Katalin 27 ezer CHF-hitelt vett fel, még 2006-ban, életbiztosítással kombinálva. Azóta biztosításban gyűjti a tőkét, a banknak fizeti a kamatot és a kezelési költséget. Mindent svájci frankban kötött meg, de persze forintban fizet az aktuális árfolyamon. Szerette volna kihasználni az árfolyamrögzítést, ezért májusban felkereste a bankját, hogy tájékoztatást kapjon.
Ha a bankra hallgatott volna, nem járt volna jól
Nagy paksamétával látták el a fiókban, s másnap felhívták, hogy akár soron kívül is bemehet árfolyamot rögzíttetni. Ekkor már jelentős elmaradása volt a törlesztéssel, majdnem 90 nap. Áttanulmányozta a bankban kapott anyagokat, amiben feketén fehéren leírták, hogy az elmaradt részleteket ráteszik a gyűjtőszámlára, ami 5 évig 7 százalékos kamatos kamattal ketyeg majd. Még jó, hogy mindent elolvasott, mert erre külön nem hívták fel a figyelmét. Kiszámolta, hogy így nem 10-20 ezer forint megy a számlára havonta, hanem mindjárt egy 100 ezres nagyságrendű tétellel indul, ami duplájára duzzadna az évek alatt.
A Top Finance & Consulting pénzügyi tanácsadó cég segítségét kérte. Tőlük tudta meg, hogy csak akkor járhat jól az árfolyamrögzítéssel, ha kifizeti az összes elmaradását. Munkahelyi kölcsönt vett fel, hogy megoldja ezt a lehetetlen helyzetet. A dolog pikantériája, hogy közben két telefonhívást is kapott a bankból, s mindkét alkalommal más összeget mondtak arra, mennyi a tartozása.
Az ügyfél tájékozottabb volt, mint az ügyintézők
Már pénzzel a zsebében ment a bankba és az ügyintézőnek szegezte a kérdést: mennyit kell fizetnie? Az alkalmazott mondott egy harmadik összeget, ami jóval kevesebb volt, mint amennyit az előző két alkalommal telefonon mondtak neki. A legtöbben fellélegeztek volna, hogy de jó, kevesebbet kell fizetniük, de Katalin másképp gondolkodott. Ragaszkodott hozzá, hogy a nagyobb összeget (illetve a tényleges elmaradását) fizesse ki. Az ügyintéző újra számolt, Katalin fizetett. Másnap mégis volt a számláján 3.5 CHF tartozás. Türelmes ember lévén ezt is befizette, a nullaforintos gyűjtőszámla érdekében.
Legközelebb másfél órás ügyintézés, nyomtatás, kalkulálás után felállt az alkalmazott és közölte: most el kell mennie a csoportvezetőhöz, mert nem jó a kalkulátora. Nulla forintot mutat a gyűjtőszámla. Katalin erre mondta neki, hogy a tőkét nem ott gyűjti, s rá a gyűjtőszámla-hitel igazából nem is vonatkozik. Három ügyintéző kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, az ügyfélnek igaza van. Két nap múlva a közjegyzőnek is el kellett magyaráznia, miért lesz nulla forint öt év múlva a gyűjtőszámláján (a dokumentumban nem ez szerepelt).
A közjegyző végül felhívta a banki ügyintézőt, aki megerősítette neki, hogy Katalinnak igaza van. Mégpedig azért, mert a tőketörlesztést ő egy biztosításban gyűjti. Így a 90 napot meg nem haladó tartozását kiegyenlítve valóban 0 forint a gyűjtőszámlájának egyenlege és ennyi is marad az árfolyamrögzítés során.
Jól járhatnak az árfolyamgáttal
A tanácsadócég credit divíziójának vezetője, Csáki Zsolt elmondta, ezért lehet jó, ha az árfolyamrögzítés előtt tanácsadói segítséget kér az ügyfél. Hangsúlyozta: általában alapvetően a mindenkori devizaárfolyam befolyásolja, hogy az árfolyamrögzítés ideje alatt mekkora összeg kerül a gyűjtőszámlára. Ami biztos, hogy aki igényli az árfolyamrögzítést, annak kiszámíthatóvá válik a havi törlesztőrészlete az elkövetkezendő 5 évben, hiszen fix árfolyamon törleszt. Hogy azt követően mekkora összeg gyűlik össze a gyűjtőszámláján, azt az árfolyamváltozás határozza meg.
Csáki optimista: azt gondolja, hogy minden ügyfél, aki jogosult rá és él az árfolyamrögzítéssel, az jól jár. Abban is bízik, hogy 5 év múlva a mostani árfolyamokhoz képest erősebb forinttal tudunk számolni.
