A modern kor egyik elvitathatatlan pozitívuma az emberi élet meghosszabbodása: soha ilyen magas nem volt a születéskor várható élettartam, mint manapság a fejlett országokban. Ezzel együtt viszont immár tömegeket érintenek a korral járó betegségek is, kezdve a szellemi leépüléstől a szervezet „elöregedésével”, az immunrendszer kopásával járó krónikus állapotokig. Az orvostudomány egyik fő törekvése az élethosszig tartó egészség biztosítása, és ehhez újabban nem várt segítség érkezett az ember legjobb barátja, a kutya részéről.
Az ELTE Etológia Tanszékén világszinten egyedülálló vizsgálatok folynak idős kutyák bevonásával abból a felismerésből eredően, hogy a kutya sok szempontból a legjobb modellállat, ha az emberi öregedés folyamatait vizsgáljuk.
Hogyan segíti az időskori kognitív hanyatlás elleni harcot a kutya? Mit mutatnak az ugyancsak unikális, magyar intézményben, a „kutyaagybankban” született legfrissebb eredmények? Dr. Kubinyi Enikő etológust, a tanszék tudományos főmunkatársát, a Szenior Családi Kutya Program alapítóját és vezetőjét kérdeztük.
Idős, demens kutyák
A kutya több tízezer éve él az ember közvetlen környezetében, nagyjából a XX. század közepe óta pedig egyre inkább a szó legszorosabb értelmében vett társállattá, családtaggá válik. Otthonaink és mindennapjaink részévé. Életmódja teljesen idomul a miénkhez, ezáltal pedig osztozik velünk az ebből fakadó negatív hatásokon is – a teljesség igénye nélkül, négylábú társainkat ugyanúgy sújtják az elhízás, a stressz, a helytelen táplálkozás, a környezeti ártalmak következményei, ahogy minket. Ráadásul,
a családi kedvenceket érintő gondoskodás jelentősen megnövelte az állatok életkorát, ami az elmúlt három évtizedben 3–4 évvel emelkedett a nyugati kultúrkörünkben
– mondja a 24.hu-nak Kubinyi Enikő.
Mindebből már logikusan következik, hogy az idős állatok száma és aránya is megnőtt, Európában körülbelül 15 millió „öreg kutya” él, amelynek legalább 14 százaléka az időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja. Az idős fogalma persze relatív, kutyák esetében méretfüggő, mivel a kistermetű kutyák akár kétszer tovább élnek, mint az óriások: a kognitív hanyatlás 12 év körül kezdődik, nagy termetűeknél kicsit előbb. Témánk szempontjából viszont a szellemi leépülés szomorú ténye tudományosan rendkívüli értékkel bír: nagyon hasonló az emberi demenciához.
Négy órán belül mintát kell venni
Nálunk, embereknél a folyamat lassú, évekig, évtizedekig tart. Kutatása rendkívül nehéz, bonyolult és lassú, jelenleg még a kiváltó okokat sem sikerült teljes mértékben feltárni, tisztázni. A laboratóriumokban alkalmazott fajok, elsősorban rágcsálók ugyan nem hosszú életűek, ám náluk természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás.
Kutyáknál viszont igen, ezért gondolják úgy a szakemberek, hogy remek modellállatok lehetnek nemcsak a demencia jobb megértéséhez, de a kezelésére, megelőzésére alkalmas gyógyszerek fejlesztéséhez is – legyen szó emberek vagy akár társként, barátként tartott ebek életének jobbá tételéről.
Ehhez molekuláris szinten is meg kell ismerni, hogyan öregszenek a kutyák, és itt játssza az egyik főszerepet a már említett „agybank”, hivatalos nevén Kutya Agy- és Szövetbank. Az ELTE kutyaagybankja nagyon leegyszerűsítve kutyaagyak kutatható gyűjteménye, amely mellett – a gazdákkal kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően – sokszor rendelkezésre áll az állatok egész kórképe, életrajza, viselkedési jegyei, habitusa. Ezek az egyedi plusz információk rendkívül fontosak a tudomány számára, rengeteg speciális kérdést segítenek megválaszolni.
A mintát az eb halála után négy órán belül le kell venni és fagyasztani, hogy a gyorsan bomló RNS-t is meg tudják őrizni, majd a későbbiekben génexpressziós (a gének kifejeződése) vizsgálatokat is elvégezhessenek rajta.
Mi változik a korral?
A legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányban Kubinyi Enikő és munkatársai azt vizsgálták, vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyák homloklebenyében működő gének kifejeződésében.
Arra voltunk kíváncsiak, mely gének aktivitása változik, és ha változik, akkor nő vagy éppen csökken az életkor függvényében
– fogalmaz az etológus.
A kutyák, akárcsak az emberek 20 ezer génnel rendelkeznek, ám ezek csak egy részéről fejeződik ki az általuk hordozott információ, azaz íródik át a DNS örökítőanyagról RNS. A kutatáshoz hat fiatal (1–4 éves) és hét idős (14–17 éves), középtermetű, különböző fajtájú és keverék kutya homloklebenyéből származó mintákat elemeztek – ez az agyi terület meghatározó a kognitív folyamatokban.
Azt találták, hogy a vizsgált kutyáknál összesen 14 ezer gén volt aktív, ebből pedig 3436 mutatott eltérést, méghozzá az előzetes várakozásoknak megfelelően az életkor függvényében: mintegy fele aktívabb, a másik fele passzívabb volt az idősebb állatokban.
Mennyiségi változás
A példa kedvéért a sejtek osztódását gátló, tumorellenes hatású CDKN2A gén 3,6-szor aktívabb volt az öreg kutyákban. Ez a változás emberben is megfigyelhető, arra utalhat, hogy a kor előrehaladtával egyre több az olyan sejt, amelyet ki kell iktatni, mert elöregedett és rákos sejtté alakulhatna. Összességében pedig azok a gének váltak aktívabbá az öreg kutyákban, amelyek az immunrendszer és az idegrendszer szabályozásában vesznek részt, míg a kutatás legfontosabb megállapítása:
az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben.
És mit jelent mindez a gyakorlatban? Olyan alapkutatásnak nevezett eredményt, amiből sok százat és ezret felhasználva a különböző tudományterületek összeállítják a nagy kirakóst, és a jövőben a demencia, a rákos megbetegedések és számos, az életünket megnehezítő betegség, állapot megelőzhetővé, gyógyíthatóvá válik.
