Élet-Stílus

Négy évre csökkent a francia bulldog várható élettartama: mesterségesen tartunk fenn beteges kutyákat

Sebastian Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP
Sebastian Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP
A „laposfejű kutyákra”, mint a mopsz, az angol és a francia bulldog, hatalmas az igény, miközben ezek a kutyák a születésüktől fogva számtalan egészségi problémával küzdenek. A nehéz légzés csak egy a bajok közül: sokszor szaporodni sem tudnak maguktól, és már egy kisebb trauma esetében is előfordulhat, hogy kiesik a szemgolyó a koponyájukból.

Februárban az oslói bíróság betiltotta az angol bulldog és a Cavalier King Charles spániel fajták tenyésztését Norvégiában. Hasonló tilalmat sürgetnek állatorvosok és állatvédők az Egyesült Királyságban a francia bulldogok és a mopszok esetében. Az ok, hogy ezek az úgynevezett lapos orrú kutyák anatómiai tulajdonságaik miatt már a születésüktől fogva súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek, melyek az állatjóléti kérdéseken túl jelentős anyagi kiadást jelenthetnek a tulajdonosoknak. A kinézetükkel összefüggő egészségügyi problémáik miatt mára jelentősen csökkent a bulldog típusú kutyák várható élettartama.

Tényleg elég nagy a baj, rossz egészségi állapotban vannak ezek a kutyák, és ez csak súlyosbodik. Paradox helyzet alakult ki: a laposfejű fajták – mint a bulldog és a mopsz – népszerűsége egyre inkább nő, az állapotuk pedig egyre rosszabb. Ezt el is nevezték bulldog-paradoxonnak

– mondta a 24.hu-nak Bognár Zsófia okleveles biológus, az ELTE Etológia Tanszékének kutatója, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa.

Ezek a problémák idővel azt okozták, hogy rövidebb lett a bulldog vagy lapos fejű kutyák születéskor várható élettartama. „A legfrissebb tanulmány éppen pár hónapja jött ki. Egy brit kutatásban a 2016 és 2020 közötti időszakot vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy a francia bulldogoknak körülbelül 4–5 év a születéskori várható élettartamuk, az angol bulldogoknak 7–7,5 év, a mopszoknak 7–8 év, míg például a Jack Russell terriernek 12,5–13 év” – mondta a kutató.

Bognár Zsófia

Felsorolni is nehéz a problémáikat

Annak ellenére, hogy a laposfejű kutyák általánosságban rövidebb életre számíthatnak, mint hosszabb fejű társaik, az előbbiek kedveltsége folyamatosan nő. Az angol Kennel Club fajtaregisztrációs statisztikájából kiderül, hogy Angliában 2011-ben még csak háromezer francia bulldogot törzskönyveztek, 2021-ben viszont már 54 ezret, azaz tíz év alatt a 18-szorosára nőtt az egy évben született kölykök száma. A tendencia több rövidfejű fajtánál és más országokban is érzékelhető (még macskák és nyulak esetében is), még ha nem is ilyen mértékben.

A kan kutyák élete rövidebb, mint a nőstényeké

Áprilisban jelent meg az a tanulmány, amelyet Dan O’Neill, a brit Királyi Állatorvosi Főiskola professzora és kollégái készítettek. A kutatók 18 különböző fajtából és keverékfajtából vett, 2016. január 1. és 2020. július 31. között elpusztult 30 563 brit kutya mintájának élettartamát elemezték. A legrövidebb várható élettartamot négy lapos fejű kutyafajtánál találták, ahogy fent említettük. A tanulmány szerint a kan kutyák átlagosan 11,1 évig élnek – négy hónappal kevesebbet, mint nőstény társaik. A várható élettartam azonban mindkét nemű ivartalanított kutyák esetében magasabb volt, ami a nőstény kutyák átlagos élettartamát 1,5, a kanokét 0,9 évvel növelte.

Pedig még felsorolni is nehéz a bulldog típusú kutyák egészségi problémáit. Egy teljes könyv jelent meg a témában tavaly augusztusban. „A legsúlyosabbak a légzőszervi problémák, a légzési nehézség miatt a kutyák hajlamosak a gyomor- és bélrendszeri rendellenességekre és alvászavarral is küzdenek. Ezt úgy képzeljük el, mintha mi állandóan náthásan aludnánk. A bulldogoknál gyakori, hogy nincs kielégítő alvás. Alig tudnak levegőt venni alvás közben, így gyakran ülve alszanak. Ezt sokan nagyon cukinak tartják, de ilyenkor szenvednek a kutyák. A bulldogok hajlamosak arra is, hogy hőgutát kapjanak, és mivel nehezen mozognak, a túlsúly is gyakori, ez pedig hosszabb távon súlyosbítja a légzőszervi problémákat is. Ördögi kör” – mondja Bognár Zsófia.

További problémát jelent, hogy a laposfejű kutyák fején lévő redőkbe befolyik a könny és nyál, ezért rengeteg baktérium telepedhet meg ott. Az állatok életét alaposan megnehezíti, hogy sokszor a fogaik nem férnek el a szájukban, és előfordul, hogy akár egy kisebb traumára is kiesik a szemgolyó a koponyájukból, hasonlóan a csivavákhoz.

„Nagyon kiáll a szemük, nem tartja igazából semmi, ezért a szemsérülések is gyakoriak. Rendszeresen alakul ki az ilyen kutyáknál szaruhártyafekély, és nem tudnak eleget pislogni, úgyhogy szemszárazság is tetézi a bajokat. Gyakori az úgynevezett cseresznyeszem-betegség, amikor a kutyák harmadik szemhéjának mirigye előreesik.

Tulajdonképpen mesterségesen tartunk fenn beteges kutyákat. A kutatások eredményei alapján a gazdák természetesnek veszik a kutyájuk állapotát, de gondoljunk bele, mit szólna valaki, ha egy agár röfögne?

– veti fel Bognár Zsófia.

Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Két mopsz játszik a 10. Nemzetközi Berlini Mopstreffen rendezvényen egy medencében 2019. augusztus  31-én.

Egy 2019-es kutatásban olyan gazdákat kérdeztek, akiknek a kutyája rövidfejűséggel összefüggő tüneteket mutatott. A válaszadók 90 százaléka azt mondta, hogy szerintük kutyájuk jó vagy nagyon jó egészségnek örvend. A gazdák sokszor azt gondolják, hogy a kutyájuk állapota teljesen normális, és úgy vélik, fajtajellemző, hogy például röfög az állat, és nem fordulnak vele orvoshoz.

Akkor szép a bulldog, ha minél inkább hasonlít egy babára

Mivel a gazdák a többi között a babaszerű kinézet (rövid orr, nagy fej, magas homlok, nagy szemek) miatt tartják aranyosnak ezeket a kutyákat, korábban elindult egy még rövidebb orra való szelekció, ez a trend pedig tovább növelte a betegségek kockázatát. A mai angol bulldog vagy mopsz már egyáltalán nem hasonlít az eredetire.

Ezt úgy is hívják, hogy babaséma-effektus, mely fokozott gondoskodást vált ki az emberből az infantilis tulajdonságot mutató egyedek irányába

– meséli az etológus, aki maga is kutatja, hogy pontosan miért választják az emberek ezeket a kutyákat. Tavaly például a szemkontaktust vizsgálta, mivel ennek gyakorisága az emberrel való kommunikáció vagy a kiképzés hatékonyságát is növeli. A szemkontaktust létesítő kutyákat aranyosabbnak találják, ezért is preferálhatják őket a gazdák. A rövidebb orrú kutyák pedig gyorsabban veszik fel a szemkontaktust az emberrel. A kutató szerint mivel a szemkontaktus és a babaséma miatt szorosabb kapcsolat alakul ki, nagyobb a valószínűsége, hogy a gazda új kutyája is azonos fajtájú lesz.

Miért látnak máshogy a hosszabb és a rövidebb orrú kutyák?

A szemben lévő, vizuális információk feldolgozásáért felelős sejteknek az eloszlása eltérő a hosszabb és a rövidebb orrú kutyáknál. A hosszabb fejű kutyáknál, mint például az agár, a sejtek eloszlása egyenletes, így panorámaképszerűen láthatnak, a rövidebb fejűeknél a sejtek sűrűsége a periféria irányába csökken, ami az emberéhez hasonló látást eredményez a látásélesség tekintetében. Ők emiatt jobban koncentrálhatják a figyelmüket a kommunikációs partnerre, az emberre, mert a periféria irányából érkező ingerek kevésbé zavarják őket. „Ezt is vizsgáltuk korábban. Képeket vetítettünk ki emberekről, kutyákról, a rövidebb fejűek tovább figyelték ezeket, mint a hosszabb fejűek. A tavalyi  kutatásban élő emberekkel kellett szemkontaktust felvenniük, és a rövidebb fejűek gyorsabbak voltak, tehát nekik fokozottabb hajlamuk van az ilyesfajta kapcsolat felvételére. Ez lehet a szemük anatómiája miatt, de lehet amiatt is, hogy az emberek többet foglalkoznak velük a babaséma hatás következtében” – magyarázza Bognár Zsófia.

 

PETER KNEFFEL / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Egy angol bulldog pihen egy étterem előtt Münchenben 2020. június 5-én.

A tenyésztők érzékelik az igényeket, kiválasztják azokat az egyedeket, amiknek olyan tulajdonságaik vannak, ami éppen kell. Ha rövidebb orra szelektálnak, akkor kiválasztják a rövidebb orrú egyedeket, és így szaporítják a kutyákat.

„Nem nagyon tudjuk, hogyan lehet a folyamatot megállítani: a tenyésztést lehet szabályozni, de az illegális szaporítókat nem lehet ellenőrizni. A fajtasztenderdben sem szerepel az egészség, nagyrészt csak küllemi előírások vannak, és előfordul, hogy az ezeknek való megfelelés idézi elő az egészségügyi problémákat, például a nyomott orr vagy a bőrredők esetében.

Ritkán előfordul, hogy van egészséges egyed. Nekik kellene a tenyésztés alapját képezniük.

A bulldog típusú kutyáknál már a szaporodás is problémás lehet. Az angol bulldognál például ritkán lehetséges a természetes megtermékenyítés, és gyakran császármetszésre van szükség, mert az anyaállat másképpen nem tud elleni. Így, ha a természetes szaporodásra bíznánk ezeket a fajtákat, akkor eltűnnének. Mivel már a születésüktől fogva egészségügyi problémákkal küzdenek, orvosi ellátás nélkül a várható élettartamuk is még rövidebb lenne.

Egy lapos orrú kutyának már az első évében rengeteg műtétre lehet szüksége, átlagosan nagyjából évi 100 ezer forintos költséget jelent a sok vizsgálat és a bajok orvoslása, de az összeg a fél-egymillió forintot is elérheti. Úgy, hogy a szaporítók eleve magas áron, sokszor akár 200 ezer forintért kínálják ezeket a kutyákat.

Amíg a kinézet fontos a gazdáknak, nem várható javulás

A tenyésztők még felhívják a figyelmet a várható egészségügyi problémákra, a szaporítók már nem annyira. „Sokan azt mondják, hogy nekik nem kell törzskönyv, nem akarják ők kiállításra vinni a kutyát. De nem a törzskönyvet kell megfizetni, hanem a megfelelő genetikai állományt” – mondja a kutató, aki szerint indokolt lenne oktatáshoz és papírhoz kötni a kutyatartást.

Chris DELMAS / AFP Egy férfi sétáltatja francia bulldogját Los Angelesben 2022. január 17-én.

Püspökladány a franciabulldog-tenyésztés európai központja?

Magyarország tulajdonképpen a kutyatenyésztés egyik európai központjának számít, a francia köztévé 2019-ben forgatott nálunk, hogy riportot készítsen az illegális kutyakereskedésről, és nemrég a Telexnek is készült kisfilmje a témában. A franciák a franciabulldog-tenyésztés európai központjának Püspökladányt nevezték meg, de Pécsett, Karcagon és Tatabánya közelében is működnek olyan telepek, amelyek jellemzően a brit vagy a francia piacra „gyártanak”. Csak Franciaországban 50 ezer kutyát értékesítenek feketén, ráadásul nagy haszonnal, a néhány száz euróért Kelet-Európában vásárolt kutyákat több mint a hatszorosáért lehet eladni külföldön.

Bognár Zsófia szerint amíg csak a kinézet a fontos a gazdáknak, nem fog leállni a tenyésztés. A kutató említ több tanulmányt (1., 2., 3.), amelyek arról számoltak be, hogy a fajtaválasztásnál mit néznek a kutyatartók. Eszerint a rövidebb fejű kutyákra vágyóknál sokkal fontosabb a kinézet és a személyiség, mint az egészség, de ez a trend a hosszabb fejű kutyák tulajdonosainál is megfigyelhető. Jelenleg a kinézet a legfontosabb, ez a szelekció alapja. A legtöbb kutyának annyi szerepe van, hogy otthon legyen a családdal; kevésbé számít, milyen tulajdonságai, funkciói vannak az adott egyednek. Sok gazda pozitív tulajdonságnak tartja, hogy lusta, nem mozog annyit a bulldogja – pedig ennek éppen az lehet az oka, hogy küzd minden lélegzetvételért – mondta a kutató.

Az etológus szerint a rövidfejű fajták egészségi állapota javítható lenne, például ha más, egészséges fajtákkal kereszteznék őket. A keverék kutyák azért is egészségesebbek, mert sokkal heterogénebbek, így sokkal kisebb a kockázatuk a betegségekre. De amíg erre a külsőre van igény, ez lehetetlennek tűnik. Amellett, hogy a bulldog típusú kutyákat ilyennek szeretnék megtartani az emberek, az adott fajtába tartozó egyedek populációja is kicsi, így nagy a beltenyészet, ami tovább rontja a kutyák egészségi állapotát.

Rossz hatással volt a dalmatákra a 101 kiskutya című film

A bulldogok esetében konganak leghangosabban a vészharangok, de szinte alig van olyan kutyafajta, amelynek nincs a fajtára jellemző betegsége. A francia mellett az angol bulldog, a mopsz, a Boston Terrier, a Cavalier King Charles spániel, a pekingi palotapincsi és a csivava esetében is súlyos egészségügyi problémákat okoz az, hogy az aktuális korízléshez alakítják a kutyákat, így többségük már nem is emlékeztet az eredetire. A tacskók és a német juhászok sem így néztek ki korábban, mivel a múltban az előbbit extrém rövid lábra tenyésztették, míg az utóbbinál az egyre alacsonyabb csípő volt szempont.

OLI SCARFF / AFP Cavalier King Charles spáneil kutyák a Crufts kutyakiállításon a közép-angliai Birminghamben 2022. március 12-én.

A gazdák informálása, az illegális tenyésztés, kereskedelem felszámolása, és a kinézetközpontú kutyatartás megváltozása mellett az is fontos lenne, hogy a média, a filmipar és egyes közszereplők se reklámozzák ezeket a kutyákat. A Lassie hazatér után a skót juhászok szenvedték ezt a maguk válságát, a 101 kiskutya megjelenése után a dalmaták. Most éppen a bulldogok vannak divatban, nem utolsósorban filmsztárok, influenszerek (vagy egyenesen bulldog-influenszerek) hathatós segítségével.

Bognár Zsófia szerint ha valaki mindenáron bulldog típusú kutyát szeretne tartani, kiemelten fontos, hogy jól válasszon tenyésztőt.

Nem megfelelő helyről vásárolt kutyánál magasak lehetnek a rossz genetikai állomány miatti orvosi költségek, és emellett a vásárló a fajta további leépüléséhez is hozzájárul az ellenőrizetlen almok anyagi támogatásával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik