Bajban vannak azok az önkormányzatok, amelyeknek már lejárt vagy mostanában jár le az energiaszolgáltatási szerződésük: nemhogy új szerződést nem tudnak kötni, hanem még ajánlatot sem kapnak a szolgáltatóktól. A jelenlegi piaci helyzetben nem tudnak a szolgáltatók a szokásos egy évre ajánlatot adni – mondta lapunk megkeresésére a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc.
Holoda Attila energetikai szakértő szerint a szolgáltatók azért nem adnak ajánlatot, mert a piac nagyon változékony – még egy napon belül is óriási az áringadozás a tőzsdéken. A piacok (a szolgáltatók és az őket kiszolgáló kereskedők) pedig kivárnak, az árak stabilizációjában reménykednek.
Az önkormányzatok egyébként az év végéig kérhettek úgynevezett menedékes státuszt, ami azt jelenti, hogyha megkapták, akkor átmenetileg a korábbi, nekik szóló egyetemes szolgáltatási árnál magasabb, de a piaci árnál mégis alacsonyabb árat kell fizetniük. Ahol viszont valamilyen okból nem kapták meg a menedékes státuszt, és nem tudnak szerződni, ott napi piaci árat számlázhatnak le, ami akár „horror” összegű is lehet. Ha pedig nincs érvényes szerződés, jogcím nélküli használat miatt akár le is szerelheti a szolgáltató a mérőórát.
A szolgáltatók egyébként nem kötelesek ajánlatot adni, sem pedig szerződni. A TÖOSZ főtitkára szerint akadt olyan önkormányzat, amelyik nem jól töltötte ki a jelentkezését, és emiatt nem került be a menedékes státusz alá – a szolgáltató pedig nem tett neki ajánlatot, így szerződést sem tudott kötni. Viszont azt közölték velük, hogy – mint jogcím nélküli felhasználóknál – kikapcsolhatják náluk a szolgáltatást. A TÖOSZ-tól kértek segítséget, és a BM közbenjárásával lett megoldás a problémájukra – sikerült bekerülniük a menedékesek közé, így végül nem történt kikapcsolás. A TÖOSZ reméli, hogy ilyesmire a jövőben sem kerül sor. A menedékes státuszban lévő önkormányzatok átmenetileg – az év végéig – védettek.
Hogy januártól mi lesz, amikortól elvileg a piaci árat kellene fizetniük, azt viszont még nem tudják. Mint Gyergyák Ferenc elmondta, tudomásuk szerint dolgoznak a megoldáson a Belügyminisztériumban és a társminisztériumokban. Szeptember 27-én lesz az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése, ahol téma lesz az energiahelyzet, illetve annak megoldása is, beleértve azt is, hogy az önkormányzatok kapnak-e kormányzati segítséget a megnövekedett energiaköltségek előteremtéséhez, számíthatnak-e kompenzációra a települések, és ha igen, milyen mértékűre.
Pápán próbálnak előre menekülni
Nincs érvényes szerződésünk az intézményeinkre, energiaszolgáltatásra, de menedékes státuszban vagyunk – mondta a TÖOSZ társelnöke, Dr. Áldozó Tamás, Pápa kormánypárti polgármestere arra a kérdésünkre, hogy városukban milyen az aktuális energiahelyzet. Mint mondta, nonprofit gazdasági társaságaik – amelyek például sport- és kulturális intézményeket működtetnek – most kaptak ajánlatot gázszolgáltatásra:
Azaz a szolgáltató 1200 forint feletti árat várna egy köbméter földgázért. Jelenleg sodródnak, a biztonságot az jelentené számukra, ha lenne szerződésük olyan áron, amit ki is tudnak fizetni. Mint fogalmazott, arra számít, hogy a kérdés előbb-utóbb „megoldja” önmagát, mert az nem lehet, hogy az önkormányzatok alapszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, iskola, szociális ellátás) nélkül maradjanak. Ezeknek működniük kell – szögezte le.
Tavaly a pápai önkormányzatnak (az intézményeknek együttvéve) 250 millió forintot számláztak gázra és áramra – arra számítanak, hogy ez az összeg az idei évre meg fog duplázódni, mert a második félévben jóval többe kerül az energia, mint előtte. Hogy jövőre hányszorosára nőhet a számlájuk, azt megjósolni sem tudják.
Takarékoskodunk és beruházunk – avatott be minket a polgármester abba, hogyan próbálnak előre menekülni. Ez első lépésben felmérik, hogy a jelenleg meglévő rendszereiket hogyan tudják a lehető legmagasabb hatásfokon működtetni. Úgy véli, ebben is van tartalék. Aztán intézményenként térképezik fel, hogy mi jelenthetne előrelépést. Megemlítette, számos intézményt műemléki épületben működtetnek, ahol nemigen van mozgástér az energiatakarékosságra. Utána pedig mérlegelik, hogy a szóba jöhető beruházások közül (például napelem, épületszigetelés, hőszivattyú) melyiket érdemes meglépniük. Persze mindez idő, és addig is kell valamilyen megoldás, amíg a racionalizálások megtörténnek, illetve a beruházások elkészülnek.
