A kata mértéke nem változik, az adónem továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb terhet jelentő közteherviselési lehetősége marad. A három fő pontból álló módosítási javaslat egyetlen cél érdekében született meg, azért, hogy kizárjuk a visszaélés lehetőségét. Szigorításról tehát nincs szó.
– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Izer Norbert adóügyi államtitkár. A Pénzügyminisztérium szakembere részletesen indokolta a kata átalakítását, amelynek okaként a piac tisztítását említette, mivel szerinte nagy cégek visszaélésszerűen használják a katát, azaz a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem vállalkozókkal kötnek szerződést.
Az államtitkár szerint több tízmilliárdos bevétele lehet a költségvetésnek a változásból, aminek nyomán ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot, akkor a hárommillió forint feletti rész után negyvenszázalékos adót kell leróni, így Izer szerint nem éri meg majd a bújtatott foglalkoztatás.
Hogy a minisztérium szerint ez jelentős, arra példát is mondott Izer:
Árulkodó, hogy míg az adónem első évében, 2013-ban a katát választók csupán három százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer alkalmazottként, legtöbbször munkaviszonyban dolgozott a vállalkozás megkezdése előtt.
A szakember így összegzett:
A katára különösen most, a gazdaság újraindításának idején nagy szükség van, hiszen ez az EU-ban az egyik legversenyképesebb adónem. De a visszaéléseket fel kell számolni. A jogkövető magatartás maradéktalan helyreállításáról, embereik bejelentéséről egyébként a következő hónapokban maguk az érintett nagyvállalatok is gondoskodhatnak. Az új szabályok – ha a törvényhozás megszavazza – 2021. január elsején lépnek életbe.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
