Az Országház épületét 1902-ben vették használatba, de már a múlt század 10-es éveiben jelentkeztek mállások, kisebb kőleomlások, amelyek a 20-as évekre váltak balesetveszélyessé. A Parlament akkori gazdasági bizottságának javaslatára külön költségvetési keretet fogadtak el az épület felújítására. Az épület egyes homlokzatait azóta takarják az építési állványzatok.
A problémák oka, hogy az épületet díszítő, a sóskúti bányakörzetből származó puha mészkövek nem bizonyultak tartósnak, a felújítás kezdete óta elsősorban a süttői bányák kemény mészkövét használják. Jelenleg a Parlament dunai homlokzatának déli részein zajlik a kövek cseréje, a tervek szerint 2010-re készül el a teljes dunai homlokzat.
A felújítás a második világháború után kapott nagyobb lendületet; az ostrom idején keletkezett belövéseket egytől egyig kijavították. A világháborúban az épület komoly károkat szenvedett, a Parlament kupoláját találat is érte. A bomba ott több mennyezetet is átszakított, de nem robbant fel. Golyónyomok azonban a mai napig is láthatók az épületen, ezek minden bizonnyal 1956-ban keletkeztek, nem zárható ki, hogy az október 25-i Kossuth téri sortűzből származnak. A bizonytalanság oka, hogy a „véres csütörtökön” történt mészárlás körülményei a mai napig sem tisztázottak.
Harminc éve újítják fel
Az ostrom utáni rekonstrukció során vegyes technológiát alkalmaztak, azaz nem minden követ cseréltek ki, sokat csak kijavítottak. Ennek köszönhető, hogy a még fel nem újított homlokzatokon a megfeketedett kövek közt ma is látni egy-egy magányosan álló fehéret – tudtuk meg Lukács Józseftől, a Parlament építészeti osztályának vezetőjétől.
Szépül a parlament (Fotó: Pusztai Olivér)
A jelenleg is tartó teljes kőcserés rekonstrukció a 70-es években kezdődött, ennek ellenére a már elkészült épületrészeken is láthatóak még eredeti, tehát több mint százéves kövek: elsősorban a lábazatokon, a főpárkányokon és az erkélyek belső felületén. A laikus szemlélő számára a munka nagyon lassúnak tűnik, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az épületet több száz kisebb-nagyobb szobor díszíti, melyek felújítása vagy újrafaragása milyen aprólékos, pontos munkát igényel, a munka elhúzódása egyáltalán nem meglepő.
A legjobbak dolgoznak rajta
Minden felújított vagy kicserélt szobor munkáit egy zsűri felügyeli, a királyszobrok esetében külön restaurálási engedélyre van szükség a műemlékvédelmi hatóságtól. Az Országház felújításán Magyarország legjobb kőszobrászai dolgoznak, akik milliméteres pontossággal faragják ki azokat a szobrokat, amelyeket aztán az állványzat elbontása után a madarakon kívül soha senki nem lát közelről.
Aprólékos munkával dolgoznak ki minden részletet (Fotó: Pusztai Olivér)
Az időjárás viszontagságainak kitett szobrok néhány évtized múltán alig őriztek meg valamit eredeti formájukból. A felújítás tervrajzain minden egyes kőnek külön száma van, mielőtt elhelyezik a Parlament falán, egyesével ellenőrzik őket.
Javítgatás vagy teljes csere?
A kövek cseréjével párhuzamosan javítják vagy cserélik a nyílászárókat, felújítják a kapuk kovácsoltvas díszeit és a lámpákat is. Ha a dunai homlokzattal végeztek, „befordulnak” a városi homlokzatok felé. Lukács József elmondta: a felújítások folytatása kétféle lehet, az egyik verzió szerint az 50 évvel ezelőtti technológiához hasonlóan csak a teljesen elpusztult kőelemeket cserélik ki, a kevéssé mállott elemeket pedig csak tisztítják, javítják. Jóllehet ez a gyorsabb munka, s akár a 2010-es évek végére el is készülhet, de ezzel ugyanazon problémákat tolják tovább a következő generációkra, mint amelyekkel a maiak is szembesülnek.
A másik lehetőség, hogy folytatják a több mint 30 éve elkezdett kőcserét, amely ugyan lassúbb ütemű, viszont hosszú időre megoldást jelent. A városi homlokzatokon ráadásul vannak olyan részek, ahol a teljes kőcserés felújítást már korábban elvégezték. A folytatás még sok egyeztetést igényel, többek között a műemléki hatósággal, így egyelőre nem lehet tudni, mikor lesz eredeti fényében látható Magyarország legreprezentatívabb épülete. Az, hogy melyik megoldást választják, pénzügyi szempontból sem lényegtelen, a felújítás ugyanis méregdrága; az eddigi rekonstrukciók évente mintegy egymilliárd forintba kerültek.
Az ország háza
Az állandó Országház építéséről 1880-ban született döntés. A pályázaton Steindl Imre neogótikus hangsúlyú eklektikus épületterve győzött. Az építkezés 1885 októberében kezdődött, ám nem készült el az eredetileg kitűzött 1896-os időpontra, a Millenniumra: az Országházat csak 1902-ben adták át, de belső munkálatok 1904-ig folytatódtak. A költségeket jelentősen túllépve a Parlament hivatalosan 37 183 943 koronába került. A kupola csúcsán 1950-ben helyezték el a kommunista diktatúra jelképét, a három méter átmérőjű vörös csillagot, amelyet a rendszerváltást követően 1990-ben eltávolítottak. Helyére a következő évben az eredeti terveknek megfelelő csúcsdíszt helyeztek. Az épület 268 méter hosszú, legnagyobb szélessége 123 méter, a kupola tornyánál 96 méter magas.
