Az Országgyűlés azt kérte, hogy a köztársasági elnök öt napon belül döntsön a hétfőn megszavazott egészségbiztosítási törvény aláírásáról és annak kihirdetéséről, s ez az öt nap december 27-én jár le.
Az alkotmány ugyan főszabályként azt mondja, 15 nap áll az államfő rendelkezésére megfontolásra, illetve arra, hogy a kihirdetésről gondoskodjon, ám a T. Ház elnöke útján kérhet (ahogy ebben az esetben kért is) sürgősséget.
Három lehetőség Sólyom előtt
A köztársasági elnök előtt most három út áll. Dönthet úgy, aláírja a törvényt, így az még idén megjelenhet a Magyar Közlönyben, és a jogszabályok egy része januártól hatályba is léphet.
Ugyanakkor dönthet úgy is, politikai vétót alkalmaz, és a törvényt megfontolásra visszaküldi. A parlament ebben az esetben a megfontolási kötelezettségének várhatóan februárban tudna eleget tenni. Az Országgyűlés az államfő érveit mérlegelheti, de a képviselők dönthetnek úgy is, hogy nem változtatnak a törvényen. A politikai vétó halasztó hatálya miatt ebben az esetben a törvény januárban nem léphet életbe.
Kolláth György szerint lehet fogás az új eu-törvényen (Fotó: MTI)
A harmadik lehetőség, hogy ha a törvény egyes rendelkezéseit alkotmánysértőnek gondolja, akkor véleményének közlésével azt az Alkotmánybírósághoz küldi. E testületnek a törvény szerint soron kívül kell eljárnia, de – mint Kolláth György az MTI-nek elmondta – már „a soron kívüliek is sorban állnak”, ráadásul a határozathozatalnak nincs határideje. Ebben az esetben szintén nem léphet hatályba a törvény.
Van rajta fogás
Kolláth György – ha a köztársasági elnök alkotmányos vétóval él – akkor elképzelhetőnek tartja, hogy 4-6 hónapra is szüksége lehet az Alkotmánybíróságnak a komoly megfontoláshoz.
Meglátása szerint valóban „lehetségesek” alkotmányossági problémák. Az alkotmányban például az áll, hogy mindenkinek joga van a szükséges ellátáshoz a társadalombiztosítás útján. „Tessék mondani, ez még mindig a társadalombiztosítás?” – vetette fel a lehetséges kérdések között.
Egy másik példaként azt hozta fel, hogy az alkotmány kimondja: a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez fűződő alapjogot csak törvényben lehet szabályozni. „Akkor miért van száz végrehajtási rendelet, ami nem törvény?” – fogalmazott meg egy újabb megfontolandó kérdést az alkotmányjogász, aki szerint még „egy sereg olyan kérdés van, amit meg kell rágni”.
