Az InfoRádiónak Gyurkó Szilvia azt mondta, a karantén idején nőtt a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények száma, noha a gyermek akkor a legkiszolgáltatottabb, ha saját családja nem biztonságot, hanem veszélyt jelent. A gyermekjogi szakértő szerint minden tizedik magyar gyermeket bántalmaznak a családjában. Ez nem feltétlenül jelenti az élet, a testi épség veszélyeztetését, de az érzelmi, verbális bántalmazás is komoly veszélyt jelent egy gyermeknek.
Globálisan sem jó a helyzet, az európai adatok alapján is a gyermekek csaknem 10 százalékára jelent kockázatot a családja. A gyermekbántalmazásnál is a legolcsóbb, leghatékonyabb és legsikeresebb a prevenció, a megelőzés. Ennek alfája és omegája, hogy a különböző szakemberek miként tudnak együttműködni: időben észleljék a bajt, hatékonyan tudjanak segíteni.
A minap az EU felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a családban, hanem az online térben szintén nő – a digitális oktatással párhuzamosan – a gyermekekkel szembeni visszaélések kockázata, akár a szexuális kizsákmányolásé is. Ezért nagy szükség lenne az igazságszolgáltatás, a rendőrség becsatolására, amihez fontos egy direktíva és a jogszabályi elköteleződés.
Gyurkó Szilvia szerint az internet ugyanakkor – káros hatásai mellett – hasznos lehet a gyermekek elleni bűncselekmények megelőzésében. A világháló nem démonizálható, a gyermekek életéből nem vonható ki, miután az alfa generáció számára ugyanolyan természetes az online jelenlét is, mint az offline, nem digitális világ.
A felnőtteknek kell megtanulniuk, miként navigálhatnak jól ezeken a felületeken, hogyan biztosítsák azokat a segítségeket, amik a gyerekek digitális jólétéhez szükségesek. A gyermekjogi szakértő kitért rá, hogy az elmúlt évek felvilágosító kampányai után javult a helyzet, ami onnan látható, hogy egyre több az eset.
Abban a fázisban vagyunk, amikor csökken az eltitkolt eset, egyre többet beszélünk a témáról, egyre érzékenyebbé válunk arra, ha gyermekpornográfiáról, online zaklatásról, internetes bullyingról hallunk. A társadalmi attitűd változik, a hatósági reakciók jobban működnek, ezért a statisztikai adatok nőnek. Ahhoz nagyon sok idő kell, amíg a latenciát „lefogyasztjuk”, és annak örülhetünk, hogy az esetszámok csökkennek.
Az Európai Unió belügyi biztosa szerint azonnal cselekedni kell a gyermekek védelme érdekében. Az EU új európai központot hozna létre a tagállamok közötti jobb koordinációhoz, felállítana egy megelőzési hálózatot, erős jogi keretet adna a már hatályos törvények végrehajtásához.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
