Tudomány

Mátyás hat évig nem volt “igazi” királyunk

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 03. 29. 15:00

Hunyadi Mátyást 1458-ban királlyá választották és megkezdte uralkodását. Ám amíg a Szent Koronával meg nem koronázták, egészen 1464. március 29-éig nem tekintették és maga sem vallotta magát legitim magyar királynak.

Korábban a témában:

A középkor folyamán alakult ki és erősödött meg az a szokás Magyarországon, hogy valódi királyi hatalommal csak az az uralkodó bír, akit a fehérvári bazilikában az esztergomi érsek illet a Szent Istvántól eredeztetett Szent Koronával. Ezen feltételek közül a Szent Koronával koronázás kritériuma vált a legerősebbé.

Csak a Szent Koronával

Sőt a Szent Korona körül kialakuló misztérium fokozatosan egyfajta közjogi jelentéstartalmat nyert az évszázadok folyamán: a korona a főhatalom birtokosa, az uralkodó felett álló “személy”, ami az alattvalók érdekeit és az ország területi integritását szimbolizálja.

Hogy mindez nem csak üres szó, példa rá Hunyadi Mátyás, akit 1458 januárjában magyar királlyá választottak, ám a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. Ismerve és elfogadva a Szent Korona egyedüli érvényességét, Mátyás meg sem kísérelte I. Ulászló mintájára más koronával pótolni: uralkodóvá válása után hat évet várt a koronázásra. Egészen addig, amíg István fejékét vissza nem szerezte. Komoly árat fizetett érte…

Akié a korona, azé a lehetőség

Legfőbb koronázási ékszerünk még 1440-ben került el Visegrádról, amikor I. Habsburg Albert halála után Jagelló Ulászló, és a csecsemő V. László nevében az özvegy Luxemburgi Erzsébet küzdöttek a főhatalomért – írja a Rubicon.hu. A rivalizálás során a királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné Wolfram Ilona egy vánkosba rejtve ellopta a Szent Koronát. A háború azonban végül I. Ulászló javára dőlt el, így a királyi jelvényt birtokló Erzsébet és pártja Habsburg III. Frigyes császárhoz menekült – írja a Rubicon.hu.

V. László Bécsben töltötte uralkodása nagy részét, miközben a koronát „megőrző” III. Frigyes próbált minél nagyobb befolyást nyerni a fiatal király nevelésében és az ország ügyeiben. Nem véletlen, hogy László halálakor sokan őt vádolták mérgezéssel, az elhunyt király rokonaként ugyanis jogot formálhatott a magyar trónra, esélyeit pedig a Szent Korona jelentősen növelte. A Jagelló és Habsburg aspiránsok ellenében azonban Hunyadi Mátyás lett a király, akinek csapatai 1458-ban a Németújváron megkoronázott III. Frigyes támogatóit kétszer is megverték.

1461-ben a császár újabb kísérletet tett a magyar trón megszerzésére, ám Podjebrád György, Mátyás apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért: a 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli trónját.

Végül Mátyást 1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Székesfehérváron, ezzel tette uralmát a szokásjog szerint is legitimmé.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bogdán Réka /24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.