Több ország szakértői próbálják feltárni, mi is lehet a pontos hatásmechanizmus az AstraZeneca vakcinája és a vele összefüggésbe hozott ritka vérrögképződéses esetek között. Közben az Európai Bizottság vizsgálja a Johnson&Johnson oltóanyagát is, amely szintén adenovírusra épül, az amerikaiak pedig leállították az oltást addig, amíg ki nem derül, hogy van-e összefüggés a vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal jelentkező vérrögök között, amelyekből öt esetet találtak.
Érthető, hogy ezek a hírek megingatják az emberek bizalmát a vektorvírusos oltásokban, valójában azonban olyan alacsony kockázatról van szó, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is erősen ajánlja a vakcinákat, egészen egyszerűen azért, mert a koronavírus-fertőzés okozta tünetek sokkal veszélyesebbek. Ezt támasztja alá az Oxfordi Egyetem friss tanulmánya is. Az egyetem együtt fejlesztette ki a vakcinát az AstraZenecával. A tanulmányt még nem nézte át független tudományos testület, csak preprint formában hozták nyilvánosságra.
A szakértők a szóban forgó különös vérrögképződési problémát, az úgynevezett agyi vénás sinustrombózist (CVST) vizsgálták, és megállapították, hogy
- a vizsgált időszak alatt (2020. január 20. és 2021. március 25. között) 500 ezer, főként amerikai COVID-betegre vetítve 1 millióból 39 esetben lehet megfigyelhető CVST.
- a két mRNS-oltást (Pfizer vagy Moderna) megkapó 480 ezer ember esetbében 1 millió emberre vetítve 4 esetben jelentkezett volna CVST.
- az AstraZeneca oltásával 1 millió főre vetítve 5 esetben jelentkezett volna CVST.
Ezek egymillió főre kiszámolt előfordulások, azt mutatják, hogy a vizsgált előfordulási rátánál egymillió fő esetében hány esetre számíthatnak. Innen is jól látszik, hogy az AstraZeneca vakcinája nem jelent kifejezetten emelkedett veszélyt, persze azt tudni kell, hogy az mRNS-oltások esetében nem bevizsgált eredményekről, hanem oltás után jelentkező eseményekről van szó.
Érdekes összefüggések is kiderültek a kutatásból: az egyik például az, hogy nagyobb esélye van valakinek a CVST-re koronavírusosan, ha egyébként szív- és keringési problémája is van, különösen akkor, ha az agyi / precerebrális artériaszűkület vagy -elzáródás, vagy koponyaűri vérzés. Az oxfordi kutatók egyébként nemcsak a koronavírusra, hanem az influenzára levetítve is megnézték a CVST előfordulási esélyét – azt találták, hogy sokkal nagyobb az esély rá a koronavírus-fertőzést követő két hétben, mint az influenzafertőzést követő két évben.
A szakértők megjegyezték, hogy bár teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, a felhasznált egészségügyi nyilvántartásból nagyon úgy tűnik, hogy a CVST előfordulására 8-10-szer nagyobb az esély a koronavírus-fertőzés esetén, mint bármelyik vakcinánál, illetve százszor nagyobb az esély, mint a teljes populációra vetítve. A COVID-19 fertőzés esetében a CVST-nek nagyobb esélye van, mint más agyi vérzéses eseteknek, így például a stroke-nak is.
A kutatók megjegyezték, hogy fontos ismerni a CVST kialakulási mechanizmusát mind az oltásnál, mind a betegségnél, hogy teljesen fel lehessen mérni a kockázatokat.
Korábban egyébként Kemenesi Gábor virológus is osztott meg némi kockázatelemzést a témában Facebookon, a szakember szerint a COVID-fertőzés esetén a vérrögképződés bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb a vakcináknál tapasztalt értéknél.
„Jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi, így egyértelműek minden korcsoportban az AstraZeneca előnyei” – írja a szakértő. „A jövőre nézve pedig az ismertetett főbb tényezők mentén érdemes saját magunk számára kockázatértékelést végezni. Megnyugtatásként mondható, hogy ezt a háziorvos, oltóorvos megteszi értünk.”
