A nyár és különösen a július jellemzően a pangás, a kivárás időszaka az albérletpiacon, a nagy roham a felvételi ponthatárok meghirdetése után indul el. A koronavírus-járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló (főleg a fővárost érintő) korlátozása idén azonban a szokásosnál feszültebbé tette a várakozást. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak, a lakáspiaci konszolidáció pedig véget vetett a lakóingatlanok meredek árnövekedéssel járó korszakának.
A főváros XI. kerületében nem ritka a 20 százalékos árzuhanás az albérletpiacon
A változásokat jól mutatja, hogy korábban – a rezsit nem számítva – havi 150-160 ezer forint lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső, frekventáltabb részén, az Allee bevásárlóközpont környékén, most viszont ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezerért is ki lehet bérelni.
Az airbnb-zés lefagyott, a tulajdonosok elkezdtek átállni a hosszabb távú lakáskiadásra vagy piacra dobták ezeket az ingatlanokat. Ráadásul a járványhelyzet miatt az oktatási intézmények, így az egyetemek is bezártak. A megugró kínálat miatt most akár a kerület belső részeiben is lehet elég jó áron albérletet találni, ha valaki az ötven négyzetméteres kategóriát keresi
– mondja Heinrich Ádám, az OTP Ingatlanpont XI. kerületi irodájának vezető értékesítési tanácsadója.
A kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak (van olyan egyetem, amely már bejelentette a több százas csökkentést), élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak köszönhetően, hogy ma már a 100-120 ezres sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.
A keresleti oldalon az itt dolgozók mellett egy új réteg is megjelent, amelynek tagjai (a home office lehetőségét kihasználva) eladták a lakásukat, hogy áttelepüljenek vidékre vagy az agglomerációba, de amíg nem találnak megfelelő házat, albérletbe költöznek. Heinrich Ádám az ingatlanpiac alakulásáról azt mondta, jelenleg főképp a paneleknél esnek az árak. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a kerületben tavaly 712 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 170 százalékkal haladja meg a 6 évvel korábbi szintet.
A belső kerületekben megbecsülték a járvány idején a jó bérlőket
A koronavírus megjelenése, a turizmus leállása a belvárosban is lenyomta az árakat. Sok itteni lakás bérleti díja becsúszott a 100 ezer forintos lélektani határ alá, ami korábban elképzelhetetlen volt. A járvány előtt még egy kevésbé előnyös adottságú szuterén garzont is ki lehetett adni 100 ezerért, most 80 ezerért kínálják a bútorozott, felújított, földszinti kis lakásokat. A nagyobb lakásoknál még nagyobb a visszaesés.
Márciusban és áprilisban sok tulajdonos önként ajánlotta fel a megbízható bérlőknek, hogy enged a bérleti díjból, mert attól tartott, hogy elveszíti őket és nem talál helyettük újakat. Volt, ahol ez bejött, volt, ahol nem. A piacra ugyanis rázúdultak a turisták nélkül maradt airbnb-s lakások, amelyek lenyomták az árakat, és sok bérlő élt is a kínálkozó lehetőséggel, hogy olcsóbb, de jobban felszerelt albérletbe költözzön
– mondta el Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. A forgalom ugyan élénk, de az egyetemisták érdeklődése a korábbi évekhez képest enyhébb. Laczi Csaba szerint ennek az az oka, hogy kivárnak. Egyrészt nem tudják, milyen módon indul újra az oktatás, másrészt arra számítanak, hogy az airbnb-zés tervezett korlátozása miatt újabb lakások kerülnek be a kínálatba, ami leszorítja a bérleti díjakat. A potenciális vevők pedig az ingatlanárak további esésére várnak.
Ami az utóbbiakat illeti, az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint tavaly a VII. kerületben 703 ezer, a VIII.-ban 597 ezer, a IX.-ben 662 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 231(!), 158, illetve 166 százalékos növekedésnek felel meg a hat évvel korábbi szinthez képest.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
