A kormány 2010 utáni versenyképességi politikáját bírálta hétfőn szokatlanul élesen Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének írása szerint a kormány gazdasági felzárkózást célzó jelenlegi programja két okból sem fenntartható. Az egyik, hogy ha a program végrehajtása eredményesebb lett volna, akkor most kisebb költségvetési hiány és alacsonyabb államadósság ráta jellemezné a helyzetet. A másik, hogy a foglalkoztatás bővítésére épülő növekedés a 2020-as években már nem járható út, mert a munkahelyek számának hasonló mértékű bővítése a mai politikai és gazdasági környezetben már nem ismételhető meg.
Matolcsy a 2020-as évtizedet az előző évszázad hetvenes éveihez hasonlította. Szerinte akkor a megugró infláció, a magas költségvetési hiány, az elszálló államadósság, a külső hitelfelvételek és a hibás állami politika Magyarországon is negatív kilátásokat eredményezett, ami még a következő évtizedre is árnyékot vetett.
Érdemes ezért világosan látnunk, hogy a 2020-as évek elején lehet megnyerni vagy elveszíteni a mostani és a következő évtizedet, ahogy az 50 évvel ezelőtt történt.
– írta Matolcsy György, aki 2013-as jegybankelnöki megbizatása előtt a második Fidesz-kormány nemzetgazdasági minisztereként is tevékenykedett, így több irányból is nagy befolyása volt az elmúlt évtizedet jellemző gazdaságpolitikiai stratégia kialakítására. Matolcsy szerint a hetvenes évek analógiája azonban azért nem alkalmazható a mostani helyzetre, mert akkor a fennálló rendszerrel szemben új alternatíva kínálkozott. Azaz később váltani lehetett egy új rendszerre (a szabadpiaci kapitalizmusra), ami meg is történt 1990-ben. Most viszont ilyen lehetőség nincs: csak a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia rendszerén belül lehet váltani.
Ettől függ ugyanis „az összes többi pénzügyi egyensúly”: a költségvetéstől az államadósságig, a folyó fizetési mérlegtől a jegybanki mérlegig. A mostani és a következő évtized növekedési, így felzárkózási képessége pedig a pénzügyi egyensúlyoktól függ, mert az elromló egyensúlyokra adott politikai illetve kormányzati válaszok törvényszerűen korlátozzák a növekedést, így bezárhatják a felzárkózás lehetőségét.
A jegybanki célnál magasabb szinten álló mostani infláció Matolcsy szerint azt jelenti, hogy a költségvetésnek a korábbi évtizedhez képest nagyságrendileg nagyobb lesz a kamatkiadása, miközben a jegybanki veszteségeket is térítenie kell. Véget ért tehát az a kényelmes helyzet, hogy az MNB az alapkamat-csökkentések révén a költségvetés a 2012-es kamatfordulat után évente sok százmilliárd forint kamatkiadást takarított meg. Ennek a megtakarításnak az összege Matolcsy szerint 2013-2021 között 5800 milliárd forint volt.
A jegybankelnök szerint most az várható, hogy a válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt kényszerűen megemelt jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják a jegybank korábbi nyereségét, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait.
“A visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új „lyuk” betömésére” – figyelmeztetett. Az MNB elnöke azt is a kormány szemére vetette, hogy a fél évtizeddel ezelőtt általuk kidolgozott versenyképességi program
“nagyobbik részét jegelték”.
Szerinte ezzel magyarázható, hogy a 2020-2021-es válságkezelés során sem javult az MNB által mért versenyképesség, azaz Magyarország maradt a 18. helyen az Európai Unió 27 tagállamának versenyében.
Miközben a válságkezelésben ennél jobb helyezést értünk el, az évtized lehetőségeit meghatározó versenyképesség- és termelékenységbővülés terén gyenge a teljesítményünk
– írta Matolcsy György. Szerinte ha Magyarország nem lép gyorsan a termelékenység és a versenyképesség javításában, akkor nem állítható helyre a pénzügyi egyensúly.
