Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Szabó Máté egyetemi tanárt, politológust, jogászt jelölte kedden Sólyom László. Az államfő közölte: szakmailag alkalmasnak és politikailag elfogulatlannak tartja a jelöltet, aki, mint mondta, egész életében a civil társadalommal és a civil szerveződésekkel foglalkozott.
Sólyom László államfő a frakcióvezetők előtt a jelöltet méltatva azt mondta, Szabó Máté pályafutása során a civil társadalom és az állam viszonyával foglalkozott, különösen azzal, hogyan szervezi meg a civil társadalom a politikai vélemények kinyilvánítását. Közölte, a jelölt kutatási témája a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlása volt, ezen belül is „a politikai tiltakozások jogi és szociológiai kérdései, és általában a társadalmi mozgalmak”.
A köztársasági elnök szerint Szabó Máté munkássága áll a legközelebb az eddigi ombudsmanok közül az állampolgári jogvédelemhez. Közölte, szociológiai, politológusi és jogi munkássága alapján olyan embert választott, akinek megalapozott elméleti tudása van. Mint mondta, ez garanciája Szabó Máté függetlenségének.
A korábbi jelöltekhez hasonlóan Szabó Máté „teljes mértékben független a pártpolitikától” – hangoztatta Sólyom László, aki arra kérte a frakcióvezetőket, támogassák a jelölt megválasztását. A köztársasági elnök azért kényszerült új jelöltet találni, mert korábbi választotját, a volt adatvédelmi biztos Majtényi Lászlót az Országgyűlés egy héttel ezelőtt nem választotta meg ombudsmannak. A Fidesz ugyanis azért nem szavazta meg Majtényit, mert elfogultnak tartotta.
Szabó: biztosra nem lehet menni
A jelölt a találkozót követően úgy fogalmazott, „előfordulhat”, hogy a frakciók támogatják, de mint mondta, „biztosra itt nem lehet menni”. Közölte, megtisztelőnek tartja a jelölést, ám ha nem támogatják, akkor folytatja tudományos munkáját.
Szabó Máté a Sándor-palota előtt nyilatkozik a sajtó képviselőinek (Fotó: MTI)
A posztról szólva úgy fogalmazott, hogy azt egy rendkívül fontos intézménynek tartja, és a feladat ellátása igen nagy kihívás a számára. Úgy látja, ombudsmanként „lehet valamit tenni a civil társadalom érdekében”. Megjegyezte azt is, hogy bár nem tartja magát gyakorlati szakembernek, mégsem idegen tőle a „hivatali működés”.
Kitért arra is, nem készült erre a feladatra, ezért váratlanul és előzmény nélkül érte a felkérés. Utalt arra, hogy Majtényi László támogatását elutasító parlamenti döntést követő nap keresték meg a felkéréssel.
Óvatosan fogalmaznak a pártok
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-nek azt mondta: Navracsics Tibor frakcióvezető jelezte az államfőnek, a Fidesz képviselőcsoportja hétfő délelőtti ülésén dönt arról, hogy támogatják-e jelöltet. A távirati iroda információi szerint várhatóan a Fidesz sem gördít akadályt a jelölt megválasztása elé. Az ügy érdekessége, hogy Szabó Máté, az ELTE Politikatudományi Intézetének vezetőjeként felettese Navracsics Tibornak, aki egyetemi docensként az intézet oktatója.
Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője szintén azt közölte a távirati irodával, hogy hétfőn alakítják ki álláspontjukat az ombudmanjelölttel kapcsolatban. Az MTI úgy tudja, hogy a KDNP támogatni fogja Szabó Mátét, mert a kereszténydemokraták körében nem merültek fel olyan aggályok, mint Majtényi László, a köztársasági elnök előző jelöltjével kapcsolatban.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: pártja a következő frakcióülésen alakítja ki álláspontját az ombudsmanjelöltről, erre még ezen a héten sor kerül.
Lendvai Ildikó (MSZP) a bejelentést követően közölte: hétfőig alakítják ki álláspontjukat a jelölttel kapcsolatban, így, mint mondta, nincs akadálya annak, hogy még aznap a parlament elé kerüljön a jelölés.
Eörsi Mátyás szabad demokrata frakcióvezető úgy fogalmazott: a jelölt a tudományos életben ugyan ismert, ám a közéletben még ismeretlen. Közölte, sajnálják, hogy a köztársasági elnök, „az alkotmány betűjéhez ragaszkodva”, egyeztetés nélkül tette meg a jelölését. Elmondta, reméli, hogy az új jelölt nem kerül Majtényi Lászlóhoz hasonló méltatlan helyzetbe.
Egyetemi tanár
Sólyom László új jelöltje 1956-ban született Budapesten, 1980-ban szerezte diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999. november 1-je óta az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Politológia Tanszékének vezetője volt, majd 2001. november 1-jétől a Politikatudományi Intézet létrejöttét követően annak igazgatója.
1988-ban az alternatív mozgalmakról folytatott kutatásaiért megkapta a Magyar Szociológiai Társaság fiatal tehetségek jutalmazását szolgáló Erdei Ferenc díját, oktató munkájáért pedig 2006-ban a „Magyar Felsőoktatásért” emlékplakettet kapott.
