A klímaváltozás okozta tengerszint-változásról általában csak a tengerparton élők veszélyeztetettsége miatt hallunk, pedig ugyanúgy problémát jelent a bolygó legnagyobb tavai körül letelepedett emberek számára is – írja az IFL Science. Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a klímaváltozás miatt a nagy tavak vízszintje folyamatosan csökken, és ha nem teszünk ellene valamit, ki is száradhatnak.
A Communications Earth and Environment tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a Kaszpi-tengeren keresztül elemzi a helyzetet. A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak találták. Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek.
sokkal gyorsabban, mint ahogy a tengereké emelkedik. A szakértők szerint komoly beavatkozás nélkül ez a tengerszint-csökkenés gyorsulni fog, és nemcsak a Kaszpi-tengernél, hanem a többi lefolyástalan medencénél is. A belső lefolyású vízgyűjtő területek olyan zárt hidrológiai területek, amelyek megtartják a vizet és nincs kifolyásuk más vizekhez (folyó, tenger).
A melegedő átlaghőmérséklet ugyanis azt jelenti, hogy a tavak vize gyorsabban párolog. Bár bizonyos területeken ezt a megnövekedett csapadékmennyiség kompenzálja, az arányok nem egyenlítik ki egymást. Ezeket a tavakat ráadásul öntözésre is használják, és többet vesznek ki a vízmennyiségből, mint amennyit az esőzések vissza tudnak pótolni. A Kaszpi-tenger vízszintje ezen folyamatok eredményeképp 2100-ra 9-18 méterrel alacsonyabban lehet a mostanihoz képest, a felszíni terület 23-34 százaléka pedig el fog veszni.
Ez nemcsak a környezet számára veszélyes: a változások akár helyi konfliktusokat is előidézhetnek, mint amilyen a szíriai háború is volt. A Kaszpi-tengert egymással ellenséges országok veszik körül, így a veszély elég magas.