„Az EU-csatlakozás előtt sokan attól tartottak Magyarországon, hogy az unió majd elő akarja írni nekünk, mit hogyan csináljunk. Ehelyett kiderült, hogy amiatt kellett volna aggódni, elég erős-e az unió” – mondta Szájer.
A német Hanns Seidel Alapítvány és a brüsszeli Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság arról szervezett vitát a brüsszeli német EU-képviseleten, hogy miként értékelhetők az EU 2004-es nagy kibővítésének hatásai, mi lehet a továbblépés útja. A fideszes politikus a vitában hangsúlyozta: számára Európa értékek közösségét jelenti, és ilyen értelemben a rendszerváltáskor Európa újraegyesítése kezdődött meg. Az a körülmény, hogy az EU-csatlakozás után számos esetben volt elégedetlen az Európai Bizottság magatartásával, éppen úgy semmit nem von le saját európai elkötelezettségéből, miként magyar hazaszeretetét sem csökkenti az, hogy a mostani magyar kormányt „katasztrófának” tartja.
Az unió gyengeségére vonatkozó állítását olyan példákkal támasztotta alá, hogy szerinte alig lehet szót ejteni az EP-ben a kommunizmus bűneiről, s a kisebbségek védelmében – így például a nyelvhasználati jogokat illetően – nem lép fel az EU. Uniós szinten semmit nem tettek az ellen, hogy Németország Magyarországon szabaduljon meg a szeméthegyeitől. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió a tagországok nemzeti jövedelmének csupán egy százalékával gazdálkodhat, ami szintén azt mutatja, hogy ez még nem igazán unió, hanem inkább nemzetállamok tanácskozási színtere.
A gazdasági válsággal, a számos európai országban tapasztalható „gazdasági nacionalizmussal”, vagyis a protekcionizmussal kapcsolatban megjegyezte: Magyarország ilyesmivel nem vádolható, hiszen például bankrendszerének 90 százaléka és iparának nagy része is külföldi tulajdonban van. Az viszont – tette hozzá – jogos magyar igény, hogy a külföldi bankok a magyarországi leányvállalatokkal is törődjenek, amikor ezekben a nehéz időkben pénzügyi mentőintézkedéseket hoznak.
A vitában Sandra Kalniete, Lettország volt külügyminisztere, jelenlegi parlamenti képviselő azt mondta, hogy az unióba való belépés után a lettek és más csatlakozó országok „kissé megszédültek”. Ezért a következő bővítéseket jobban össze kellene kapcsolni a gazdasági, társadalmi folyamatok további alakulásának nyomon követésével.
Miroslav Broilo, a brüsszeli lengyel EU-képviselet helyettes vezetője a bővítési folyamat gyors továbbvitelét szorgalmazta, hangsúlyosan kitérve arra, hogy ez Törökország vonatkozásában is fontos. A kaukázusi események megmutatták, mennyire elengedhetetlen Európa békéje szempontjából a stabil, demokratikus Törökország.
