Élő Nagyvilág

A NATO megszavazta, hogy Magyarországra is harci egységet küldjenek, 40 ezer katonát is veszíthetett eddig Oroszország

FADEL SENNA / AFP
FADEL SENNA / AFP
  • Kerek egy hónapja rohanta le Oroszország Ukrajnát.
  • Csütörtökön Brüsszelben tartanak csúcstalálkozót a NATO, az Európai Unió és a G7 tagországai.
  • A csúcstalálkozón Zelenszkij is felszólalt videókapcsolaton keresztül. Az ukrán elnök egységes kiállásra szólította fel a nyugati országokat, de tart attól, hogy  Oroszország „néhány partnerén keresztül érvényesíteni akarja az érdekeit”.
  • Bergyanszk kikötővárosban megsemmisíthettek egy nagy orosz hadihajót.
  • Az ukrán gyerekek fele hagyta el az otthonát a háború kezdete óta.
  • NATO-s becslések szerint Oroszország eddig akár 40 ezer katonát is veszíthetett.
  • A NATO főtitkára bejelentette: megszavazták, hogy Magyarországra is harci egységet küldjenek, Románia, Szlovákia és Bulgária mellett. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint öt ország katonái érkeznek hazánkba és a Dunántúlon fognak állomásozni.
  • A G7 tagjai további szankciókra is hajlandók, az ENSZ Közgyűlése a háború befejezésére szólította fel Oroszországot.
  • A háború szerdai történéseiről előző napi közvetítésünkben olvashat.

Az EP tervet sürget az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására

Az Európai Uniónak tervet kell készítenie az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására, valamint Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene létrehoznia – jelentették ki az Európai Parlament képiviselői csütörtökön.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén, 413 szavazattal, 120 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Ukrajna orosz megtámadása után az Uniónak sürgősen tervvel kell előállnia az EU élelmiszer-termelési stratégiájának újra gondolásáról.

Arra figyelmeztettek, hogy az Oroszország által indított háború súlyos hatással lesz Ukrajna élelmezésbiztonságára, ezért jelentős mennyiségű humanitárius élelmiszersegélyt várnak az Uniótól és a nemzetközi közösségtől. Az EU-nak emellett az elzárt fekete-tengeri kikötők kiváltására Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene nyitnia – vélekedtek. Az ukrán gazdálkodókat pedig el kell látni az Ukrajnában most nehezen elérhető vetőmagokkal, üzemanyaggal és műtrágyákkal – tették hozzá.

A képviselők szerint a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború rávilágított, hogy a néhány beszállítótól függő Uniónak csökkentenie kell importfüggőségét és diverzifikálnia kell az importot. Az EP-képviselők továbbá felszólították az Európai Bizottságot, hogy ideiglenesen engedélyezze a mezőgazdasági termelést az „ökológiai fókuszterületeken”, tegye lehetővé az állami támogatások rugalmasságát, valamint, átmenetileg tekintsen el a mezőgazdasági termelést megnehezítő zöldpolitikai stratégiáktól.

(MTI)

Kanada hajlandó növelni az olajkitermelését

Kanada 2022 végéig napi 300 000 hordó olajjal képes növelni az olaj- és gázkivitelét – közölte csütörtökön a természeti erőforrások minisztere.

Jonathan Wilkinson azt mondta, hogy országa napi 200 000 hordóval növelheti olajexportját, és 100 000 hordó olajegyenértékkel a gázexportot, hogy így segítsen más országoknak csökkenteni az orosz energiától való függőségüket. Kanada egyúttal keresi a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának módjait is, amelyet jelenleg nem exportál.

Oroszország naponta körülbelül ötmillió hordó kőolajat exportál, amelynek több mint fele Európába kerül – jegyzi meg a BBC.

Durva tűzijáték kísérhette az orosz hadihajó elsüllyesztését

Az ukrán haditengerészet bejelentette, hogy csütörtökön elsüllyesztett egy nagy orosz partraszálló hadihajót a dél-ukrajnai Berdyanszk kikötőváros közelében. Az akcióval a bejelentés szerint megakadályozták, hogy orosz utánpótlást szállítsanak a megszállt városban.

Az ukrán védelmi miniszter-helyettes csütörtöki közleményében azt írta, hogy a Berdjanszkban megsemmisült hajó akár 20 harckocsit, 45 páncélost és 400 ejtőernyőst szállíthatott. Az Associated Press ukrán tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az akcióban két további hajót is megrongáltak az ukránok, és egy 3000 tonnás üzemanyagtartály is megsemmisült, amelyről a tűz átterjedt a közeli lőszerkészletekre is. (Huffpost.com)

Ukrajna azt állítja, hogy az oroszok eddig 402 ezer embert „ejtett túszul”

Ljudmila Gyeniszova ukrán ombudsman szerint az oroszok eddig 402 ezer embert, köztük 84 ezer gyereket telepítettek át Oroszországba az akaratuk ellenére és gyakorlatilag túszul ejtették őket.

A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kirilenko azt mondta, hogy „az embereket erőszakkal viszik át” Oroszországba. Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy az orosz csapatok elveszik az érintettek útlevelét és előbb a szeparatisták által felügyelt kelet-ukrajnai megyékben található táborokba viszik, majd pedig Oroszország elmaradottabb vidékeire telepítik ki őket. Csak Mariupolból 6000 embert vittek már el, és további 15 ezertől gyűjtik be az irataikat.

Az oroszok nagyjából hasonló számot mondtak, de az ő álláspontjuk az, hogy ez a 400 ezer ember a donyecki és luhanszki, többségében orosz nyelvű régióból önként választotta azt, hogy átköltözik Oroszországba, az orosz kormány pedig támogatja őket ebben.

(Guardian)

Benkő: Magyarország már januárban felállított egy zászlóalj-harccsoportot

Már eddig is az a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, amelyet nyitottá tettek és amelyhez öt nemzet jelezte a csatlakozását – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után tartott beszélgetésen Budapesten. A mostani NATO-csúcs nyomán az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország, Horvátország és Montenegró döntött úgy, hogy csatlakoznak a magyar vezetésű harccsoporthoz.

A miniszter kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerelésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren. Benkő Tibor kiemelte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.

A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.

Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban – tette hozzá.

Benkő Tibor megjegyezte: most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet átváltják előretolt védelemre, de ez a magyar emberek életében nem jelent változást. Kiemelte: cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül érjen véget a háború.

(MTI)

Zelenszkij a balti államok parlamentjeinek házelnökeit fogadta Kijevben

Csütörtökön Kijevbe látogatott Ināra Mūrniece lett, Viktorija Cmilyte-Nielsen litván és Jüri Ratas észt házelnök, akik nem csak az ukrán parlament ülésén vettek részt, hanem találkoztak Volodimir Zelenszkijjel is. Az ukrán elnök elmondta, hálás azért, hogy a balti államok a háború kezdete óta támogatják országát, és hogy nagyon bíznak Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban.

Aláírtak egy közös nyilatkozatot is, amelyben kijelentették, hogy mielőbb végre kell hajtani Ukrajna légvédelmének modernizációját. Zelenszkij a találkozó során a politikusokkal ismertette a háború aktuális állását, és megjegyezte, hogy ahhoz, hogy meg tudják védeni a civileket, további fegyverekre és páncélozott járművekre van szüksége a katonaságnak.

Megtörtént az első katonai fogolycsere az ukránok és az oroszok között

A háború kezdete óta első alkalommal katonai fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország Volodimir Zelenszkij rendelkezése alapján – jelentette be a Facebookon Irina Verescsuk, ukrán miniszterelnök-helyettes. A közlés szerint tíz orosz katonáért cserébe az oroszok szabadon engedtek tíz ukrán katonát. Ezen kívül az ukránok szabadon engedtek 11, orosz civil tengerészt, akiket Odessza közelében mentettek meg, cserébe pedig kiszabadult 19 ukrán civil tengerész.

Uniós főképviselő: Katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve.

Mint mondta:

Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból,

vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól.

A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: „az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal”.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani.

Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg „Oroszország nem lép át egy másik határvonalat”. „Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk” – jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a „barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni.

Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira:

Nem állhatunk önmagunkkal háborúban,

jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon.

(MTI)

Biden: A NATO sosem volt még annyira egységes, mint most

Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön Joe Biden, aki éppen Brüsszelben tartózkodik a NATO- és a G7-csúcs miatt, valamint részt vesz az Európai Tanács ülésének első munkanapján is.

A NATO soha nem volt egységesebb, mint ma. Putyin pontosan az ellenkezőjét kapja annak, amit el akart érni Ukrajnába való bejutása következtében,

jelentette ki az amerikai elnök, aki pénteken Lengyelországba utazik, ahol tervei szerint meglátogat ukrán menekülteket is.

Biden beszélt arról, hogy ha Oroszország vegyi fegyvert használna, az USA válaszolna, és „a válasz jellege a felhasználás természetétől függne”. Elmondása szerint világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy Kína „jelentős veszélybe” sodorja az Egyesült Államokkal és az EU-val fennálló gazdasági kapcsolatait, ha segíteni akar Oroszországnak.

Az amerikai elnök ezen felült azt szeretné, ha Oroszországot eltávolítanák a G20-ak közül, de ha ez nem lehetséges, Ukrajnának kellene megfigyelőként részt vennie.

Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett amellett, hogy több mint 2 milliárd dollárnyi katonai felszerelést biztosítson Ukrajnának, ezen felül több mint 1 milliárd dollárnyi humanitárius segélyt is küldenek.

Csütörtökön nem csak az derült ki, hogy az USA hajlandó befogadni 100 ezer ukrán menekültet, hanem azt is, hogy szankciós listára tesznek több mint 400 személyt és szervezetet, köztük a duma több mint 300 tagját, oligarchákat és védelmi cégeket.

A G7 készen áll az Oroszország elleni további szankciókra

A G7 készen áll arra, hogy „szükség szerint további szankciókat” alkalmazzon Oroszországgal szemben – olvasható a csoport közös nyilatkozatában, amelyet a Guardian szemlézett. A tagországok vezetői kijelentették, hogy eltökéltek abban, hogy súlyos következményekkel sújtsák Oroszországot, és készek további intézkedések alkalmazására, „amennyiben szükséges”.

A közös nyilatkozatban elítélték Vlagyimir Putyin orosz elnök „választott háborúját”, valamint „indokolatlan, provokálatlan és törvénytelen” ukrajnai agresszióját.

Közölték: Oroszországnak haladéktalanul és „késlekedés nélkül” eleget kell tennie a hágai Nemzetközi Bíróságnak a katonai műveletek felfüggesztésére vonatkozó végzésének.

Ezen kívül a G7-ek vezetői felszólították Fehéroroszországot, hogy „kerülje a további eszkalációt, és tartózkodjon katonai erőik Ukrajna elleni alkalmazásától”, valamint felszólítottak „minden országot, hogy ne adjanak katonai vagy egyéb segítséget Oroszországnak”.

Nem fogjuk sajnálni az energiát arra, hogy Putyin elnököt, valamint az agresszió kitervelőit és támogatóit, köztük a fehérorosz Lukasenka-rezsimet, felelősségre vonjuk a tetteikért.

A G7 egyben figyelmeztetett a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos mindenféle fenyegetést mellőzésére, hozzátéve:

Kategorikusan elítéljük Oroszország rosszindulatú és teljesen megalapozatlan dezinformációs kampányát Ukrajna ellen, amely állam teljes mértékben megfelel a nemzetközi, fegyverzet-ellenőrzésre vonatkozó egyezményeknek.

Azt azonban kiemelték: Oroszország népének tudnia kell, hogy a G7 országainak nincs kifogásuk ellenük, mert Putyin és támogatói azok, akik rákényszerítik ezt a háborút az oroszokra, és Putyinék azok, akik meggyalázzák az orosz nép történelmét.

Az ENSZ országok túlnyomó többsége szólítja fel Oroszországot a háború befejezésére

Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta az indítványt, amely szerint felszólítják Oroszországot az Ukrajna elleni háború azonnali befejezésére és arra, hogy biztosítson több lehetőséget a humanitárius segélyekhez és polgári védelemhez való hozzáférésre.

Az Ukrajna és szövetségesei által kidolgozott határozatra 140 igen, öt ellenszavazat érkezett – Oroszország, Szíria, Észak-Korea, Eritrea és Fehéroroszország –, míg 38 ország (például Kína) tartózkodott.

A döntést azt a március 2-i, 141 ország által elfogadott határozat előzte meg, amelyben elítélték Oroszország ukrajnai invázióját. A határozatoknak nincs kényszerítő ereje, de alkalmasak a politikai nyomásgyakorlásra.

Kormányzó: Segélyre várókat öltek meg Harkivban

Orosz rakétacsapás érte egy harkivi bevásárlóközpont parkolóját, az eset következtében hat ember meghalt és 15-en megsebesültek – közölte Oleg Szinjehubov regionális kormányzó. Az emberek egy posta előtt vártak humanitárius segélyek fogadására.

Az incidensről készült videó, amelyet a CNN földrajzi helymeghatározással is azonosított, azt mutatja, ahogy a járókelők megpróbálják ellátni az áldozatokat. A helyszínen készült fényképeken úgy látszik, hogy egy rakéta beleállt az úttestbe is.

Oroszország egy kis pénzzel próbálja javítani a megítélését a megszállt területeken

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint „Moszkva anyagilag segíti az embereket Ukrajna felszabadított területein”. Az orosz szükséghelyzeti minisztérium sajtószolgálata jelentette be, hogy tízezer rubel (napi árfolyamon 35 ezer forint) összegű egyszeri kifizetéssel támogatják a lakosság szociálisan legkiszolgáltatottabb csoportjait, a nyugdíjasokat és a közszférában dolgozókat.

A minisztérium szerint már működnek az anyagi segélyezési pontok, amelyeket az oroszokkal együttműködő Nemzetőrség emberei biztosítanak.

35 tonna segélyszállítmány indult Budapestről Ukrajna távolabbi részeire

Harmincöt tonnányi segélyszállítmányt visz csütörtökön a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Hungary Helps program támogatásával Budapestről, hogy segítsen az ukrajnai háború kárvallottjainak.

A mostani szállítmány eddig az egyik legnagyobb azok közül, amelyeket Ukrajna Kárpátalján túli részeire küldtek. Célvárosa például az ellátási nehézségekkel küzdő Ivano-Frankivszk, amely háborús cselekmények színtere volt – mondta Azbej Tristan , a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára

Az államtitkár közölte, hogy Magyarország az egyik első biztonságos államként már több mint félmillió ukrajnai menekültet fogadott be. Nekik a kormány minden segítséget megad – jelentette ki.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke közölte, hogy a háború kitörése óta több mint 110 tonna élelmiszert vittek Ukrajnába, elsősorban Kárpátaljára. Ez az első alkalom, hogy még tovább mennek, mert a felelősségük nem csupán a Kárpátokon innen élő magyarokra terjed ki, hanem mindenkire, aki szenved a háborútól – jegyezte meg.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a szállítmány konzerveket, burgonyát, lisztet, olajat, tésztát, babatápszert, higiéniai termékeket és fertőtlenítőt tartalmaz.

Lavrov külügyminiszter londoni szuper luxusban élő mostohalányát is szankciókkal sújtják 

Az orosz oligarchákkal szemben bevezetett szankciók legújabb Nagy-Britannia-i célpontja Szergej Lavrov mostohalánya. A 26 éves Polina Kovaleva jelenleg London elitnegyedében lakik egy olyan házban, amelynek 4,4 millió font (azaz körülbelül 2 milliárd forint) a piaci értéke. De nem csak az ő számláit zárolták csütörtökön.

Kapcsolódó
Lavrov külügyminiszter londoni szuper luxusban élő mostohalányát is szankciókkal sújtják
A 26 éves Polina Kovaleva jelenleg London elitnegyedében lakik egy kétmilliárd forintot érő házban.

Részletek derültek ki a hazánkban állomásozni készülő NATO-hadtestről

A NATO csúcstalálkozóján nagy siker volt Magyarország számára, hogy a NATO-nak érvényben maradt az az álláspontja, amely teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel,

mondta csütörtök délutáni Facebook-videójában Szijjártó Péter. „Ez az álláspont az, hogy a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a háború ne eszkalálódhasson, ne terjedhessen túl Ukrajna határain” – jelentette ki a külügyminiszter.

„Ez nagy siker nekünk”, ismételte meg a tárcavezető, mert a kormány legfontosabb kötelessége az, hogy garantálja, Magyarország maradjon ki a szomszédban zajló háborúból.

Szijjártó azzal kapcsolatban, hogy a NATO döntése alapján a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária mellett Magyarországon is lesznek NATO-hadtestek (pontosabban zászlóalj harccsoportok), azt mondta, ez egy fontos döntés. Megjegyezte: „A magyar zászlóalj harccsoport már korábban létrejött, mi magyarok hoztuk létre, a Magyar Honvédség hozta létre. Ez magyar vezetés alatt áll, eddig is a NATO keretében működött, természetesen, és

most megnyitottuk a lehetőséget arra, hogy ehhez a zászlóalj harccsoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal. Öt ország jelezte eddig a szándékát: az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország.

Előreláthatóan ez az öt ország a közeljövőben néhány száz katonát fog delegálni a magyar harccsoportba – tette hozzá a külügyminiszter. Ezek a katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, a magyar katonákkal együtt, és a honvédségi bázisokon közös kiképzéseken és gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO együttműködés keretében. A beszéd végén Szijjártó kijelentette:

A NATO mai csúcstalálkozója a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelő eredményt hozott.

Orbán Viktor közösségi oldalára ugyancsak kikerült egy videó, amelyben arról beszélt, hogy „nehéz szülés volt, de sikeres”, és hogy sikerült érvényesíteni a magyar álláspontot és a magyar nemzeti érdekeket. Megismételte, hogy Magyarország nem küld katonákat Ukrajnába és elfogadták, hogy fegyvereket sem küldünk Ukrajnába, és Magyarországon keresztül más sem szállít oda fegyvert.

Ezt azért tudtuk elfogadtatni, mert a NATO-nak az lett a közös álláspontja, hogy a legfontosabb közös NATO-cél az, hogy a háború semmiképpen se lépje túl Ukrajna határait. Ezért elvetettük a légtérzár gondolatát is, egy Ukrajna feletti légtérzár azonos lett volna a légi háborúval, de ez nem fog megtörténni és ez jó hír Magyarország számára.

A NATO megszavazta, hogy Magyarországra is harci egységet küldjenek

A NATO tagjai a csütörtöki ülésen megszavazták, hogy az előzetes információknak megfelelően négy új harci egységet küldjenek Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Bulgáriába,

mondta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Négy hasonló egység már állomásozik Lengyelországban és a balti államokban. A tájékoztatás szerint 40 ezer katona fog állomásozni a NATO keleti határán.

A katonai szövetség vezetői arról is döntöttek, hogy jelentős mennyiségű katonai felszerelést küldenek Ukrajnába, többek között tankelhárító és légvédelmi rendszereket, valamint drónokat. A tájékoztatás szerint szárazföldön lényegesen több katonai erő lesz a szövetség keleti részén és magasabb készültségi állapotban. A levegőben több sugárhajtású repülőgépet vetnek be és a tengeren pedig hosszabb ideig cirkálnak hordozócsapatok, tengeralattjárók és harci hajók.

Stoltenberg hozzátette, hogy a több katonai felszerelés mellett a kibervédelmet is erősítik, és a NATO egyben segít Ukrajnának is megvédeni magát a nukleáris és biológiai fenyegetések ellen. Kijelentette:

a NATO-szövetségesek összehangolják erőfeszítéseiket az energiabiztonság terén, beleértve az ellátási források diverzifikálását és az orosz olajtól és gáztól való függőség csökkentését.

Előkerült Kína is, amelynek a NATO azt üzeni, hogy csatlakoznia kell a világ többi részéhez az „Ukrajna elleni brutális háború” elítélésében, ahelyett, hogy Oroszországot gazdasági vagy katonai támogatással segítené.

A főtitkár kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója hosszú távra megváltoztatta biztonsági környezetünket, és a NATO hosszú távon is felkészült. Kitért arra is, hogy Oroszország Ukrajnát és a szövetségeseket azzal vádolta meg, hogy vegyi fegyvert akarnak használni – Stoltenberg azt mondta, hogy ez egész egyszerűen hazugság, ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország korábban már bevetett vegyi fegyvert. Hozzátette: bármilyen vegyi fegyver használata nem csak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelentene, ezért mielőbb be kell fejezni a háborút.

Az ülést követően Joe Biden amerikai elnök kiadott egy közleményt, amelyben megerősítette a csapatok küldését, továbbá hozzátette, hogy a júniusi NATO-csúcsig tartó időszakban további terveket dolgoznak ki a NATO védelmének megerősítésére.

(Guardian, BBC)

NATO-s becslések szerint Oroszország eddig akár 40 ezer katonát is veszíthetett

Egy magas rangú NATO-tisztviselő alapján több német újság is beszámolt arról, hogy a nyilvánosan elérhető források, titkosszolgálati információk és az ukrán adatok azt mutatják, hogy a háború kezdete óta 7-15 ezer orosz katona vesztette életét, de az oroszok valós emberveszteségei ennél jóval magasabbak lehetnek. A halottak, foglyok és sebesültek arányának történelmi tapasztalatai alapján az orosz veszteséget 30-40 ezer főre becsülik.

Hatalmas ukrán zászlót raktak ki egy épületre az oroszok által elfoglalt Herszonban

Bár az orosz csapatoknak sikerült elfoglalniuk Herszont, az ott lakók folyamatosan tiltakoznak a megszállás ellen. Roman Hriscsuk ukrán parlamenti képviselő csütörtökön egy fotót tett ki a Twitterre, amelyen állítása szerint az látható, hogy a város egyik épületére egy daru segítségével feszítettek ki egy hatalmas ukrán zászlót. „Oroszország sohasem fog megtörni minket” – írta Hriscsuk.

A képviselő egy másik bejegyzésben arról számolt be, hogy a háborús veszély ellenére az ukrán parlament csütörtöki ülésén a három balti ország parlamentjeinek házelnökei is megjelentek: Ināra Mūrniece Lettországból, Viktorija Cmilyte-Nielsen Litvániából és Jüri Ratas Észtországból.

https://twitter.com/grishchukroma/status/1506954641929646080

Közel két hete először volt látható a tévében az orosz védelmi miniszter

Tíz napja először volt látható az egyik orosz tévében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A BBC azt írja, hogy Vlagyimir Putyin csütörtökön a nemzetbiztonsági tanáccsal ülésezett, ezen vett részt többek között Sojgu is. A tárcavezető nem szólalt meg, a Nexta alábbi felvétele szerint a bal felső sarokban látható.

Sojgu utoljára március 11-én szerepelt a nyilvánosság előtt, és már olyan pletykák is felröppentek, hogy beteg vagy letartóztatták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ülés előtt azt mondta újságíróknak, hogy a védelmi miniszternek sok a dolga „a katonai hadművelet” miatt és nem ér rá a médiaszereplésekre.

Több mint négymillió gyerek menekült el Ukrajnából

Az ukrajnai háború egy hónapja alatt 4,3 millió gyermek, az ország 7,5 milliósra becsült kiskorú lakosságának több mint fele kényszerült menekülni, írta közleményében az UNICEF.

A határt körülbelül 1,8 millió gyermek lépte át, a szomszédos országokban keresve menedéket a harcok elől. A többiek az országon belül próbáltak biztonságba jutni.

Az ENSZ Gyermekalapját vezető Catherine Russell elmondta: a második világháború óta alig akadt példa arra, hogy a gyermekek ilyen gyorsan és nagy számban kényszerüljenek menekülésre. Hozzátette: a háború tartós következményekkel járhat a jövendő nemzedékek számára.

A borzalmas és szűnni nem akaró erőszak a gyermekek biztonságát, jólétét és az alapvető szolgáltatásokhoz történő  hozzáférését fenyegeti

– jegyezte meg Russell.

A konfliktus kezdete óta legalább 81 gyermek vesztette életét és 108 sebesült meg az ENSZ emberi jogi főbiztosságának legfrissebb, szerdán közzétett jelentése szerint. A főbiztosság attól tart, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

100 ezer ukrán menekültet fogad be az Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok 100 ezer háború elől menekülő ukrán állampolgárt fogadna be, írja egybehangzó forrásokra hivatkozva a Reuters.

Ezt várhatóan hamarosan hivatalosan is bejelentik.

Joe Biden amerikai elnök jelenleg a NATO-tagállamokkal vesz részt a rendkívüli csúcson Brüsszelben, ahová Orbán Viktor is elutazott.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik