A japán kabinet a közelmúltban több intézkedést hozott a szülés és a gyermekgondozás támogatására, az új tervezet szerint pedig a kispénzű fiatal házasok lakáshoz jutására, valamint az önkormányzatok által indítandó párkereső programokra is áldoznának az államkasszából.
A szigetország alacsony termékenységi rátája szakértők szerint a gyermeknevelés költségei mellett arra is visszavezethető, hogy a japánok közül egyre kevesebben akarnak vagy tudnak megházasodni. Márpedig a szigetországban a gyermekvállalás és a házasság a mai napig erősen összefügg: a házasságon kívül született gyermekek aránya rendkívül alacsony, miközben a házasságban élők gyermekvállalási hajlandósága nem változott számottevően az elmúlt négy évtizedben.
Ötven éven belül minden harmadik japán nyugdíjas lesz
A kormány növelné a szülési szabadság időtartamát, támogatná a termékenységi kezeléseket, valamint az anyák mentális egészségének is nagyobb figyelmet szentelne, mivel a szülés után minden tizedik japán nő depressziós lesz.
Japán termékenységi arányszáma (az egy szülőképes korú nőre jutó születések száma) 1,39-re csökkent az elmúlt négy évtized folyamán, miközben a népességszám fenntartásához 2,1-es ráta szükséges. A kormány reményei szerint a júniusban megindítandó programmal 1,79-re növelhetik a termékenységi rátát.
Az ország népessége az elmúlt években enyhén csökkenni kezdett, a lakosság átlagéletkora folyamatosan nő, egyes becslések szerint ötven éven belül a társadalom harmada nyugdíjas korú lehet.
Ugyanakkor a Jomiuri Simbun arra is felhívta a figyelmet, hogy a kevesebb házasság – és ezzel párhuzamosan a kevesebb gyerek – a munkaerő-piaci helyzettel is magyarázható: a szigetország gazdasági gondjai miatt egyre több fiatal csak ideiglenes és rosszul fizető munkát tud vállalni, így nehezen engedheti meg magának a családalapítást.
