A VII. századi vizigót kápolna helyén 1172 és 1504 közt megszületett palenciai katedrális a spanyol egyházi építészet egyik, kevéssé ismert, de csodálatos példája, hiszen a százharminc méter hosszú épületet visszafogott, de csodás részletekkel teli homlokzata, illetve belső terei is kiemelik az átlagból.
Az I. Izabella kasztíliai királynő (1451-1504) udvari festője, Juan de Flandes tizenkét panelből álló oltárfelépítményét, illetve El Greco oltárképét is rejtő épület igazi érdekességei azonban jóval újabbak ennél.
A Lisszabont kis híján elpusztító 1755-ös földrengésben sérüléseket szenvedett, majd egyszerűsített épület 1908-1910 közti restaurálásakor a magasban ugyanis új vízköpők jelentek meg – köztük egy
A munkákat vezető Jerónimo Arroyo egy városi legenda szerint a munkálatok során lehulló kő miatt meghalt barátjának, José Sanabria fényképésznek állított emléket, egy négy évvel ezelőtti kutatás során azonban kiderült, hogy az ihletet nem az építésszel számos alkalommal együtt dolgozó Sanabria, hanem
A furcsa részletek sora ezzel még nem ért véget, hiszen 1995-ben, a következő nagy restauráláskor a munkákat koordináló építész az Alien harmadik részének premierje alkalmából két földönkívüli lényt helyeztetett a Királyok kapujaként ismert bejárat keretére.
A szokás nem egyedi, hiszen hasonló példákkal Franciaországban, Németországban, vagy akár Nagy-Britanniában is találkozhatunk – ezekből korábban bemutattunk már néhányat.
