Ukrajna 182 orosz és fehérorosz céggel szemben vezet be szankciókat

Facebook-posztban reagált Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa Orbán Viktor háborúval kapcsolatos, háttérbeszélgetésen elhangzott legutóbbi kijelentéseire. Rácz először a magyar miniszterelnök azon kijelentésére reagált, miszerint Ukrajnában azonnali tűzszünet kell, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak. Emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes évek elején Oroszország három befagyott konfliktust is létrehozott már (Transznyisztria, Abházia, Dél-Oszétia), miután kikényszerített egy-egy fegyverszünetet, aztán pedig elszaboltálta a politikai rendezést, „befagyasztva” ezzel ezeket a konfliktusokat. És mivel pontosan ez történt a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal is, Orbán javaslata jó eséllyel hasonló sorsot hozna Ukrajna számára is, azaz Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, többmillió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt. Ráadásul a polgári lakosságra Bucsa, Irpiny és a többi tömeggyilkosság óta tudjuk, milyen sors várna állandósuló orosz megszállás esetén.

Ez nem béke. Pontosabban, ez a tömegsír békéje. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnök vajon miért tartja ezt olyan jó ötletnek

– írja Rácz András.

A szakértő kitér aztán arra is, hogy Orbán milyen hiányos történelmi tudásról tesz tanúbizonyságot, amikor azzal érvel, Oroszország győzni fog, hiszen eddig is minden háborúját megnyerte:

Moszkva ugyanis NEM nyerte meg minden eddigi háborúját. Nagyon nem. Ha csak a huszadik századot nézzük, látványos vereséggel végződött az orosz-japán háború 1905-ben, csúfos kudarc volt a Lengyelország elleni támadás 1920-ban, elveszítették az első világháborút (!), és ronda véget ért a Szovjetunió afganisztáni háborúja is. Ezenkívül az is erősen kérdőjeles, hogy az első csecsen háborút lezáró,1996-os haszav-jurti fegyverszünet – ami a radikális iszlám csecsenföldi térnyeréséhez és a második csecsen háborúhoz vezetett – vajon mekkora siker

– írja Rácz, aki szerint jelenleg több, mint negyven ország fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel. Mindezt jó eséllyel azért teszik, mert úgy gondolják, hogy Ukrajna igenis meg tudja nyeri ezt a háborút.

Mi az esélye annak, hogy ez a 40+ ország mind téved, és egyedül a magyar miniszterelnök tudja jól, hogy hogyan végződik a háború…?

– teszi fel a kérdést Rácz, aki meg is válaszolja azt: nem túl sok.

Szerinte így sincs minden veszve, mert előbb-utóbb rákényszerülhet a magyar kormány egy külpolitikai irányváltásra, melyet általában úgy szoktak jelezni, hogy látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban.

A dél-ukrajnai Herszon városát újabb heves orosz támadást érte, sok a sérült és a halálos áldozat – közölte vasárnap a megyei tanács.

Egyelőre az áldozatok számáról nincs információ. Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy találat érte a megyei klinikai kórházat, ahol egy ápolónő megsérült.

A helyi sajtó arról számolt be, hogy három erőteljes támadás érte a várost helyi idő szerint 12.48 és 14.05 óra között. Később Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács elnökhelyettese arról tájékoztatott a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az orosz erők a város lakónegyedeire nyitottak tüzet. Szavai szerint sok a halálos áldozat és a sérült, de pontos számokat ő sem hozott nyilvánosságra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a kapcsolatfelvételre Olaf Scholz német kancellárral, bár nem tervezett vele telefonhívást – mondta a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek.

A Reuters jelentése szerint a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot idézte a RIA Novosztyi.

Egyelőre nincsenek egyeztetett tárgyalások (Scholzcal). Putyin nyitott volt és továbbra is nyitott a kapcsolatokra.

Scholzot a Tagesspiegel berlini napilap idézte egy vasárnap megjelent interjúban:

Putyinnal is beszélek újra, mert beszélni kell.

Hozzátette:

Putyin feladata, hogy kivonja csapatait Ukrajnából, hogy véget vessen ennek a szörnyű, értelmetlen háborúnak, amely már több százezer emberéletet követelt.

Putyin és Scholz utoljára december elején beszéltek telefonon.

Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közben egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. „Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre – fogalmazott a kormányzó.

Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.

A dél-ukrajnai Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a megyeszékhelyt, Herszon városát. Eltaláltak egy tömegközlekedési vállalatot, amelynek az épülete megsemmisült és tíz városi járműben keletkeztek károk. További négy lakóház rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.

Kilátásba helyezte a Donyec-medencei kórházak ellen végrehajtott, a „Nyugat által vezérelt” ukrán rakétacsapások elkövetőinek és megszervezőinek felelősségre vonását vasárnap az orosz külügyminisztérium, háborús bűncselekménynek minősítve a történteket.

Az orosz védelmi tárca szombaton közölte, hogy repesz-robbanótöltettel felszerelt amerikai HIMARS-rakéták csapódtak a luhanszki régióban lévő Novoajdarban egy kórház épületébe, aminek következtében 14 ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Az áldozatok túlnyomórészt a kórház betegei és alkalmazottai voltak. A tárca szándékossággal vádolta meg az ukrán felet.

Szombaton ukrán tüzérségi csapás érte a Herszon megyei Nova Kahovka kórházát is, ott nem voltak áldozatok. Az orosz külügyminisztérium vasárnapi közleményében kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, mert miközben gyakran ítél el imitált orosz bűncselekményeket, illegális törvényszéki felelősségre vonással fenyegetőzve miattuk, szemet huny Ukrajna barbár cselekedetei felett.

A tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és más NATO-országok reagálásának elmaradása a nemzetközi humanitárius jog újabb szörnyű lábbal tiprása, ami ismét megerősíti a konfliktusban való közvetlen részvételüket és az elkövetett bűncselekményekben való részvételüket.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosához és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) fordult a novoajdari kórházra mért csapás ügyében, azt követelve tőlük, hogy tartassák be az ukrán hatóságokkal az 1949. évi genfi egyezményt. Ennek 18., a polgári személyek háború idején való védelméről szóló cikke kimondja, hogy sebesültek, betegek, fogyatékkal élők és szülő nők ellátására létrehozott polgári kórházak semmilyen körülmények között nem válhatnak támadás célpontjává.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese a Twitteren közvetlen felelősséggel vádolta az Egyesült Államokat, rámutatva, hogy az amerikai gyártmányú HIMARS rakétavetőkkel végrehajtott csapások célpontjai washingtoni egyeztetés tárgyát képezik. A diplomata szerint az amerikai adófizetőknek tudniuk kell, hogyan használják fel a pénzüket. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást a novoajdari kórház elleni sorozatvető-támadás ügyében, és állapítsák meg, hogy az ukrán hadsereg részéről ki felelős a csapásokért.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5116-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5480-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Amerikai katonai tisztviselők állítólag arra kérik a Pentagont, hogy szállítson F-16-os repülőgépeket Ukrajnának , hogy az ország jobban meg tudja védeni magát az orosz rakétáktól és drónoktól – írja a The Guardian. Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője a Politicónak nyilatkozott :

Nem hiszem, hogy elleneznénk.

A névtelenül nyilatkozó forrás a kiadványnak azt mondta, hogy még nem született végleges döntés.

Néhány héttel azután történt, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy 2 milliárd dolláros fegyvercsomagot küld Ukrajnának, beleértve a Patriot rakétarendszert is.

Ukrajna szankciókat vezetett be 182 orosz és fehérorosz cég, valamint három személy ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A The Guardian tudósítása szerint Zelenszkij azt mondta:

Ukrajnában lévő eszközeiket zárolják, ingatlanjaikat a mi védelmünkre használjuk

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács által közzétett lista szerint a szankcionált cégek főként áruszállítással, járműlízingeléssel és vegyszergyártással foglalkoznak.

A listán szerepel például az Uralkali, a fehérorosz állami, a Belaruskali, a Belarusian Railways, valamint az orosz VTB-Leasing és a Gazprombank Leasing, mindkettő szállítási lízinggel foglalkozik.

Ukrajna több száz orosz és fehérorosz magánszemélyt és céget szankcionált az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta.