„Elindította a monetáris tanács a monetáris politika normalizációját. Az alapkamat ugyan maradt, de a betéti tender kamata 18-ról 17 százalékosra csökkent” – jelentette be a piacokat legjobban érdeklő információt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a májusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen. Az egynapos betéti tender kamatát tavaly októberben emelte az MNB 18 százalékosra annak érdekében, hogy megfékezze a forint gyengülését, az euró árfolyama akkor már 430 fölött, a dolláré 450 fölött volt, és ez komolyan veszélyeztette az árstabilitást – derül ki a Bank360.hu tudósításából.
Mostanra Matolcsy szerint beértek a monetáris politika szigorító döntései az inflációs küzdelemben. Megtörtént az infláció tetőzése, „sajnos messze 25 százalék fölött” – közölte a jegybank elnöke. Az elmúlt két évre jellemző ikerdeficit után az idén már külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege is javul, sőt többletet mutatott. A nemzetközi pénzügyi rendszerek instabilitása is csak kevéssé gyűrűzött át Magyarországra, mivel a magyar pénzügyi rendszer stabil, közölte az elnök az amerikai bankcsődökre és a Credit Suisse problémáira utalva.
Az infláció az egyes számú közellenség
„Az infláció továbbra is közellenség, méghozzá a legnagyobb és legerősebb közellenség, amely egyszerre borítja fel az egyensúlyokat és korlátozza a növekedést” – ezzel a metaforával jellemezte az áremelkedést Matolcsy. A jelenleg 24 százalékos infláció a háromszorosa az európai átlagénak, és 10 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál, emlékeztetett Matolcsy.
A jegybanknál vizsgálták, mi annak az oka, hogy Magyarországon ennyivel gyorsabban emelkedtek az árak. Azt találták, hogy
A figyelőrendszerek, a fogyasztóvédelmi intézkedések viszont jók a jegybank szerint.
Matolcsy azt is elmondta: a magyar költségvetés ideig-óráig jól jár az inflációval, mivel több áfabevétel, több adó folyik be a magasabb árak miatt, hosszútávon viszont rosszul jár az államkassza, mivel a kamatok emelkednek, és ezeket ki kell fizetnie az országnak. A kormány nem tud olyan hatékony intézkedéseket hozni, melyek a piaci folyamatokkal, a közgazdasági törvényekkel szembe mennek, az ársapka ilyen intézkedés. Az infláció ellen magasabb termelékenységgel, hatékonyabb versenyképességgel lehet védekezni, márpedig a magyar élelmiszeripar hátulról a második legkevésbé versenyképes az unióban – hívta fel ismét a figyelmet Matolcsy.
Az alapkamat még jó ideig megmarad
Matolcsy hangsúlyozta, sem a 24 százalékos, de a 14 százalékos és semmilyen kétszámjegyű infláció nem fogadható el, mert nem teremti meg a növekedés lehetőségét. A 13 százalékos jegybanki alapkamat épp ezért még hosszú ideig megmaradhat. Ez a kamatstopos jelzáloghiteleseknek jó hír lehet, hiszen ezáltal a kamatstop is megmaradhat még jó ideig, hiszen ugyan a kormány 2023. december végéig tolta ki ezt, azonban azt is közölte, hogy akkor szűnhet meg ez a védelem a lakáshitelesek és a kis- és középvállalatok számára, ha az alapkamat 10 százalék alá csökken.
Jó esély van arra, hogy az év végére elérhetjük az egy számjegyű inflációt – mondta Virág Barnabás alelnök. Itt azonban nem állhat meg a jegybank, az inflációs cél ugyanis 3 százalékos, emiatt szigorú monetáris politikát kell folytatni. Az év végére pozitív reálkamat várható, erre szükség van az infláció letöréséhez. A pénzpiaci stabilitás továbbra is fontos az infláció csökkentésében, emiatt az egynapos betét kamatát ez alapján fogják meghatározni.
A Bank360.hu szakértőinek értékelése szerint a várakozásoknak megfelelően elindult kamatcsökkentés az ősz elejére vezethet oda, hogy az irányadó kamat eléri a 13 százalékos alapkamatot. Ha ez megtörténik, akkor az év végére, a jövő év elejére csökkenhet az alapkamat 10 százalék alá. Az irányadó kamat, majd az alapkamat fokozatos, várhatóan havi 1 százalékos csökkentései kihatással lesznek a bankközi kamatokra is, így lehetőséget nyújtanak a bankoknak arra, hogy elkezdjék csökkenteni a lakossági hitelek és vállalati kölcsönök kamatait. Ez a folyamat a jegybanki lépésekkel párhuzamosan, fokozatos valósulhat meg.
A forint árfolyamába a nap során már beárazta a piac az egyszázalékos kamatcsökkentést, így a bejelentésre már nem gyengült az árfolyam, sőt vissza is nyerte a napközbeni kisebb veszteségét.
