Gazdaság

Milliárdokat buknak a devizahitelesek a Kúria döntésén

kúria (kúria)
kúria (kúria)

Megszületett a Kúria nagy izgalommal várt ítélete: csak részben nyilvánították semmisnek a devizahitel-szerződéseket. A döntéssel adósok tömegei veszítették el utolsó reményüket

„Elég volt!” felkiáltással indult körülbelül 100-150 tüntető devizahiteles Orbán Viktor budai házához, miután a Kúria kimondta: csak részben semmisek a devizahitelek.

Az első- és másodfokon az adós győzelmével zárult per középpontjában az árfolyamrés áll. A felperes érvelése szerint az OTP Bank a szerződésben nem tüntette fel a vételi- és az eladási árfolyam közötti különbséget külön költségtételként. Márpedig az a szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, semmis. A Fővárosi Törvényszék korábban ezt jóvá is hagyta és döntése jogerős volt, azonban az OTP felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, így az ügy folytatódott.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kereste a szavakat

A szerződés ugyan tartalmazta, hogy a bank vételi árfolyamon folyósít, míg az adós eladási árfolyamon törleszt, a felperes mégis hiányolta a dokumentumból az árfolyamrést, mint konkrét szót, valamint annak százalékban pontosan megadott mértékét is. Az OTP Bank szerint viszont egyrészt az árfolyamrés nem költség, ezért nem szükséges pontosan nevesíteni, másrészt a thm-ben (teljes hiteldíjmutató) fel volt tüntetve.

A mai döntéssel tehát a Kúria tulajdonképpen fenntartotta közbenső ítéletét, azaz kimondta a semmisséget, de a szerződést utólag módosította és visszamenőleges hatállyal elrendelte azt a kiegészítést, miszerint az alkalmazható árrés maximum 1 százalék lehet.

A Kúria döntésének azért nagy a jelentősége, mert ez lehetett volna az első eset, amikor valóban jogerősen pert vesztene egy bank egy devizahiteles-ügyben. Korábban Kásler Árpád hasonló ügyét Luxemburgba, az Európai Unió Bíróságára küldte tovább a Kúria.

Talán nem is lenne jó

A bankok és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint nagy baj lenne abból, ha tömegesen semmisnek nyilvánítanák a devizahiteles szerződéseket, és nem csak a bankok buknának rajta. Ebben az esetben ugyanis alapesetben végelszámolás következne, amikor is az adósnak is meg kellene térítenie a tőketartozásának maradékát. Ez esetenként több millió forintra is rúghat, amire a végtörlesztést kihagyó adósoknak nincs sok tartaléka. Arra mindenesetre nincs jogi esély, hogy az adós megtartsa a házát, és a tartozás visszafizetésétől is mentesüljön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik