Az Erdélyből származó Teleki Budapesten jogot és földrajzot, valamint államtudományt tanult. 1910-ben a Földrajzi Társaság főtitkárává, három év múlva az MTA levelező tagjának választották, önkéntesként harcolt az első világháborúban. Nemzetközi szaktekintélyként sokat tett a Verailles-i béketárgyalásokon a magyar érdekek védelmében. Az 1910-es népszámlálás eredményei alapján elkészítette a híres „vörös térképét”, amit Magyarország határainak igazságos kijelölése érdekében rajzolt meg – írja a Rubicon.hu.
Zsidótörvények és revízió
1920 júliusától Horthy Miklós kormányfővé nevezte ki, posztjáról 1921 áprilisában lemondott, mert IV. Károly első visszatérési kísérlete során gyanúba került. Első miniszterelnökségéhez fűződött a numerus clausus törvény, mely a magyarországi nemzetiségek arányában osztotta el a felsőoktatási helyeket. Ez a törvény elsősorban a zsidóság ellen irányult, mely arányánál jóval nagyobb számban képviseltette magát az egyetemeken. A jogszabály 1926-ig volt érvényben.
A húszas években a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karának dékánja, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a Műegyetem elődjének) rektora lett. Valószínűleg szerepe volt az 1925-ben botrányt okozó frankhamisítási ügyben: a hamis bankókat ugyanis, melyekkel a francia gazdaság romba döntését tervezték, a Teleki vezette Térképészeti Intézet alagsorában nyomtatták.
A nagypolitikába 1938-ban, kultuszminiszterként tért vissza az Imrédy-kormány kultuszminisztereként. Teleki Pál 1939 tavaszától haláláig, két évig ismét az ország élénállt. Második miniszterelnökségéhez alatt fogadták el az 1938 végén beterjesztett második zsidótörvényt, mandátuma idején történt például a kárpátaljai bevonulás, vagy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély visszacsatolása – olvasható a történelmi témákat feldolgozó Rubicon.hu-n.
Összeomlott a műve
Külpolitikai célja a fegyveres semlegesség megőrzése, az ország erejének háború utáni időkre való megtartása volt. A fokozódó német nyomást az angolszász államokkal ápolt jó viszonnyal próbálta ellensúlyozni. Hitler lengyelországi hadjárata idején nem járult hozzá ahhoz, hogy a német csapatok magyar vasútvonalakat használjanak, a lengyel menekültek előtt pedig megnyitotta a határt, menedéket nyújtva számukra az országban. Emellett 1940. november 20-án hazánk megkötötte a háromhatalmi egyezményt, melyben vállalta, hogy segíti Olaszországot és Németországot, ha egy új belépő fél támadná meg őket.
Ezt kívánta ellensúlyozni a Jugoszláviával december 12-én aláírt örök barátsági szerződés, ám a délszláv események nem Telekinek kedveztek: 1941 tavaszán egy németellenes katonatiszti csoport hajtott végre puccsot Belgrádban. Hitler célszerűnek látta a jugoszláv állam felszámolását magyar katonai részvétellel. Ez újabb revíziós sikert jelentett volna, Nagy-Britannia ugyanakkor egyértelműen kinyilvánította, hogy minden Jugoszlávia elleni katonai lépés hadüzenetet jelent hazánk számára.
A miniszterelnök összeomlott a lehetséges következmények súlya alatt, és 1941. április 3-án öngyilkos lett. Teleki tettét az angolszász közvélemény tisztelettel, kétségbeesett németellenes megnyilvánulásként értékelte, a londoni parlament üres széket tartott fenn számára a háború végéig.
