Gazdaság

„Tizenkétszeres árajánlatot kaptunk a földgázra” – állami segítséget várnak az önkormányzatok a rezsi kifizetéséhez

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Pápa fideszes polgármesterétől megtudtuk, az idei energiaszámlájuk a duplája lehet a tavalyinak, a jövő évit viszont még megjósolni sem tudják.

Bajban vannak azok az önkormányzatok, amelyeknek már lejárt vagy mostanában jár le az energiaszolgáltatási szerződésük: nemhogy új szerződést nem tudnak kötni, hanem még ajánlatot sem kapnak a szolgáltatóktól. A jelenlegi piaci helyzetben nem tudnak a szolgáltatók a szokásos egy évre ajánlatot adni – mondta lapunk megkeresésére a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc.

Kapcsolódó
Vészharangokat kongat a fideszes polgármester: olyan rossz a rezsihelyzet, hogy azt csak helyben nem lehet megoldani
Cser-Palkovics András arról írt, hogy többször fordult elő, hogy senki nem akart energiát adni a fehérvári intézményeknek.

Holoda Attila energetikai szakértő szerint a szolgáltatók azért nem adnak ajánlatot, mert a piac nagyon változékony – még egy napon belül is óriási az áringadozás a tőzsdéken. A piacok (a szolgáltatók és az őket kiszolgáló kereskedők) pedig kivárnak, az árak stabilizációjában reménykednek.

Az önkormányzatok egyébként az év végéig kérhettek úgynevezett menedékes státuszt, ami azt jelenti, hogyha megkapták, akkor átmenetileg a korábbi, nekik szóló egyetemes szolgáltatási árnál magasabb, de a piaci árnál mégis alacsonyabb árat kell fizetniük. Ahol viszont valamilyen okból nem kapták meg a menedékes státuszt, és nem tudnak szerződni, ott napi piaci árat számlázhatnak le, ami akár „horror” összegű is lehet. Ha pedig nincs érvényes szerződés, jogcím nélküli használat miatt akár le is szerelheti a szolgáltató a mérőórát.

Mit jelent, ha napi piaci áron kell vásárolni az energiát?

A napi piaci ár a magyar tőzsdei napi átlagárat jelenti – a tárgynapi árak súlyozott matematikai átlaga lesz a következő napi piaci ár. Vagyis számít, hogy a tőzsdén az adott napi teljes felajánlott mennyiségen belül mennyi ajánlat érkezett a különböző (magas, közepes, alacsony) árakon kínált áramra, gázra.  A magyar áram, illetve gáztőzsde oldalán tartják nyilván az átlagárakat. Akik egyetemes szolgáltatásban vannak (a lakosság, a kisvállalkozások egy része), illetve menedékes státuszban lévők (december végéig egyes vállalkozások, illetve például az önkormányzatok), azokat nem érinti a napi piaci ár. Viszont azokat a fogyasztókat (jellemzően cégeket) érintheti, amelyek piaci áron tudnak csak szerződni, például akkor, ha nem tudnak vagy nem akarnak szerződést kötni. Ebben az esetben köthetnek rövidebb-hosszabb időre a napi piaci árra is szerződést – ilyenkor a napi tőzsdei ár alapján fognak nekik számlázni. Átmeneti megoldásként is lehet tekinteni a napi árú vételezésre, amíg egy cég keresgél, hogy melyik szolgáltatóval kössön szerződést – mondta el lapunknak Holoda Attila. Véleménye szerint, ha életbe lép az uniós ársapka, akkor az rövid időn belül stabilizálhatja annyira az árakat, hogy már tudjanak hosszabb távú ajánlatot adni és szerződni a szolgáltatók.

Farkas Norbert / 24.hu

A szolgáltatók egyébként nem kötelesek ajánlatot adni, sem pedig szerződni. A TÖOSZ főtitkára szerint akadt olyan önkormányzat, amelyik nem jól töltötte ki a jelentkezését, és emiatt nem került be a menedékes státusz alá – a szolgáltató pedig nem tett neki ajánlatot, így szerződést sem tudott kötni. Viszont azt közölték velük, hogy – mint jogcím nélküli felhasználóknál – kikapcsolhatják náluk a szolgáltatást. A TÖOSZ-tól kértek segítséget, és a BM közbenjárásával lett megoldás a problémájukra – sikerült bekerülniük a menedékesek közé, így végül nem történt kikapcsolás. A TÖOSZ reméli, hogy ilyesmire a jövőben sem kerül sor. A menedékes státuszban lévő önkormányzatok átmenetileg – az év végéig – védettek.

Hogy januártól mi lesz, amikortól elvileg a piaci árat kellene fizetniük, azt viszont még nem tudják. Mint Gyergyák Ferenc elmondta, tudomásuk szerint dolgoznak a megoldáson a Belügyminisztériumban és a társminisztériumokban. Szeptember 27-én lesz az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése, ahol téma lesz az energiahelyzet, illetve annak megoldása is, beleértve azt is, hogy az önkormányzatok kapnak-e kormányzati segítséget a megnövekedett energiaköltségek előteremtéséhez, számíthatnak-e kompenzációra a települések, és ha igen, milyen mértékűre.

Pápán próbálnak előre menekülni

Nincs érvényes szerződésünk az intézményeinkre, energiaszolgáltatásra, de menedékes státuszban vagyunk – mondta a TÖOSZ társelnöke, Dr. Áldozó Tamás, Pápa kormánypárti polgármestere arra a kérdésünkre, hogy városukban milyen az aktuális energiahelyzet. Mint mondta, nonprofit gazdasági társaságaik – amelyek például sport- és kulturális intézményeket működtetnek – most kaptak ajánlatot gázszolgáltatásra:

a korábbi ár tizenkétszeresére.

Azaz a szolgáltató 1200 forint feletti árat várna egy köbméter földgázért. Jelenleg sodródnak, a biztonságot az jelentené számukra, ha lenne szerződésük olyan áron, amit ki is tudnak fizetni. Mint fogalmazott, arra számít, hogy a kérdés előbb-utóbb „megoldja” önmagát, mert az nem lehet, hogy az önkormányzatok alapszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, iskola, szociális ellátás) nélkül maradjanak. Ezeknek működniük kell – szögezte le.

Bodnár Boglárka / MTI Áldozó Tamás polgármester beszédet mond a Kossuth Lajos születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a pápai városháza dísztermében 2017. szeptember 21-én.

Tavaly a pápai önkormányzatnak (az intézményeknek együttvéve) 250 millió forintot számláztak gázra és áramra – arra számítanak, hogy ez az összeg az idei évre meg fog duplázódni, mert a második félévben jóval többe kerül az energia, mint előtte. Hogy jövőre hányszorosára nőhet a számlájuk, azt megjósolni sem tudják.

Takarékoskodunk és beruházunk – avatott be minket a polgármester abba, hogyan próbálnak előre menekülni. Ez első lépésben felmérik, hogy a jelenleg meglévő rendszereiket hogyan tudják a lehető legmagasabb hatásfokon működtetni. Úgy véli, ebben is van tartalék. Aztán intézményenként térképezik fel, hogy mi jelenthetne előrelépést. Megemlítette, számos intézményt műemléki épületben működtetnek, ahol nemigen van mozgástér az energiatakarékosságra. Utána pedig mérlegelik, hogy a szóba jöhető beruházások közül (például napelem, épületszigetelés, hőszivattyú) melyiket érdemes meglépniük. Persze mindez idő, és addig is kell valamilyen megoldás, amíg a racionalizálások megtörténnek, illetve a beruházások elkészülnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik