Gazdaság

Teljes káoszban született a kormány napelemrendelete

Komka Péter / MTI
Komka Péter / MTI
Egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatok tükrözik, mennyire kidolgozatlan a kormány napelem-stratégiája.

Az emelkedő energiaárak miatt tavaly óta hatalmas boom alakult ki a lakossági napelempiacon, köszönhetően a kedvező szabályozásnak, amely felkínálta a hálózati visszatáplálás lehetőségét és a szaldós elszámolást. De már az országgyűlési választás előtt bő egy évvel bevezetett 3+3 millió forintos építőipari támogatás felpörgette a piacot, mivel felújítás esetén a napelem telepítéséhez 50 százaléknyi ingyenpénzt lehet igénybe venni 2022 végéig. Az intézkedések és a kormányzati megszólalások alapján egészen október elejéig úgy tűnt, hogy ez a szektor preferált terület, és pörgetni is fogják, hiszen a Nemzeti Energiastratégia is két pillérre épít: az atom- és a napenergiára.

Augusztus elején még bőven ezt a hitet erősítették, hiszen könnyítésről döntöttek egy rendeletben, miszerint nincs szükség minden tulajdonos hozzájárulására ahhoz, hogy napkollektort vagy napelemet telepítsenek a társasházakra.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter ugyancsak augusztusban kijelentette:

Magyarország 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20–24 gigawattra lehet felfuttatni.

A miniszter október elején egy konferencián további nagy ívű terveket vázolt fel. Elmondta, hogy a kormányzati intézkedések a dekarbonizáció (a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése) irányába mutatnak, és 2050-re jelentős gázfelhasználás csökkenést fogunk látni több kormányzati lépés együtteseként. Mi több, addigra nullára látják csökkenthetőnek az orosz gázimportot, ha a feltételek nem változnak, a hazai napenergia-termelés pedig a termelt villamos energia 31 százalékát fedezheti szűk harminc év múlva.

Varga Jennifer / 24.hu Palkovics László

A miniszter is kifejtette: a saját célra telepített naperőművek esetén felgyorsítják az engedélyezést, ami vonatkozik a lakossági fogyasztókra is. Az ügyintézési időt 30-ról 3 napra rövidítik, és erősen ösztönzik a saját célú termelést, hogy az „energiaigényt ne vegyék ki a hálózatból”.

Mindenki arra gondolt, hogy további erősítést kap a lakossági napelemrendszerek telepítése is, amikor a kormányzatnál váratlanul rádöbbentek, hogy a villamoshálózat nem képes befogadni a megtermelt energiát. A bombát Gulyás Gergely kancelláriaminiszter dobta le október 13-án: bejelentette, hogy a hálózati visszatáplálás lehetőségének felfüggesztését kezdeményezik azoknál, akik „eddig” – mint utóbb kiderült: november 1-jéig – nem nyújtották be az igényüket a napelemrendszerek telepítése iránt. A múlt csütörtökön rendeleti formában is megjelent előírás a háztartások számára lényegében értelmetlenné tette a napelemes beruházásokat.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség cáfolta, hogy a hálózat nem győzi a terhelést, rámutatva, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben van kiterhelve. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy becsülte lapunknak, hogy a hazai villamoshálózat 8 gigawatt napelemes kapacitást bírna el, miközben jelenleg körülbelül 3–3,5 gigawattnyi van kiépítve.

Hogy politikai okokból vagy dilettantizmusból hozta lehetetlen helyzetbe a kabinet a napelemes szektort, az találgatások tárgya. Főleg annak fényében, hogy a háztartások a teljes hazai villamosenergia-termelés mindössze 3 százalékát adják, és a hálózati kapacitás terhelhetősége előrejelezhető. Megfejtésre vár a kérdés:

miként lehet az, hogy még hetekkel korábban sem látták előre, hogy több napenergiából nyert áram betáplálása már nem lehetséges?

Nem volt jellemző a következetesség a tavaly decemberben meghirdetett lakossági napelemes pályázat esetében sem, melyet az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) forrásaiból finanszíroznának. A kormány már tavaly tisztában volt azzal, hogy addig nem jutnak hozzá a támogatáshoz, ameddig nincs egyezség az Európai Bizottsággal, és az RFF-ből nem érkezik meg a zöldenergiára fordítható összeg. Ennek ellenére nem sokkal a választás előtt megemelték 200 milliárd forintra a pályázat első ütemének keretösszegét.

Szajki Bálint / 24.hu

Miután azonban az uniós források kapcsán továbbra sem született alku – és még az az elsőkörös pályázók sem láttak egy fillért sem –, augusztus elején a Technológiai és Ipari Minisztériumnál közölték, hogy a pályázat második fordulóját az eredetileg kiírt szeptember-októberi időpont helyett elhalasztják 2023 tavaszára. Egy hónapra rá Steiner Attila energiaügyi államtitkár bejelentette, hogy mégsem várnak jövő tavaszig, hanem már novemberben megnyílik a pályázók előtt a második etap. Újabb egy hónapnak kellett eltelnie, hogy bizonytalan időre befagyasszák második kört, azzal a kitétellel, hogy az elbírálásról csak az Európai Bizottsággal történt megállapodás után döntenek. Érdekes egybeesés, hogy mindezt néhány nappal Gulyás ominózus bejelentése után üzenték meg.

Vélhetően tűzoltó jelleggel maga Palkovics is megszólalt a Kormányinfót követő napokban arról, hogy csak egy évig lesz felfüggesztve az új csatlakozási engedélyt kérők számára a betáplálási lehetőség, mert a villamosenergia-hálózat minimális fejlesztésére ennyi idő elég lehet. A napenergia stratégiai jelentőségéről azonban már nem beszélt. Ehelyett a múlt héten a tárca kiadott egy közleményt, amely a kapcsolódó kormányhatározatot is beelőzte, ebben a következőket olvashattuk:

A magyar kormány úgy döntött, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését, amely az évtized végére akár évi 1–1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát.

Halogatott és elszalasztott lehetőségek

A mostani napelemes káosz következménye az elmúlt évtized elmaradt beruházásainak. Az elektromos hálózat fejlesztésére az ország már az előző hétéves uniós ciklusban is kapott volna támogatást, illetve az akkumulátoros energiatározók kiépítésére már korábban lehetőség lett volna.

Napelemekre is fordítható támogatási forma volt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, amelynek keretében az EU 2023-ig 50 ezer lakossági épület energetikai felújításához nyújtott volna, közel 100 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást.

A kormány azonban 2016-ban elérte, hogy ezeket a támogatásokat magánlakások helyett inkább kormányzati, önkormányzati és egyházi épületekre fordíthassa. Annak ellenére, hogy Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint a támogatási keret felhasználásával kétszer annyi energiamegtakarítás lett volna elérhető a magánlakások esetében.

A mostani ciklusban a helyreállítási terv tartalmaz energiaátmenettel kapcsolatos követelményeket. Az RRF-ben azonban nemcsak a jogállami feltételrendszert érvényesítik, hanem az Európai Bizottságnak súlyos kifogásai vannak amiatt is, hogy a kabinet a 2600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forráskeretből 1800 milliárdot inkább felsőoktatásra és orvosbéremelésre költene.

Miközben az RRF-források sorsa még a napelempályázatok esetén is bizonytalan, a Technológiai és Ipari Minisztérium illetékesei többször is utaltak arra, hogy hamarosan új energetikai felújítási pályázatok indulhatnak lakóépületek komplex energetikai felújítására.

Úgy fordulnak, ahogy a széljárás

Palkovics László augusztus közepén a török állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában elárulta, hogy a geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg beruházás Magyarországon. Ez óriási fordulat a korábbi irányvonalhoz képest, hiszen egy 2016-os területi szabályozás értelmében gyakorlatilag nincs olyan pont hazánkban, ahol szélerőművet lehet létesíteni. Palkovics önmagához képest is 180 fokos fordulatot tett, hiszen májusi miniszterjelölti meghallgatásán még a szélerőmű-építési tilalom mellett érvelt, kifejtve, hogy a Kárpát-medencében a Móri-árok az egyetlen olyan csatorna, ahol stabilan fúj a szél.

 

A sokak által várt szélenergia-fejlesztések kapcsán azonban szeptember elején lehűtötte a kedélyeket a minisztérium parlamenti államtitkára. Koncz Zsófia egy Palkovicsnak címzett képviselői kérdésre úgy válaszolt: „Fontos kiemelni, hogy a megújuló energiaforrások közül leginkább a napenergiának kedveznek a magyar természeti adottságok, ezért a kormány elsősorban a naperőművek használatát és fejlesztését tartja indokoltnak és célszerűnek.” Október végére azonban a miniszter mégis elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse: a kormány úgy gondolja, hogy változott a világ, a technológia, eljött a szélerőművek ideje, és engedélyezni fogják az építésüket.

 

Varga György / MTI Szélturbina a Vas megyei Vép határában 2018. április 25-én.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik