Most bizonyára arra kíváncsiak, hogy a fenébe tudja bárki is kimutatni, hogy a testünk egy része (egész pontosan szövete) „öregebb”, mint a másik. Nos, bármilyen hitetlen, a dolog DNS-analízissel meglepően egyszerű. Az öregedés – melynek egyik kulcsfontosságú tényezője a DNS metilálás – ugyanis ha kicsit is, de meglátszik a DNS-ben lévő gének állapotán.
Steve Horvath és a California Egyetemen működő kutatócsoportja, most az öregedés ilyen nyomait kereste abban a 7844 egészséges szövetmintában, amit 0-101 éves önkéntesektől gyűjtöttek be. Az eredményekből kiderült, hogy a test néhány szövete gyorsabban öregszik, mint a többi. Az egészséges mellből vett szövetminta például átlagosan 2-3 évvel volt „idősebb” a többi szövetmintánál.
Ezzel szemben jó hír: a szívizomból vett minták átlagosan kilenc évvel fiatalabbak voltak a mintaadó koránál.
DNS, gén, kromoszóma…
A sejtben található a sejtmag, amiben X és Y alakú kromoszómák vannak. A kromoszóma tulajdonképpen feltekeredett DNS, amely “kiegyenesítve” 2 méter hosszú is lehet(ne)! A DNS molekulák egyes szakaszai fehérjetermelésért felelős információkat hordoznak, ezeket hívják géneknek. A DNS 99%-a nem gén, hanem (eddigi tudásunk szerint) értelmetlen, “szemét-DNS”. Emberi génekből kb. 30 000 van. A DNS két szálból áll, ezek ún. bázisokon kapcsolódnak össze, amitől spirálisan tekeredő létráknak néznek ki.
De mi az a DNS-metiláció?
A sejtekben (mint a gazdaságban) fontos, hogy épp abból (a fehérjéből) gyártsunk, amiből kell. A DNS-en lévő génekből is mindig a megfelelőt kell aktiválni, ez egy enzim segítségével történik, amely molekula részét (metilcsoportját) ráakasztja a megfelelő DNS-molekulára. Ez az akasztó mechanizmus a korral egyre tökéletlenebbé válik, ezt tartják az öregedés okának, s a daganatos betegségek kiváltójának is. Ezt tudják vizsgálni, s ezért lehet a mell (vagy bármi más) öregebb/fiatalabb a testünknél.