Élet-Stílus

Csalónak nézték, és nem akarták kifizetni – így kaszált nagyot az első zseni tévés kvízgyőztes

CBS / Getty Images
CBS / Getty Images
A nyolcvanas években még az Egyesült Államokban is elég messze voltak attól, hogy Legyen Ön is milliomos!-nak nevezzenek el egy tévés kvízműsort. Az amerikai tévétörténet első, hatszámjegyű összegét kaszáló játékosának ki sem akarták fizetni a Press Your Luck című vetélkedőben szerzett 110 237 dolláros nyereményét, mert azt hitték, hogy csalt. Pedig a könnyű pénzért rajongó, munkanélküli fagyiárusként bemutatkozó ohiói hős ekkor éppen nem csalt, csak kihasználta az akkoriban újdonságnak számító videómagnókban rejlő lehetőséget – és a műsorgyártók súlyos hibáját. Utolsó éveit azonban rosszul sikerült valódi csalások után rejtőzködve kellett leélnie. A kvízjátékok első különc zsenijének, Michael Larsonnak a története következik.

1984. június 11. emlékezetes nap volt az amerikai televíziózás történetében. És nem csak azért, mert ezen a napon adta le a CBS a Press Your Luck (magyarul Nyomd meg a szerencséd) című vetélkedőjének azt az adását, melyben a kvízműsorok történetében először nyert egy játékos hatszámjegyű összeget. Hanem azért is, mert a vetélkedő rendszerét kiismerő szerencsevadászt először csalással vádolták, nem is akarták kifizetni – így a rekordnyeremény egyben a tévés kvízműsorok történetében addig soha nem látott botrányt okozott.

Az eredetileg 1983 és 1986 között a CBS tévécsatornán sugárzott Press Your Luck – melyet 2019 óta az ABC-n követhetnek újra az amerikai tévénézők – első verziójában három játékos mérkőzött meg egymással.

Azon a bizonyos napon a kvízjáték első szakaszában olyan kérdésekre kellett válaszolniuk a játékosoknak, hogy hány éves korban jelennek meg a szarkalábak az ember szemei körül, melyik bankjegyen szerepel Franklin Delano Roosevelt elnök arcképe, vagy mekkora magassarkút ajánl az egyik Los Angeles-i lap a miniszoknyákhoz.

CBS / Getty Images A Press Your Luck című vetélkedő versenyzői 1983-ban.

A leggyorsabb válaszadó – aki még a válaszlehetőségek elhangzása előtt bemondta a saját válaszát – egy helyes válasszal három pontot nyert, míg a többiek egyet. Az így begyűjtött pontok határozták meg azt, hogy a játék második szakaszában hányszor pörgethettek a játékosok.

A játék második szakasza a pénzgyűjtésről szólt. Ez úgy nézett ki, hogy a játékosok mögötti tábla, a Big Board 18 mezőjén különböző utazások, tárgy- és pénznyeremények, illetve az addig összegyűjtött nyereményüket lenullázó animált figurák, úgynevezett Whammyk váltogatták egymást sűrű egymásutánban.

Közben az is folyamatosan változott, hogy melyik mezőt választja ki a pörgető az előtte található piros gomb megnyomásával. A pörgetésekkel gyűjtött nyeremények pedig mindaddig összeadódtak, míg a játékos nem nyomott rá véletlenül egy pénzcsenő mezőre.

Azonban történetünk főszereplője, akinek botrányt okozó játékát nemrégiben a brit Sun című bulvárlap elevenítette fel, a kvízműsorok világának első igazán nagyot kaszáló zsenije, a vetélkedőért megszállottan rajongó Michael Larson – ahogy azt a lent megtekinthető, Good Morning Americának adott, 1994-es interjújában is elmondja – az ekkoriban újdonságnak számító videómagnója és megszámlálhatatlanul sok videókazetta segítségével rájött, hogy a pörgetés nem is olyan véletlenszerűen működött, mint ahogy azt a legtöbben feltételezték.

Ezt a hibát – illetve a pénznyeremény mellett újabb pörgetési lehetőséget adó bónusz mezőket – kihasználva a következő adásra csúszó nyereménygyűjtő szakaszban már végig egyedül pörgetett.

Az Ohióból származó, munkanélküli fagyiárusként bemutatkozó szakállas szerencsevadász – aki még azzal is elbüszkélkedett, hogy a stúdióban viselt öltönyét egy turkálóból szerezte pár centért – végül összesen 110 237 dollárt akasztott le a tévétársaságról. (Ez az összeg mai árfolyamon 320 245 dollárnak, azaz nagyjából 110 millió forintnak felel meg.)

A  tévétársaság vezetői és a műsorkészítők azonban a korábban soha nem látott pénzesőtől gyanút fogtak – hiszen ekkoriban a maximum, amit egy ilyen vetélkedőben nyerni lehetett, úgy 40 ezer dollár körül lehetett. Majd képkockáról képkockára végignézték az adást, és csalással vádolták meg Larsont, akinek a nyereményét először ki sem akarták fizetni.

Végül ugyan megkapta a pénzét, de mivel átlépte a tévécsatorna maximális nyereményre vonatkozó, 25 ezer dolláros korlátját, ezért rendhagyó módon nem hívták vissza a következő adásba, ahogy az ebben a műsorban is szokás volt a győztesekkel.

Hogyan is hackelte meg pontosan a játékot Michael Larson?

Michael Larson történetét közel 20 évvel a botrányos adás után a vetélkedőkre specializálódott kábeltévé, a Game Show Network is feldolgozta 2003-ban a Big Bucks: The Press Your Luck Scandal című kétrészes dokumentumfilmben – melyben nemcsak a műsor házigazdája, Peter Tomarken tért vissza narrátorként és riporterként, hanem Larson két ellenfele, Ed Long és Janie Litras is felelevenítették a játék izgalmait, illetve kipróbálták Larson trükkjét is.

De emellett Larson akkori élettársa, Teresa McGlynn – akivel két közös gyereket neveltek –, valamint testvére, James is megszólalt a filmben, lerántva a leplet a szemfüles játékos módszeréről.

CBS / Getty Images A Press Your Luck házigazdája, Peter Tomarken a műsor stúdiójában, háttérben a 18 mezős Big Boarddal.

A testvére szerint mindig a könnyű pénz után kajtató, akkor már a harmincas éveiben járó Larson valamivel a vetélkedőbe való jelentkezése előtt hagyta ott akkori munkáit – légkondiszerelő volt, nyáron pedig fagylaltoskocsit vezetett –, hogy kitalálja, mivel törhetne ki a munka jelentette mókuskerékből.

Az ötlet megtalálásához egy olyan tévészobát alakított ki magának, ahol több sorban egymásra rakott egy tucatnyi televíziót, és pár videómagnót, hátha az információs zajtól megvilágosodik. És közben a vetélkedőkre is rákattant.

Épp ekkor indult a Press Your Luck, a rekordnyereményekkel kecsegtető játék pedig azonnal akkora kedvence lett, hogy minden adást felvett, majd újra is nézte azokat. Kutakodása közben pedig két olyan hibát is talált a játék rendszerében, amiket aztán az előnyére tudott fordítani:

  • a műsorhoz használt, ekkor még elég kezdetleges technológia miatt a gombnyomás előtti pörgetés mindig ugyanabban a megadott sorrendben váltogatta a kiválasztott mezőt;
  • ráadásul ezek között a mezők között volt két olyan is, amelyikre soha nem került nyereménynullázó.

Ezeknek a hibáknak, a jó reflexeinek – és egy kis szerencsének – köszönhetően Michael Larson nemcsak a nyereményével ért el rekordot, hanem a műsoridőt is rekordhosszúságúra nyújtotta, amikor a második pénzgyűjtő körben már végig egyedül pörgetett, amit aztán külön adásban tűztek műsorra az eredetileg június 8-án sugárzott műsor folytatásaként.

A játékmenet hibáját kihasználó különc zsenitől először annyira lefagytak – az adást kockáról kockára visszanéző – CBS-fejesek, hogy nem akarták kifizetni, de aztán rájöttek, hogy nem követett el csalást, és a nyereményét is odaadták neki – illetve a játékmeneten is változtattak.

A könnyű pénz hajszolása vitte sírba

A dokumentumfilm elején Michaelt különös figurának mutatják be közeli hozzátartozói. Egykori párja szerint Larson mindenkinél okosabbnak képzelte magát, és ha rákattant valamire, akkor annak kényszeresen a megszállottjává vált. Amikor például a szerencsét hozó Press Your Luckot elemezte, annyira nem foglalkozott semmi mással, hogy élettársa azt fontolgatta: el fogja hagyni.

Bátyja, James pedig már az első pár percben leszögezte, Michael végzete az volt, hogy túl gyorsan akart túl sok pénzt szerezni.

A szüleivel és három testvérével Ohióban felcseperedett Michael első csibészsége egyébként az volt, hogy édességet csempészett az iskolába, amit aztán az osztálytársainak értékesített. Felnőttként pedig már egészen profi volt a kiskapuk megtalálásában.

  • Egyszer egy bank olyan akciót hirdetett, hogy minden új ügyfelüknek adnak pár száz dollárt – erre Michael egymás után többször is bement különböző neveken számlákat nyitni a bank egyik fiókjába, majd a pénzt még aznap kivette, és gyorsan meg is szüntette a számlákat.
  • Máskor a rokonai nevében kamucégeket hozott létre a tudtuk nélkül, ahova bejelentette saját magát, és így folyamodott különböző támogatásokhoz anélkül, hogy valóban dolgozott volna.

A vetélkedő válogatására is egy megható, ám egyúttal megkérdőjelezhető sztorival állt elő. Ott ugyanis azt állította, hogy a fagyiskocsiját is eladta azért, hogy legyen pénze a Los Angeles-i útra, ami miatt még a kislánya születésnapját is ki kell hagynia. De ez az egyetlen esélye arra, hogy a lányát boldoggá tegye a tökéletes születésnapi ajándékkal. (Bár utóbbi valóban igaz volt, Michael ekkor már két váláson is túl volt, és három különböző nőtől születtek gyermekei – vagyis valószínűleg nem lehetett egy mintaapa.)

A kisstílű csalóból kvízes profivá avanzsáló Michael rögeszméit párja, Teresa azután unta meg, hogy a lakóhelyükön fogható egyik rádió játéka miatt – melyben több tízezer dollár nyereményt ajánlottak annak, aki ráismert az adásban felolvasott sorozatszámra a birtokában lévő egydolláros bankjegyen – az egész nyereményét kivette a bankból egydollárosokban. Abban a reményben, hogy az így megnövelt esélyeivel majd nyerni fog.

Azonban hiába töltött el a pár megszámlálhatatlanul hosszú időt azzal, hogy a rádióban beolvasott sorozatszámokat kutatták az otthonukban felhalmozott egydollárosokon, Michaelt végül elhagyta a szerencséje. Egyik este, amikor nem voltak otthon, betörtek hozzájuk, és az addigra megmaradt 100 ezer dollár felét ellopták.

Ez az ügy mind a mai napig nem oldódott meg, de Michael elkezdte azzal vádolni az általa terrorban tartott Teresát, hogy ő is közreműködött a lopásban, ezért Teresa úgy döntött, magához veszi azt az ötezer dollárt, amit eldugott a nyereményből, és a biztonságuk érdekében az édesanyjához költözött a két gyerekével együtt.

Michael ezután csupán egyszer kereste egykori élettársát telefonon, de Teresa elmondása alapján ekkor is csak a pénzét követelte rajta.

A pénzhajhászásba belebolonduló különc életében ezután  balszerencsés időszak következett: ekkor már komolyabb csalásokban utazott, és élete utolsó éveit is bujkálásban töltötte, mivel egy piramisjátékban betöltött vezető szerepe miatt a hatóságok le akarták tartóztatni. Michael Larson 1999-ben hunyt el, rendkívül fiatalon, 49 éves korában, szájrákja szövődményeiben.

Kiemelt kép: A Test Your Luck főiskolai különkiadásának versenyző 1983-ban. (CBS / Getty Images)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik