Az árstoppal a kormány célja, hogy olcsón lehessen hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez. Az infláció ugyanis száguld, azon belül is kiugróan magas az élelmiszerinfláció: október óta átlagban 40–44 százalék körüli volt éves szinten a drágulás, de voltak olyan termékek, amelyeknél ez elérte a 80–100 százalékot is. Persze az áfát is lehetett volna mérsékelni ahhoz, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer – nálunk azonban árstop lett. Mostanában viszont többen is arról számoltak be, hogy például a csirkemellet a másfél évvel korábbi árnál jóval drágábban tudják csak megvenni.
2000 forint is lehet egy kiló csirkemell, árstoposan
Aki következetesen az olcsó csirkemellet keresi, az 2021 őszén 1400–1600 forintért kaphatott kilónként, de akár 1200 forint körüli áron is hozzá lehetett jutni az akkori akciós újságok alapján. A Központi Statisztikai Hivatal 2021 októberére 1600 forintos átlagárat jelzett. Ehhez képest több helyen is azt tapasztaltuk, hogy csak félkilós kiszerelésben, előre csomagoltan lehet kapni az árstopos csirkemellet, hajszál híján ezer forintért. Ez
de láttunk ennél drágábbat is.
Megkérdeztük a kereskedelmi láncokat minderről. A Tesco és a Lidl válaszolt is, amiből az derült ki, hogy hiába érezzük drágának az éppen kapható árstopos csirkemellet, ezek megfelelnek az árstop előírásának, mert pont ugyanennyiért adták ezeket, mint 2021 októberében. És ez feltehetően máshol is igaz, hiszen a hatóságok folyton ellenőrzik az üzleteket. A két láncnál egyébként van olcsóbb ársapkás csirkemell is a kínálatban, kilónként 1400–1500 forint körül. Más kérdés, hogy az adott üzletben éppen kapható-e ez vagy sem.
Nem kell a teljes korábbi választékot tartani
A jogszabály szerint a kereskedő köteles a 2021. október 15-én forgalmazott, azóta árstopossá vált termékeket a hét adott napján olyan mennyiségben árulni, mint amennyi a 2021-es átlagos napi készletmennyiség volt (illetve újabban szükség esetén kétszeres mennyiségben), és annyit kell kihelyeznie a polcokra, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen, vagyis ne legyen áruhiány.
De vajon ez azt jelenti, hogy a teljes választékot biztosítani kell, amit 2021. október 15-én forgalmaztak? Vagy elég, ha a korábbi választékból csak néhány, esetleg csak egy termék áll rendelkezésre a kormányrendelet szerinti mennyiségben és áron? Kérdeztük erről az árstop betartásának ellenőrzésével megbízott, fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztériumot, illetve a fővárosi kormányhivatalt is, de nem válaszoltak.
Érdeklődtünk kereskedői körökben is – azt a választ kaptuk, hogy a rendelet alapján nem kell, hogy például csirkemellből a 2021. október 15-én forgalmazott mindegyik kiszerelésű és árú termék elérhető legyen, helyette elég az, ha van csirkemell a másfél évvel ezelőtti áron, megfelelő mennyiségben. A Tesco azt írta, náluk csirkemellnél változott a választékmix. A Lidl pedig azt, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mennyiséget kell biztosítani, a rögzített áron, de a kínálatot lehet szűkíteni és bővíteni is.
Ez alapján nyilvánvaló, hogy a kormányrendelet alkalmazása során nem feltétlenül biztosított, hogy az árstopos termékek közül a korábban elérhető legolcsóbbakat most is megvásárolhatjuk.
Felmerülhet ezzel kapcsolatban érvként, hogy a korábbi teljes készlet biztosítása lehetetlen helyzetbe hozná a kereskedőket, ha valamilyen okból már nem tudják beszerezni a korábban forgalmazott terméket, vagy nem a megfelelő mennyiségben. Így viszont nem feltétlenül teljesül az a kormányzati szándék, hogy olcsón juthassunk hozzá az alapélelmiszerekhez.
Mindegyik árstopos termék értékesítése veszteséges
A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő piaci forrásunk szerint nem azért fordul elő, hogy csak a drágább árstopos termék kapható, mert azon (például a csomagolt csirkemellen) nincs vesztesége a kereskedőnek.
Azt azonban nem zárta ki, hogy azért árulják inkább a drágább terméket, mert azon, ha pár forinttal is, de kisebb lehet az üzlet vesztesége.
Ő is megerősítette, hogy nem a 2021 októberében kapható teljes árukészletet kell az üzleteknek kínálniuk az egyes árstopos termékekből. Például a BL55-ös lisztből elég egy gyártótól az előírt mennyiségben a 2021. október 15-i áron kínálni az árut. A csirkemell is lehet filézett, csontos, gyárilag előre csomagolt, vagy a hentespultnál kimért. A kereskedő bármelyiket kínálhatja, ha egyébként árban és mennyiségben megfelel az előírásnak.
Az olcsóbb import életmentő lehet a kisboltoknak
Ami a csirkemellet illeti, az élelmiszeripar sincs könnyű helyzetben, mert abból az árstop miatt sok fogy, míg combból nem annyira. Márpedig a combot és a mellet is el akarják adni, hiszen nem tudnak csak csirkemellet előállítani. És mivel a mellre az árstop miatt nagyobb a kereslet, az import is szóba jöhet az élelmiszeriparnál és a kereskedőknél is.
A kereskedőnek a hazai forrást nem szerencsés felrúgnia, mert hosszú távon az az előnyösebb – hangsúlyozta informátorunk. Viszont ilyen helyzetben mégis rákényszerülhet az importra, mert nem tud annyit beszerezni hazaiból, hogy kielégítse az előírást, illetve a vevői igényeket.
Most az UHT-tej polcok lehetnek üresek, de a csirkemell is el-elfogy, korábban kristálycukorból, előtte étolajból volt hiány.
A hazai élelmiszeripar ugyanis nem tudja folyamatosan, ütemesen kiszolgálni a megnövekedett, ám hullámzó igényeket, bármennyire is törekszik rá – tette hozzá.
Elismerte, az import egy-egy terméknél akár olcsóbb is lehet, mint a hazai beszerzés. A kereskedő pedig árrésért dolgozik, ami az árstopos termékeken nincs. Ezért is kerülhet előtérbe az import: ha a hazainál valamennyivel olcsóbban lehet beszerezni egy-egy árstopos terméket, akkor a kereskedők próbálják mérsékelni a veszteségüket. A kisebb cégeknél akár a túlélés is múlhat ezen. Ezért is remélik, hogy nem lesz újabb árstop-hosszabbítás, vagyis az április végén megszűnik.
A húsipar sem örül
Az árstop miatt kezdetben alapvetően a kereskedőket érte veszteség, ám mostanra egyre inkább érzékelhető, hogy mindenféle eszközt bevetnek a veszteségek mérséklésére, és ebben benne van az olcsó import felkutatása is. Ez pedig nyilván nem örömhír a hazai húsipari ágazatnak – mondta lapunknak a Hússzövetség elnöke, Éder Tamás.
Az elmúlt években sokat tettek az ágazat képviselői azért, hogy javuljanak a kiskereskedők és a beszállítók kapcsolatai. Több nagy kiskereskedelmi lánc vállalta például, hogy kizárólag vagy döntően magyar friss húst tart a polcain. Ezek a vállalások kezdenek most elhalványulni, mert az ársapkás termékek akkora veszteséget okoznak a kereskedőknek, hogy ha találnak olcsóbb importot, inkább abból vásárolnak, még akkor is, ha csak egy-két hétig áll rendelkezésre az olcsó, jellemzően kényszerértékesítésre szánt termék.
Ez egyébként régebben is jellemző volt, nemcsak Magyarországon, hanem egész Kelet-Közép-Európában. Nem örülnek a húsiparban annak, hogy a kereskedelem az árstopok miatt növeli az import iránti keresletet, és ez visszaveti a korábbi vállalásokból fakadó megállapodásokat, gyakran margóra téve a hazai beszállítókat – tette hozzá.
