Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén váratlanul 25 bázisponttal rekordalacsony 0,25 százalékra csökkentette az euróövezeti alapkamatot. A döntést az euró jelentős gyengülése követte: a közös deviza árfolyama 1,35 feletti dollárjegyzésről 1,34 alá zuhant.
Az eurót a bejelentés előtt 297 forint felett jegyezték, az árfolyam azonban tíz percen belül már megközelítette a 295 forintot. A dollár 222 forintról 220,50-re, a svájci frank 241 forintról 239,60-ra, a japán jen pedig 2,2480 forintról 2,2340-re gyengült.
Néhány órán belül kissé korrigált az árfolyam: délután négykor az eurót 296,08, a dollárt már 221,55, a svájci frankot 2,2197 forinton jegyezték.
“Bevezetjük az eurót!”
Ezt ígéri minden politkus, csak mikor. 2004-ig mindig egy évvel csúszott el az eurozónához való csatlakozás dátuma – pedig a csatalkozással megszűnne a forint, a hazai valuta erősösésének-gyengülésének dülledt szemekkel figyelése.
A kérdés persze az, hogy Magyarország mikor teljesíti a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat (3%-os hiánycél, adósságráta 60% alatt). 2006-ban 2009-et jelöltük meg a hiánycél teljesítésének dátumaként (eurócsatlakozásról nem volt szó), 2009-ben jött az ötéves csatlakozási dátum (2014), 2010-ben pedig a 2015-ös. 2011-ben Matolcsy György a rá jellemző nagyvonalúsággal 2020-at mondta be, de kutatók szerint ez a dátum inkább tolódik egyre későbbre (ha és egyáltalán eljön egyszer) – 2033-ban lehet, hogy lesz eurónk.
Magyarország jobban teljesít: egyre távolabb kerülünk az eurótól, marad az árfolyamlesés.
