Egy új tanulmány alapján olyan védőpajzsot találtak az agyban, amely segít a szerv tisztán tartását és a fertőzés jeleinek azonosítását – írja a Live Science. A szakértők egéragyakkal és emberi szervekkel folytattak vizsgálatokat.
A koponya belső és az agy külső felülete között több szövetréteg is fekszik, a szubarachnoidális tér két ilyen réteg között helyezkedik el. Magában a térben pókhálószerű szövetek találhatóak, amelyek a közeli szövetrétegek, nagyobb erek és az agy-gerincvelői folyadék között húzódnak.
Az agy-gerincvelői folyadékot úgy érdemes elképzelni, mint egy bukósisak belső párnázását. A folyadék nemcsak a szubarachnoidális térben lelhető fel, az agyban áramolva fontos tápanyagokat szállít, miközben eltávolítja a salakanyagokat.
Dr. Maiken Nedergaard, a Rochesteri Egyetem és a Koppenhágai Egyetem munkatársa kollégáival úgy véli, hogy a most felfedezett pajzs ezen kulcsfontosságú funkciók szabályzásában segít. A kutatók által subarachnoidális nyirokszerű membránnak nevezett struktúra egy felső, a koponyához közelebbi, illetve egy alsó, az agyhoz közelebbi részre osztja a szubarachnoidális teret.
Az egérkísérletek alapján a pajzs meggátolja a fehérjék többségének áramlását egyik részből a másikba, a legkisebb molekulákat viszont átengedi. A membrán többek között azon amiloid plakkok lerakódását is gátolhatja, amelyek fokozzák az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A pajzsban ráadásul immunsejtek is helyet kapnak, ami segíti a fertőzések elleni védekezést.
Amennyiben a struktúra felreped, a koponya csontvelőjéből származó immunsejtek eláraszthatják az agy felszínét. Ez magyarázatot adhat arra, hogy bizonyos agysérülések miért járnak meghosszabbodott gyulladással, valamint az agy-gerincvelői folyadék áramlási zavaraival.
Az új felfedezésnek számtalan következménye lehet. A membrán szerepének és működésének alaposabb megértése érdekében azonban további kutatások szükségesek.
