Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint nagyon valószínűtlen, hogy a Rosalind Franklin marsjárót a terveknek megfelelően elindítják – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A Roszkoszmosz orosz űrhivatallal közös európai misszió az Ukrajnában folyó háború miatt került veszélybe.
A marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz rakétával, a tervek alapján a marsi élet nyomait kutató robot nyolc hónnappal később landolna a vörös bolygón. A közös küldetés most az Ukrajna ellen indított katonai invázió miatt veszélybe került.
Az ESA hangsúlyozta, sajnálják az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit, és ahogy mindig, a programokban részt vevő munkatársak érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását vélik a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.
A Roszkoszmosz a hétvégén jelentette be, hogy az Európai Unió gazdasági szankcióinak megtorlásaként felfüggeszti Szojuz rakétáinak indítását a francia guyanai Kourou űrrepülőtérről. Az űrkutatásban Oroszország és a Nyugat évtizedek óta működik együtt, és ezt még a krími válság alatti feszültség sem akadályozta meg. Az ukrajnai orosz invázió azonban a BBC szerint fordulópontot jelent.
Kérdéses, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űreszköz raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg. A legfogósabb kérdés azonban a Nemzetközi Űrállomásé (ISS). Az űrállomás működése nehezen elképzelhető az Oroszországgal való nemzetközi összefogás nélkül, lehetséges, hogy az ISS programja végül az ukrán helyzet ellenére is marad.
A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, tíznapos periódus áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna. A marsjáró küldetése az ExoMars kétrészes programjának második szakasza, az első részben, 2016-ban egy űrszondát küldtek a Mars légkörének tanulmányozására.
Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.
Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt héten a brit alsóházban azt mondta, hogy az Oroszországgal való űrkutatási összefogást nehéz igazolni. Korábban a művészeti és tudományos együttműködés folytatása mellett állt, de mint mondta, a jelenlegi körülmények között nehéz elképzelni, hogy még ezek is normális módon folytatódhatnak.
Az Európai Űrügynökségen belül az ExoMars programban Olaszország után Nagy-Britannia a legnagyobb közreműködő több mint 250 millió fontos (111 milliárd forintos) befektetéssel.
