A hat kérdés
1.Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2.Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
3.Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
4.Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5.Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?
6.Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
Bihari Mihály, az Ab elnöke a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezéseivel kapcsolatban kifejtette: ezeket a határozatokat illetően új eljárásra kötelezte a testület az OVB-t. Úgy fogalmazott: jelentős eleme a döntésnek, hogy az indokolásba belevette az Ab, hogy a testület döntése mindenkire kötelező, akármilyen hatáskörben hoz döntést. Ez azt jelenti, hogy a taláros testület előírta, hogy az OVB hitelesítse az aláírásgyűjtő íveket. Erre egyébként 30 napja van a testületnek.
Nem érinti a költségvetést
A testület álláspontja szerint a képzési hozzájárulás az egyetemek és főiskolák bevételét képezi és ez a tétel nem szerepel a központi költségvetésben. Tehát sikeres népszavazás esetén sincs szükség a költségvetési törvény módosítására, vagyis a kérdés nem tartozik a tiltott népszavazási tárgykörbe.
A vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban az Ab helyettes elnöke kifejtette: jövőbeni kérdés akkor tagadható meg, ha az adott kérdés a jövőbeni költségvetésben szereplő egyes kiadásokat érinti. A vizitdíj és a kórházi napidíj esetében nem kiadásokról, hanem bevételekről van szó – tette hozzá.
Az OVB másik érvével kapcsolatban, miszerint a költségvetési törvény hatálya meghosszabbodhat, az Ab megállapította: ez egy hipotézis, nem igazolható, perdöntő értékkel így a testület nem tudta elfogadni. A választási bizottság harmadik érvével kapcsolatban, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetése megrázkódtatná az egészségügyi rendszer stabilitását, az elnök-helyettes kifejtette: ez az újszerű, az alkotmányjogban eddig ismeretlen érvelés az Ab megítélése szerint rendkívüli mértékben kiterjeszti az alkotmányban felsorolt tilalmi listát. Paczolay Péter emellett úgy fogalmazott: a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetése nem rázkódtatja meg olyan mértékben az egészségügyi rendszer stabilitását, hogy azt kizáró tárgykörnek kellene értékelni a költségvetési tilalom miatt.
A Fidesz hét kérdéséből – változtatásokkal és új kérdésekkel karöltve – végül hat kérdésben lehet népszavazást tartani: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, a tandíjról, a kórházak állami tulajdonban való maradásáról, a patikaliberalizációról és a termőföld családi gazdálkodóknál való maradásáról.
A népszavazási mese
A Fidesz még 2006 szeptemberében lépett elő a „hétigenes” népszavazás ötletével, amely lényegében a kormányzat reformlépéseit szavaztatná meg az emberekkel. Az Országos Választási Bizottság (OVB) azonban négy témakörben – a tandíjra, a vizitdíjra, a nyugdíjasok munkavállalására és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelősségére vonatkozóak esetében – elutasította az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését. A másik három ügyben, a kórházak állami és önkormányzati kézben maradásáról, a gyógyszerek patikán belüli árusításáról és a termőföld családi gazdálkodóknál maradásáról szóló kérdéseket az OVB hitelesítette.
A Fidesz az el nem fogadott kérdésekkel az Alkotmánybírósághoz fordult, mely március elején az OVB döntése mellett is, meg ellene is állást foglalt. Az alkotmánybírák két kérdéskörben ugyanis – a vizitdíj és a tandíj ügyében – új eljárásra szólították fel az Országos Választási Bizottságot. A nyugdíj és a miniszterek vagyoni felelőssége tárgyában viszont egyetértettek az OVB azon határozatával, hogy e kérdésekben nem lehet népszavazást tartani.
A második kör
Orbán Viktor ezek után átfogalmazott, két új népszavazási kérdést vetett fel: a vizitdíj ügyében az előttünk álló évre vonatkozóan tennék fel a kérdést, hasonlóan ehhez pedig a kórházi napidíjról is megkérdeznék az embereket.
Az OVB viszont áprilisban újra elutasította az ellenzéki párt népszavazási kérdéseit. Akkor külön szavaztak a határozatban szereplő indokokról és ennek alapján a jövőbeni költségvetésekre történő korlátozó hatása, az egészségbiztosítási alap fokozott alkotmányossági védelme, valamint az Alkotmánybíróság által még nem értelmezett “burkolt alkotmánymódosítás” miatt döntöttek az elutasítás mellett. A Fidesz ezek után ismét a taláros testülethez fordult.
200 ezer aláírás kell
A végleges döntéstól számítva négy hónapon belül kell összegyűjteni legalább 200 ezer hiteles aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, majd pedig az államfő kitűzi a referendum napját.
Ha a népszavazáson a jogosultak 25 százaléka és még egy ember igennel szavaz, úgy a döntés kötelezi a kormányt.
Orbán már törvényt is módosítana
A Fidesz elnöke egyébként az OVB második elutasító döntése után 1997-es választási eljárási törvény módosítására vonatkozó indítványát nyújtott be a parlamentbe. Eszerint amennyiben egy népszavazási kérdéssel kapcsolatban OVB döntését az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de ennek ellenére az OVB mégis eredeti határozata szerint cselekszik, a taláros testület másodszorra már nem csupán megsemmisíti a döntést, hanem az ő szava érvényes.
A törvény egy másik pontján is változtatna a Fidesz: az OVB-nek a népszavazási kérdés elutasításakor teljes körű értékelést kéne adnia. De ha a kérdés másodszor is visszakerül hozzá, még egyszer ugyanazzal az indokkal nem annulálhatja a kezdeményezést.
