Szili, az Országgyűlés elnöke február elején írt levelet a négy közjogi méltóságnak, amelyben azt kérte tőlük, hogy segítsenek kialakítani korszerűbb gyülekezési szabályokat. Gyurcsány hétfői válaszlevelében – amelyet a kormányszóvivői iroda kedden juttatott el az MTI-nek – úgy fogalmaz: a közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy a mostani szabályozás „teret enged a gyülekezési jog tartalmától eltérő jogértelmezésre, ezáltal a jogalkalmazás elbizonytalanítására és e kiemelt alapjog visszaélésszerű gyakorlására is”.
Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a módosítás nem irányulhat az alapvető jogok korlátozására.
Gyurcsány Ferenc a levélben felsorolja a Gönczöl-bizottság azon javaslatait, amelyeket a legfontosabbnak tart. Ide sorolja többek között, hogy a törvény a kifejezetten politikai jellegű, közösségi ügyeket érintő közterületi gyűlésekre legyen csak érvényes, a szervezők legyenek kötelesek biztosítani a közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelési szabályok betartásához szükséges feltételeket és a rendezvény után a helyszín eredeti állapotának helyreállítását, illetve egy rendezvény legfeljebb öt napig tarthasson.
A javaslat szerint a rendőrség megtilthatná a rendezvényt, ha az – a népképviseleti szervek és a bíróságok mellett – az Alkotmánybíróság működését súlyosan veszélyeztetné, illetve akkor, ha egy időben ugyanazon a helyszínen több rendezvény lenne, de nem lehetne a résztvevőket biztonságosan elkülöníteni egymástól. A javaslat meghonosítaná az előzetes bejelentéshez nem kötött, spontán gyülekezést azzal a feltétellel, hogy az azonosítható résztvevők egyike a helyszínen írásban vállalja a szervezői feladatok ellátását – olvasható a levélben.
A miniszterelnök megjegyzi: a módosítás a politikai egyeztetés stádiumában van. Gyurcsány Ferenc válaszlevelében kitért arra is: a Gönczöl-bizottság jelentése megerősítette abban a véleményében, hogy a demokratikus intézményeket „fenyegető veszélyek kialakulásában nem a törvény hiányosságai játsszák a döntő szerepet, hanem a demokratikus választások eredményébe beletörődni nem tudó, a kormány idő előtti távozásának kierőszakolását célul kitűző politikai erők által szított érzelmi-utcai politizálás”.
Szili Katalin levelére Sólyom László köztársasági elnök és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke már korábban válaszolt. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke még nem reagált a házelnök megkeresésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
