar tenger körüli szennyvízfőgyűjtő kiépítésére, illetve a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére.
Hatóságok, szankciók, szabályozások és nemzetközi egyezmények
Az elmúlt négy évben szigorodtak a környezetkárosítás elleni fellépés jogi eszközei: bűncselekmény lett – három éves szabadságvesztéssel sújtható – az illegális hulladékelhagyás, bűntetté vált az állatkínzás az orvhalászat és az orvvadászat kettő illetve három év szabadságvesztéssel büntethető. Megjelent a környezetterhelési díj, a palackok visszaváltását elősegítő darabalapú termékdíj és az energiaadó, illetve az üvegházgázok kvótakereskedelme. Magyarország a hazai jogfejlesztés mellett aktív részt vállalt az EU úgynevezett REACH-direktívájának kidolgozásában, amely a vegyi anyagok nyilvántartását és engedélyezését szabályozza.
Életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv, az első konkrét nemzetközi lépés az üvegházhatású gázok csökkentésére. A zöldtárca a Magyar Tudományos Akadémiával együtt kidolgozta az éghajlatváltozáshoz való hazai alkalmazkodás teendőit: ez a Változás-Hatás-Válasz, azaz VAHAVA Program.
Magyarország elérte, hogy Románia bevonja hazánkat a Verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatásainak vizsgálatába. Folytatódtak a tárgyalások Szlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről. Többször fel kellett lépni Ausztriával szemben a Rába habzását okozó szennyezések megszüntetése érdekében.
Komoly civil ellenállást váltott ki a mecseki Zengőre tervezett NATO-radar telepítése, amelyet később a Tubesre kívántak telepíteni, de a tiltakozás miatt az ügy elakadt.
Magyarország csatlakozott a genetikailag módosított szervezetek (GMO) nemzetközi forgalmát korlátozó Cartagena Jegyzőkönyvhöz, és a hatások tisztázásáig nem engedélyezte GMO-k hazai termesztését.
