Élő Nagyvilág

Új harccsoportokat telepít Magyarországra a NATO, az ukránok ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében az orosz erőket

Emin Sansar/Anadolu Agency/Getty Images
Emin Sansar/Anadolu Agency/Getty Images
  • Peszkov a Kreml szóvivője nem zárta ki atomfegyverek bevetését, abban az esetben, ha országát egzisztenciális fenyegetés éri
  • Az amerikai Pentagon elítélte a meggondolatlan nyilatkozatot, mondván, hogy „egy felelős atomhatalomnak így nem szabad cselekednie”.
  • Mariupol mintegy 100 ezer lakosa továbbra is csapdában van – jelentette ki Zelenskzij, hozzátéve, hogy mintegy 7000 embert sikerült evakuálni kedden. A stratégiai fontosságú déli kikötővárost az oroszok nagy erővel támadják, a városban már fegyveres összecsapások dúlnak
  • A görög külügyminiszter személyesen utazna az ostromlott Mariupolba, hogy segély szállítmányt vigyen
  • Az ukrán hatóságok azzal vádolják az orosz erőket, hogy kifosztottak és leromboltak egy új laboratóriumot a csernobili atomerőműben, amely többek között a radioaktív hulladék tárolásának javításán dolgozik.
  • A nyugati hatalmak vizsgálják, hogy Oroszország továbbra is maradhat-e a G20 tagja.
  • Az invázió aktív szakasza áprilisra véget érhet.
  • Kárpátaljai fiatal halt meg a Kijev környéki harcokban.
  • Új harccsoportokat telepít Magyarországra a NATO.
  • Az ukránok ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében az orosz erőket. A kijevi polgármester szerint Oroszország népirtást követ el Ukrajnában.
  • A háború keddi történéseiről előző napi közvetítésünkben olvashat.

Orosz rakéta ölt meg egy orosz újságírót Kijevben

Meghalt egy orosz újságíró Kijevben, írja a BBC. Oksana Baulina épp az orosz csapatok pusztítását filmezte az egyik kijevi kerületben. Az Insidernek dolgozó újságírón kívül még egy civil meghalt, illetve ketten megsérültek. Oksana Baulina korábban Alekszej Navalnij korrupcióellenes szervezetének dolgozott, azonban el kellett hagynia Oroszországot a munkája miatt.

Egy orosz felmérés szerint közel 80 százalékos Putyin támogatottsága

Elérte a 79,6 százalékot az orosz elnök támogatottsága, ami az egyik legmagasabb érték az elmúlt 20 év során – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet vezérigazgatója szerdán a Govorit Moszkva rádiónak, amit az MTI szemlézett.

Fjodorov elmondta, hogy 2014-ben, a Krím-félsziget Ukrajnától való elcsatolása idején Putyin támogatottsága 64 százalék körüli volt, amihez képest a jelenlegi 10-15 százalékpontos növekedés nagyon nagy ugrás. A vezérigazgató szerint a támogatottság ilyen mértékű emelkedése elsősorban az elnök tevékenységének köszönhető.

Ő nagyszerű, jó döntést hozott (Ukrajna megtámadásával), és jó irányba vezet

– nyilatkozta Fjodorov.

A VCIOM vezetője szerint az eredmény egyfajta mutatója is annak, hogy a polgárok mit gondolnak az országról.

„A támogatottság emelkedése azt mutatja, hogy a társadalom konszolidációja megtörtént, az oroszok jelentős része úgy véli, hogy jó irányba haladunk” – jelentette ki a közvélemény-kutató, aki arra is rámutatott, hogy növekszik azoknak az aránya, akik helyeslik az elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” kapcsolatban. Amíg az első erre vonatkozó felmérésben, február 25-én a válaszadók mintegy 65 százaléka támogatta az elnök döntését a csapatok bevetéséről, addig ma már 74 százalék az arányuk. Az ellenzők aránya ezzel szemben 25-ről 17-re csökkent.

A fentiekkel együtt érdemes a kutatást és annak eredményét is fenntartásokkal kezelni, hiszen az az orosz állam megrendelésére készült. Annak tükrében, hogy a háború kirobbanása óta az ország több nagyvárosában is egymást érik a háborút elítélő megmozdulások, a 80 százalékos támogatottsági arány valószínűtlenül magasnak tűnik.

Golyóálló mellényeket adnak a harcok térségében dolgozó orvosoknak

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta 58 ukrán mentőautót vettek az orosz erők tűz alá, és hat egészségügyi alkalmazott vesztette életét, ezért golyóálló mellényekkel látják el közülük azokat, akik a harcok követlen közelében dolgoznak, közölte szerdán Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az UNIAN ukrán hírügynökség szerint.

A tárcavezető kifejtette, hogy szerdán átadták az első golyóálló mellényeket olyan mentősöknek, akik „golyózáporban mentik az ukránokat a harci cselekmények övezetének határvidékein”. A miniszter előző nap nyilvánosságra hozta, hogy az országban a támadások következtében eddig 134 kórházban keletkeztek károk és kilenc romba dőlt.

Ljasko ugyanakkor biztosított afelől, hogy egyelőre van elegendő egészségügyi dolgozó és gyógyszer Ukrajnában.

Hidvéghi Balázs szerint a háború miatt oda kell adni Magyarországnak az uniós forrásokat

A Fidesz EP-képviselője szerint itt az ideje, hogy minden, Magyarországnak és Lengyelországnak járó uniós forrást az Európai Unió azonnal a két ország rendelkezésére bocsásson, hiszen új, különleges és veszélyes helyzet állt elő az Ukrajnában zajló háborúval.

Kapcsolódó
Hidvéghi: itt az ideje, hogy minden uniós forrást Magyarország rendelkezésre bocsássanak
A Fidesz EP-képviselője szerint az Uniónak politikai érettségről kell most tanúbizonyságot tennie.

Ilyen magas rangú politikus még nem hátrált ki Putyin mögül a háború kezdete óta

Lemondott Anatolij Csubajsz, Putyin nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős különmegbízottja, írja az MTI. A hírt a 66 éves politikus szóvivője is megerősítette szerdán.

Az RBK orosz gazdasági napilap úgy tudja, hogy Csubajsz a feleségével együtt elhagyja Oroszországot és Törökországba utazik, külföldi lapértesülések azt is tudni vélik, hogy nem is terveznek visszatérni az országba. Névtelenséget kérő források szerint a politikus lemondása az Ukrajna ellen indított háborúval állhat összefüggésben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Csubajsz önszántából mondott le, Csubajsz ugyanakkor magánügyének nevezte, hogy tartósan el kívánja hagyni az országot.

Csubajsz a legmagasabb rangú orosz tisztségviselő, aki benyújtotta lemondását a február 24-én indult ukrajnai hadművelet nyomán.

A politikus szóvivője egyelőre nem tett további nyilatkozatot, ő maga pedig a Reuters megkeresésekor a telefont is azonnal kinyomta.

Csubajsz az 1990-es években Borisz Jelcin elnök alatt szolgált miniszterelnök-helyettesként, illetve az államfői kabinet vezetőjeként a gazdaság privatizációjában játszott döntő szerepet. Később egy liberális ellenzéki párt elnöke volt és a Rusznano állami technológiai céget vezette. 2020 decemberében került a különmegbízotti posztra.

Medvegyev szerint az USA célja Oroszország megalázása és elpusztítása

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb bizalmasa arra figyelmeztette az Egyesült Államokat szerdán, hogy a világ „nukleáris disztópiába” sodródhat, ha Washington tovább folytatja azt a politikáját, aminek hosszú távú célja moszka szerint Oroszország elpusztítására. Dmitrij Medvegyev – aki 2008 és 2012 között Oroszország elnöke volt, jelenleg pedig az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője – úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően összeesküdött Oroszország elpusztítására.

Ez azt jelenti, hogy Oroszországot meg kell alázni, korlátozni kell, össze kell törni, meg kell osztani és el kell pusztítani

– fejtette ki az 56 éves politikus egy szerdai közleményben, amit a Reuters szemlézett.

Medvegyev szerint a Kreml soha nem engedné meg Oroszország elpusztítását, de arra is figyelmeztetett, hogy ha Washington valahogy mégis elérné a szerinte pusztító és romboló céljait, a világnak olyan disztópikus válsággal kellene szembenéznie, amely végül egy hatalmas nukleáris robbanással érne véget.

Az amerikai külügyminisztérium nem válaszolt a Reuters reagálást kérő megkeresésére.

Mindeközben Fehéroroszország kiutasított néhány ukrán diplomatát az országból, és a breszti lengyel főkonzulátust is bezárja – írta meg az MTI a BelTA fehérorosz állami hírügynökségre hivatkozva. A fehérorosz titkosszolgálat már kedden kémkedéssel vádolt meg nyolc ukrán diplomatát.

Az ukránok ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében az orosz erőket

Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket, számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.

A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatu, írja az MTI.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

Nincs több KitKat és Nesquik Oroszországban

Kivonja Oroszországból a legnépszerűbb márkáit a Nestlé, így az oroszoknak meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy – egy jó időre biztosan – el kell búcsúzniuk többek között a KitKattől vagy a Nesqiktől.

A BBC emlékeztet, hogy a svájci élelmiszeripari óriás már korábban leállította a termelést Oroszországban és az utóbbi időben csak olyan alapvető élelmiszereket árult, mint a bébiételek, vagy a kórházi táplálékok. A döntés fényében úgy tűnik, hogy mostantól fogva ezeket sem fogja árulni a cég, és a még készleten lévő többi élelmiszert is elzárják az orosz fogyasztók elől.

Egy halott, két súlyos sérült szerdán Kijevben

Egy ember meghalt és ketten súlyosan megsérültek szerdán Kijevben, miután egy orosz rakéta egy bevásárlóközpont parkolójába csapódott. Vitalij Klicsko polgármester a Guardian tudósítása szerint azt írta egy posztban: „az ellenség továbbra is támadja a fővárost”.

A háború sújtotta Harkiv utcáin zenél egy helyi csellista

Denys Karachevtsev harkivi csellista a háború sújtotta város utcáin játszott, hogy felhívja a figyelmet az orosz támadások pusztítására és adományokat gyűjtsön a város újjáépítésére. A zenész Facebook-posztjában azt írta:

szeretem a hősies városom, amely most azért küzd, hogy túlélje a háborút. Mélyen hiszem, hogy tudunk segíteni. Hiszem, hogy újjáépíthetjük a városunkat és az országunkat, ha vége a háborúnak.

(CNN)

Menekült családokat fogad be a Főváros a Zugligeti úti egykori idősek otthonában

Karácsony Gergely Facebook-oldalán jelent meg egy videó, amelyben a főpolgármester beszámolt arról, hogy civil és egyházi szervezetekkel együttműködve szervezik meg a menekült gyerekek oktatását.

Beszámol továbbá arról is, hogy a Fővárosi Önkormányzat Zugligeti úti egykori idősek otthonában kárpátaljai menekült családokat fogadtak be.

És nem csupán befogadtuk őket, hanem egy csodálatos kezdeményezés tanúi lehetünk: keresztény gyülekezetek, civil szervezetek, önkéntes pedagógusok és helyeik összefogtak, és tanodát hoztak létre a menekült gyerekeknek

– olvasható a videóhoz mellékelt szövegben.

Karácsony végül megjegyzi, hogy Budapest ebben a válságban is megmutatja hihetetlen emberi arcát, amire rendkívül büszke.

121 gyerek halt meg eddig a háborúban

121 gyerek halt meg eddig az orosz-ukrán háborúban, közölte Volodimir Zelenszkij az Independent tudósítása szerint. Az ukrán elnök japán politikusoknak tartott beszédet, és többek között arról is beszélt, hogy eddig 9 millió ukránnak kellett elhagynia az otthonát a harcok miatt.

Zelenszkij Franciaország segítségét kérte

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában, írja az MTI.

Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (…) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását

– fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.

A parlamenti ülésen  Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz háborús gépezetet. Mint mondta:

A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai.

Putyin kiadta az utasítást, mostantól csak rubelben lehet fizetni a gázért

Vlagyimir Putyin szerdai bejelentésében utasította a földgázszállításokat intéző állami vállalatot, a Gazpromot, hogy az ellenséges országoktól csak rubelt fogadjon el a jövőben az orosz gázért cserébe – írja a Guardian.

Putyin szavai szerint semmi értelme annak, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok euróban és dollárban fizet az energiahordozókért, azzal viszont, ha az orosz fizetőeszköz kerül fókuszba, kap némi esélyt a fellendülésre a válságban lévő rubel.

A Deutsche Welle ezzel kapcsolatban arról ír, hogy az intézkedés az Oroszország által feketelistára tett országokra terjed ki, így az USA, Kanada és Nagy-Britannia mellett az uniós országokra is, így jó eséllyel Magyarországra is.

Lavrov szerint meg kell védeni az orosz kultúrát Ukrajnában

A Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézet hallgatóihoz intézett televíziós beszédet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, melyben a BBC szerint arról beszélt, hogy Moszkva feltett szándéka, hogy megóvja az orosz kultúrát Ukrajnában.

Ez tökéletesen egybecseng azzal a kommunikációval, amit az orosz vezetés a háború kirobbanása óta folytat, miszerint Ukrajnát fasiszták és neonáci irányítják, akik terrorizálják az ukrajnai orosz kisebbséget, így az anyaország feladata, hogy őket megvédje.

Lavrov reagált arra a lengyel felvetésre is, hogy Ukrajnában békemissziót kellene létrehozni. A külügyminiszter szerint ezzel gyakorlatilag létrejönne a NATO-csapatok és az orosz erők közötti fegyveres konfliktus, amiről eddig Nyugaton is mindenki úgy beszélt, hogy minden áron el kell kerülni.

Az orosz diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy a tárgyalási folyamatok bonyolultak, mert szerinte Ukrajna folyamatosan változtatja az álláspontját.

Új harccsoportokat telepít Magyarországra a NATO

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét, közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.

Jens Stoltenberg az MTI tudósítása szerint tájékoztatóján hangsúlyozta: a szövetség keleti régiójának megerősítése szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítését jelenti.

A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig

– közölte a főtitkár.

Kárpátaljai fiatal halt meg a Kijev környéki harcokban

Varga Eduard 24 éves volt. Haláláról a Rahói Kistérségi Tanácsra hivatkozva számolt be a Kárpáti Igazi Szó. „Igazi harcos volt, megbízható bajtárs, és végtelenül szerette az életet!” – így jellemezték katonatársai a rahói főtörzsőrmestert. Varga Eduard a középiskola után a határőrséghez jelentkezett katonai szolgálatra.  2019-ben leszerelt, de tavaly decemberben újra belépett a hadseregbe, a 10. dandárnál teljesített szolgálatot. Kijev környékén esett el az oroszok elleni harcban.

Az invázió aktív szakasza áprilisra véget érhet

Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadó kijelentette, hogy április végére várhatóan véget ér az orosz invázió aktív szakasza, és azt állítja, hogy az orosz előrenyomulás már számos területen megtorpant.

Az ukrán televízióban Arestovics azt mondta, hogy Oroszország már elvesztette támadó erőinek 40 százalékát, arra pedig nem lát esélyt, hogy az oroszok atomháborúba bonyolódnának.

A tanácsadó információit az orosz veszteségek mértékéről független fél nem erősítette meg.

(Al Jazeera)

Az orosz lapok továbbra is tagadják, hogy háború zajlik, mégis Kijev melletti csatákról írnak

A Kreml nem hajlandó háborúnak nevezni az ukrajnai offenzívát, és az orosz médiát arra utasították, hogy ne nevezze az invázió megnevezést is kerüljék.

A mai orosz lapok azonban már „Kijev melletti harcokról” beszélnek, és a „frontvonalakról” beszélnek. Tankokról és katonákról készült fotók vannak, akiket Moszkva „hősökként” mutat be – számol be a BBC moszkvai szerkesztője.

Az orosz állami média azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy amit az ország csapatai most Ukrajnában csinálnak, az ahhoz hasonlít, amit a Vörös Hadsereg tett a második világháborúban: harcolnak a nácik és a fasiszták ellen, és védik a hazát.

 

Eközben a független Novaja Gazeta újság főszerkesztője, Dmitrij Muratov elárverezi Nobel-békedíjjal járó kitüntetését, hogy pénzt gyűjtsön az ukrán menekültek számára.

Lavrov: Ha a NATO békefenntartókat küld Ukrajnába, az közvetlen fegyveres konfliktushoz fog vezetni

Oroszország külügyminisztere óva intette a NATO-t attól, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába, mivel szerintük ez közvetlen konfrontációhoz vezetne Oroszország és a transzatlanti katonai szövetség között.

Lengyelország a múlt héten közölte, hogy a csütörtöki NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is benyújtja az ukrajnai békefenntartó misszióra vonatkozó javaslatát.

„Remélem, megértik, miről beszélnek” – mondta Szergej Lavrov a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének munkatársainak és diákjainak.

Ez közvetlen összecsapást jelentene az orosz és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak, hogy megpróbált elkerülni, de elvileg mindenki elkötelezett amellett, hogy nem szabad megtörténnie

– tette hozzá a külügyminiszer.

(Al Jazeera)

A lengyelek 45 kémgyanús orosz diplomatát utasítanak ki az országból

Lengyelország belbiztonsági és kémelhárító szolgálata, az ABW 45 orosz diplomatát azonosított kémgyanús személyként, és felszólította a külügyminisztériumot, hogy utasítsa ki őket az országból

A belbiztonsági hivatal összeállított egy listát 45 olyan emberről, akik diplomáciai tevékenység fedőnéven dolgoznak Lengyelországban

– közölte az újságírókkal a szervezet szóvivője, Stanislaw Zaryn, majd hozzátette, hogy a kémként azonosított személyek „célba vették Lengyelországot”.

Az orosz nagykövetet beidézték a varsói külügyminisztériumba. Az oroszországi RIA hírügynökség jelentése szerint az orosz külügyminisztérium máris megtorlást helyezett kilátásba, amennyiben a diplomatáit kiutasítják Lengyelországból.

(Guardian)

Scholz: Megakadt az orosz invázió

Olaf Scholz német kancellár szerint az orosz erők a városok és települések folyamatos heves bombázása ellenére sem tudnak előrenyomulni Ukrajnában.

„Putyin offenzívája megrekedt, annak ellenére, hogy napról napra zajlik a pusztítás” – mondta Scholz, majd hozzátette, hogy az oroszoknak meg kell hallania az igazságot, le kell állítania a harcokat és diplomáciai megoldást kell keresnie.

Scholz szerint a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszország jövőjét is tönkreteszi.

„Folyamatosan szigorítjuk a szankciókat, ugyanakkor az intézkedéseknek nem szabad az európai államokat jobban sújtaniuk, mint az orosz vezetést” – tette hozzá.

Szerinte az ukránok számíthatnak Németországra, és a menekülteket is szívesen látják.

(BBC)

Menekültügy: újabb döntéseket hozott a kormány

A friss Magyar Közlönyből egyebek között kiderül, hogy az orosz agresszió a kormány szerint „Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus”, illetve az is, mit jelent az „önkormányzati kiadások ellentételezése”. A kabinet döntött az ideiglenes védelemre jogosult, tanköteles tanulók oktatásának támogatásáról, illetve az ideiglenes védelemre jogosultként elismert tanulók érettségi vizsgára bocsátásának rendkívüli szabályairól.

Kapcsolódó
Menekültügy: trükkös támogatást ad a kormány az önkormányzatoknak
Az önkormányzatok egyik zsebéből elvett 100 millió forintot adja a menekültek támogatására.
Olvasói sztorik