Gazdaság

Úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót a Mol, hogy engedélyre sem volt szüksége

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel.

Júliustól a 100 százalékos Mol-tulajdonban lévő MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a felelős Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna települési szilárdhulladék begyűjtéséért és kezeléséért, 35 évig. A koncessziós szerződés eddigi teljesítésével kapcsolatban több ellentmondás bukkant fel, ezeket próbáltuk meg tisztázni.

Kell engedély, mégsem gond, ha nincs?

A koncessziós szerződés szerint tavaly december 31-éig kellett megszerezniük a hulladékkezeléshez szükséges engedélyeket, illetve ezeket be is kellett mutatniuk az államnak. A szerződés 5.2, illetve 5.3 pontja alapján ennek híján érvénytelenné vált volna a koncessziós szerződés. A határidő már jócskán letelt, mégis több helyen is megjelent, például a SzabadEurópa cikkében, hogy sem a Mol, sem a MOHU nevére rákeresve nem találhatók az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) a hulladékkezeléshez szükséges engedélyek. Mivel az engedélynek mi sem találtuk a nyomát a nyilvántartásban, ezért a céghez fordultunk magyarázatért.

Azt válaszolták, hogy a szükséges (környezetvédelmi, illetve fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen elvégző jogi személyeknek kell rendelkezniük, azaz a koncesszori alvállalkozóknak. Vagyis

ezek szerint a Mol-nak és a MOHU-nak nem kellett saját engedély ahhoz, hogy a 35 évre szóló hulladékkoncessziót vigyék.

Ez azért furcsa, mert a koncessziós szerződésben nem az szerepel, hogy az alvállalkozóknak kellett engedélyt szerezniük (és bemutatniuk) 2022. december 31-ig, hanem az, hogy a koncessziós társaságnak. A koncessziós társaság pedig a szerződésben rögzített fogalommeghatározás szerint a koncesszor (a Mol) által a tevékenységek folytatására alapított részvénytársaság, vagyis a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. Vissza is kérdeztünk a Molnál, hogyan felelhet meg az, hogy ha csak az alvállalkozóknak van engedélyük, amikor a koncessziós szerződés szerint a MOHU-nak kellett volna megszereznie az engedélyeket, ám erre már nem reagáltak.

A jelenleginél jóval kevesebb cég szállítja majd el a hulladékot

Ha már az alvállalkozókat említettük: azt is lehetett olvasni, hogy a jelenlegi, 3200 hulladékszállító cégből alig több mint kétszázzal kötöttek szerződést a tavaly év végi határidőig arra, hogy júliustól biztosítsák a hulladékszállítási kapacitást. Az erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ. Arra is rákérdeztünk, hogy ennyi alvállalkozó elég lesz-e a szolgáltatás zökkenőmentes továbbviteléhez. Arról biztosítottak, hogy a MOHU Zrt. nyilvános pályázatán minden szereplőnek lehetősége volt pályázni. Valamint: a cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára. De ezek szerint nem a többségére. Azt is kijelentették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták. Magyarul a szerződő alvállalkozókkal biztosítva lesz szerintük a szükséges, vállalt szolgáltatások elvégzése.

Varga Jennifer / 24.hu

Lefölözik a hasznot?

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a jól hasznosítható ipari hulladék (kivéve az építési-bontási hulladékot), illetve a lakossági fémhulladék begyűjtése is a Molhoz kerül júliustól. Információink szerint ezekért nem piaci árat fognak fizetni azoknak a szolgáltatóknak, amelyek a hulladékot ténylegesen begyűjtik, kezelik és átadják a Molnak továbbértékesítésre. A lakossági hulladékbegyűjtés veszteséges, nyereség csupán a jól hasznosítható ipari, illetve fémhulladékon van. Úgy értesültünk, hogy ezt lényegében lefölözné a Mol, az eddigi piaci árakat és a versenyt kiiktatva egységes árat szabva. Hogy valóban így lesz-e, az a társaság lapunknak küldött válaszából nem derül ki.

Annyit írtak, hogy 2023 júliusától a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését látja el. Megerősítették, hogy a termelési hulladék, továbbá az építési és bontási hulladék sem része a koncessziónak, kivéve a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó hulladékot. A lakossági fémhulladék ugyanakkor része, ez a jelenlegi szolgáltatói rendszeren – mint a MOHU alvállalkozói rendszerén – keresztül fog hasznosulni a körforgásos gazdaságban.

Az átvételi árral kapcsolatban annyit reagáltak, hogy a MOHU által kialakított árazás transzparens és mindenki számára elérhető lesz. Válaszukkal tehát nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy az eddigi, a begyűjtőknek hasznot biztosító piaci ár megmaradhat-e. Közölték továbbá, hogy a hulladékhasznosítók május végétől regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési rendszerébe.

Hosszú távon térülhet meg a Mol szerint a hulladékbiznisz

Feltételeztük, a Mol azért vállalta el a koncessziót, mert nyereséget akar termelni, ezért firtattuk, mekkora profittal számolnak évente a hulladékkoncesszió kapcsán, illetve hogy a résztevékenységek közül melyiknél számolnak nyereséggel, melyiknél veszteséggel, nagyságrendileg évente mekkorával. Ilyen részletekbe a válaszukban nem bocsátkoztak.

A Mol csupán a stratégiai célját hangsúlyozta, miszerint a hulladékgazdálkodási tevékenységével is hatékonyan járulna hozzá a körforgásos gazdaság fejlesztéséhez, illetve a környezetvédelmi, klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. Az egységes irányítás szerintük jelentős hatékonyságnövelő potenciált rejt, illetve a lakossági szemléletformálásban, kultúraváltásban is eddig nem látott lehetőségeket látnak.

Úgy vélik, szintén pozitív hozadék lehet, hogy a hatékonyság növelésével idővel több nyersanyag nyerhető majd ki a hulladék feldolgozása során, amire a Molnak is szüksége van, és ami tovább javítja a tevékenység gazdasági eredményét. Ehhez azonban jelentős beruházásokra lesz szükség. A következő 10 évben minimum 185 milliárd forint értékben valósítanak meg beruházásokat (ezt a koncessziós szerződéssel vállalták), valamint egy évente 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt építenek a koncessziós szerződés első 5 éves ciklusában. A beruházások megvalósítása hosszú folyamat, vagyis a megtérülés egyelőre csak hosszú távon értelmezhető a Mol szerint.

Bejelentés érkezett a GVH-hoz

Úgy tudjuk, a Gazdasági Versenyhivatal  február 1-jén kapott egy beadványt a Mol hulladékkoncessziójával kapcsolatban, gazdasági előnnyel való visszaélés miatt. Kérdeztük a GVH-t, vizsgálják-e a beadványt, látnak-e piaci erőfölénnyel való visszaélést a koncesszió, a koncessziós partnerek kiválasztása kapcsán. Fennáll-e annak kockázata, hogy a piaci viszonyok teljesen megszűnjenek a közeljövőben a hulladékpiacon? A versenyhatóság azt válaszolta, megkeresésünkre a vonatkozó jogszabályi előírások miatt nem áll módjukban tájékoztatást adni.

 

A Szabad Európa áprilisban mindenesetre azt írta, az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága a többi között a hulladékkoncessziót is vizsgálja.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik