Jean-Yves Camus, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója szerint a II. világháború utáni európai történelemben nem történt ahhoz hasonló, ami péntek délelőtt a Kossuth téren. A legnagyobb ellenzéki párt célja a tavaly őszi tüntetéssorozatok újraindítása lehet, hogy így növelje a nyomást a kormányra, és követelje annak lemondását. Nehéz lenne viszont megmondani, hogy akciójuk messzebb mehet-e egy polgári engedetlenségi mozgalomnál – vélte a francia politológus.
Camus szerint sem Franciaországban, sem Nagy-Britanniában soha nem volt még arra példa, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat parlamenti képviselők kezdeményezzenek. Abban az esetben, ha a tüntetések esetleg újrakezdődnek a Kossuth téren, a megmozdulást már polgári engedetlenségi mozgalomnak lehet majd nevezni.
Fejtő: „Súlyos, ami történt”
Fejtő Ferenc szerint ami péntek délelőtt a Kossuth téren történt, sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem fordult még elő, hogy parlamenti képviselők törvényellenesen és tulajdonképpen államellenesen lépjenek fel. „De elég ravaszul tették ezt azért, hogy a rendőrség ne tudjon beavatkozni” – tette hozzá a Párizsban élő történész, író-újságíró.
Vélekedése szerint a cselekedet az alkotmányos kormányzat ellen irányult, és egy újabb „mutatványa” annak a konfrontációs törekvésnek, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem akar abbahagyni. A lépés valószínűleg azzal a céllal történt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ország-világ előtt bizonyítsa: a Fidesz továbbra is harcol bel- és külföldön egyaránt a kormány legitimitása és tekintélye ellen.
Fejtő kilátásba helyezte, hogy amennyiben a Fidesz folytatni kívánja azt a fő törekvését, amely a kormány legitimitásába vetett hitet kérdőjelezi meg, az azzal egyet nem értő, az emberi és nemzeti jogok védelmére összegyűlő párizsi magyarok nevében hivatalosan is állást foglal.
