Belföld

Életbe lépett a kiotói egyezmény

Nyolcévnyi vajúdás után - az USA részvétele nélkül - életbe lépett a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv. Zöld szervezetek szerint a szén-dioxid mennyiségét jóval nagyobb mértékben kellene csökkenteni a katasztrófa elkerülése érdekében.

Szerdán lép életbe a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv, amelynek értelmében a legfejlettebb ipari országok 2012-ig világszinten 5,2 százalékkal fogják vissza széndioxid-kibocsátásukat.

Az egyezmény megalkotásának oka, hogy az ipari forradalom óta körülbelül harmadával növekedett az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége a Föld légkörében, amelynek egyik folyománya, hogy az átlaghőmérséklet csak a XX. században 0,7 fokkal növekedett. Kutatók szerint amennyiben az átlagos hőmérsékletemelkedés eléri a 2 fokot, emberek milliárdjai lesznek közvetlenül kitéve többek között árvizeknek és vízhiánynak.

Orosz érdek, amerikai érdek


Elemzők szerint a Kreml háromévi habozás után politikai döntést hozott a ratifikálásról, engedményként az orosz WTO-belépéshez szükséges tárgyalási folyamatban. A globális kibocsátás negyedéért felelős Egyesült Államok azonban továbbra sem hajlandó aláírni az egyezményt, és annak sincs jele, hogy Bush-kormányzat erre később hajlandó lenne. Bush elnök előnyben részesíti az amerikai gazdaság töretlen fejlődését: úgy véli, a jegyzőkönyv ratifikálása az Egyesült Államoknak 400 milliárd dollárjába és 4,9 millió munkahelybe kerülne. Bush ezért inkább az önkéntes kezdeményezésekre és a klímavédelemmel kapcsolatos adókönnyítésekre helyezné a hangsúlyt. Szakértők szerint a jelenlegi amerikai növekedési szint mellett 2012-re abszolút értéken 14 százalékkal nő az amerikai kibocsátás 2002-höz képest, 1990-hez képest pedig mintegy 30 százalékkal. A kiotói jegyzőkönyv ezzel szemben arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy kibocsátását 2012-ig 7 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentse.

Az 1997-ig a globális felmelegedésben vétkes gázok 44,3 százalékát termelő mintegy 130 ország által aláírt megállapodás azt követően lépett hatályba, hogy három hónapja a világ üvegházgáz-kibocsátásából 13-14 százalékkal részesedő Oroszország ratifikálta az egyezményt és ezzel lehetővé tette a jegyzőkönyv életbe lépéséhez szükséges 55 százalékos minimális határt. Ezt megelőzően, még 2001-ben, az Egyesült Államok visszalépett a szerződéstől.

Magyar kvótafelesleg

Az átlagosan közel öt százalékos mérséklésből az EU átlagosan 8 százalékos, Magyarország pedig 6 százalékos csökkentésre vállalt kötelezettséget. Hazánk egyébként azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggő uniós kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták uniós piacán.

Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja – jelentette ki még az egyezmény életbe lépése előtt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, egy szakmai konferencián.

A miniszter az életbe lépő kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához.

Magyarországon több mint 260 létesítmény található, amely az uniós irányelv hatálya alá esik, e létesítmények felelősek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. A 2005-2007-es időszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. Az évente kiosztandó kibocsátási egység várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forintot, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki.

A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren. 

Kvótát tessék!


Mint arról a Figyelő korábban beszámolt, az emissziókereskedelem módszere igen egyszerű: minden ipari létesítmény a jelenlegi tényleges szén-dioxid kibocsátása és egy hosszabb távú prognózis alapján meghatározott számú kvótát (egységnyi szennyezési jogot) kap. Ha a megengedettnél kevesebb üvegházhatást okozó anyagot ereget a levegőbe, vagyis kevesebb egységet használ fel, a „fölöslegét” eladhatja olyan vállalatoknak, amelyek a lehetőségeiknél többet szennyeznek, és a plusz emissziós „kapacitásokért” hajlandók fizetni. A piaci viszonyok pedig – miután a pluszkvóták nem olcsók – az energiahatékony technológiák meghonosításának kedveznek. Magyarországon már több cég is nekiállt kvótát vásárolni, vagy eladni. (Lásd: Légből kapott milliárdok)

A zöldek szerint

Az Energia Klub közleményében elégedetlenségének ad hangot a megállapodás kapcsán. “Az elégedetlenség egyik alapvető oka az lehet, hogy a kiotói jegyzőkönyvet ratifikáló országok eddig mindössze 5,2 százalékos csökkentést vállaltak” – tudatja a zöld szervezet. Felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatkutató tudósok tanácsadó testülete a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülése érdekében legalább 40-60 százalékos kibocsátás-csökkenést tartana indokoltnak.

A közlemény szerint azért sincs ok elégedettségre, mert az USA, a világ jelenlegi legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója elzárkózott mindenféle csökkentési terv elől, és a közeljövőben nem is tervez ezzel kapcsolatos lépéseket.

Az utóbbi hónapokban napvilágot látott tudományos publikációk ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a korábban becsült éghajlat-változási tendenciáknál jóval gyorsabb és komolyabb változások fenyegetik e területen a világot – érvel az Energia Klub.
A közlemény utal arra: a legfrissebb becslések szerint amennyiben az átlagos hőmérsékletemelkedés eléri a 2 fokot, emberek milliárdjai lesznek közvetlenül kitéve árvizeknek, éhínségeknek, betegségeknek, valamint vízhiánynak világszerte.

A közlemény aláhúzza: a kiotói jegyzőkönyv teljesítése Magyarországnak ugyan nem okoz gondot, de átgondolt éghajlatvédelmi stratégia híján a későbbiekben várható komoly szigorítások feltétlenül érintik majd az országot.

Az Energia Klub úgy tudja, a korábbi tervekkel szemben az európai kibocsátási jog-kereskedelmi rendszerből befolyó pénzt nem éghajlatvédelemre, hanem hulladékgazdálkodásra költi “a zöld tárca”. Ezzel a közlemény szerint megszűnt az éghajlatvédelem szempontjából nélkülözhetetlen, a megújuló energiaforrások hazai elterjedését szolgáló támogatás is.

Ezért az Energia Klub a környezeti szempontokat maximálisan figyelembe vevő, az érintett területeket átfogó társadalmi egyeztetéseket sürget a magyar éghajlatvédelmi stratégia kidolgozása érdekében.

A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet szerint ahhoz, hogy a felmelegedést a veszélyes mérték alatt, azaz 2 Celsius fokon belül lehessen tartani, a fejlett országoknak 80 százalékkal kellene csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat az évszázad közepéig. Ezzel együtt a világban 50 százalékkal kell mérséklődnie a szén-dioxid-kibocsátásnak ugyanezen idő alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik