Február 11-én reggel 7 óra körül hívtak a rendőrök. Azt mondták, eljönnének hozzám egy fontos ügyben, de ne aggódjak, civilben lesznek. Úgy is lett. Megérkeztek, elmondták, mi a helyzet, a nyomozás miatt lefoglalják a kocsim. Pár óra múlva jött is a tréler, és felvitte az októberben 15 millió forintért vásárolt autómat Pestre. Azt hittem, pár nap múlva visszakapom, de nem így lett. Ennek négy és fél hónapja. Egyre dühösebb és elkeseredettebb vagyok, és közben senki nem mond semmit, egyszerűen semmibe vesznek
– kezdi történetét B. Gyula, annak a több száz milliós sikkasztási – ha tetszik: lopási – ügynek az egyik érintettje, amelyet a 24.hu hozott nyilvánosságra a múlt héten.
Több száz milliós lenyúlás
A balatoni férfi egyike azoknak, akiknek az autóját a rendőrség lefoglalta az év elején, miután kiderült, hogy a Wallis főként BMW-ket forgalmazó Könyves Kálmán körúti használtautó-telepéről a kereskedőcég feljelentése szerint 24 autó került ki jogellenesen. A gyanú szerint az egyik értékesítő áll a háttérben, de számos nehezen érthető mozzanat van a történetben.
Ahogy múlt heti cikkünkben is leírtuk, feltűnő, a Wallis milyen későn vette észre, hogy nagyjából 300 millió forinttal megkárosították. A cégnél januárban tartottak leltárt, csak ekkor derült ki, hogy két tucat kocsi nincs a telepen, ahol ottjártunkkor mindössze nagyjából 60 autót számoltunk össze. Nehéz elképzelni, hogy az ott dolgozó munkatársak, például a használtautó-értékesítési vezető ne vette volna észre, ha ezeket a kocsikat egyik munkatársa a saját szakállára elkezdi kicsempészni, majd külső helyszínen értékesíti azokat. (Pedig úgy tudjuk, a Wallis verziója nagyjából ez, noha a cég hivatalosan nem kommentálta az ügyet.) A rendőrség mindenesetre nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt nyomoz.
Az első cikkünkben megszólaló forrásunk azt állította, majd az adásvételi szerződés bemutatásával bizonyította is, hogy közvetlenül a Wallistól vásárolta a gépkocsiját. B. Gyula viszont októberben másodkézből, egy dunántúli autókereskedő magánszemélytől vette. Utóbbi pár héttel korábban vásárolta meg – a 24.hu birtokába jutott adásvételi szerint szintén a Wallistól – a szóban forgó BMW X4-et. A Wallis és az autókereskedő közti szerződésen szerepel a Wallis pecsétje, egyik ügyvezetőjének, valamint két értékesítőnek az aláírása – utóbbiak közül az egyik előzetes letartóztatásban van.
„Úgy tűnt, minden rendben”
A B. Gyula által megvett kocsi közel 8000 kilométert futott tavaly októberig, és 17 millió forintért kínálták egy használtautós portálon. A járművet a hirdető házánál megnézte, kipróbálta, de a színe nem tetszett neki. Miután P. engedett az árból, a szín már nem volt probléma. Részben utalással, részben készpénzben kifizette a vételárat, és elhozta az autót.
A gépkocsit jóhiszeműen vásároltam meg. A vásárlás során semmilyen gyanús körülmény nem volt. Arról nem volt tudomásom, hogy a gépkocsi bűncselekmény tárgya lenne, hiszen az eredetiségvizsga során nem merült fel probléma. A gépkocsi lefoglalása miatt keletkezett károm miatt kártérítés igénylésével fogok élni
– mondta B. a rendőrségi vallomásában, amit bemutatott nekünk. Természetesen feltűnt neki, hogy az autót eladó férfi csak pár hete tulajdonos, ugyanakkor P. megmutatta neki a Wallissal kötött adásvételi szerződés eredetijét, ami megnyugtatta. Úgy tűnt, minden rendben van.
Csakhogy négy hónap elteltével a rendőrök elvitték a járművet B. otthonából. „A garázsomból vitték el a tulajdonomat. Előfordult, hogy lementem a garázsba, és megijedtem, hogy hol a kocsi, hiszen a fejemben még úgy volt, hogy ott van. Csak később kapcsoltam, hogy itt voltak a rendőrök.” B. igencsak dühös emiatt.
Hogy ne lennék az? Gusztustalan az egész. Megveszem, kifizetem a kocsit, átíratom, aztán egyszer csak elviszik. És négy hónapja nem mondanak semmit a rendőrségen, hogy ez meddig fog tartani, és visszaadják-e. Amikor sokadjára érdeklődtem, azt mondták, ne zavarjam őket ilyen kérdésekkel. Bocsánat, de ez az én autóm! Adják vissza, és nem fogom őket hívogatni! Miért vitték el? Csak mert a Wallis tett egy feljelentést? Nem kéne először határozatot hozni, hogy elvehessék a tulajdonomat, ami hiteles papírok szerint az enyém? Miért nem akkor veszik el, ha már bebizonyosodott, hogy mi történt? Miért nem akkor veszik el, ha a Wallis bebizonyította, hogy semmisek a szerződések? Én szívok azért, mert a Wallist megtréfálta az egyik munkatársa? Az átírás rég megtörtént, jogszerűen került a tulajdonomba a kocsi. A forgalomból kivonni persze nem tudom. Így fizetem a súlyadót meg a biztosítást. Ez így az ötödik hónapban járva nem kis pénz a semmiért.
A jogi helyzet
Fontos, hogy a történet számos részlete nem ismert, így az is kérdéses, hogy a birtokunkba került, jogszerűnek látszó szerződések, amikkel magánszemélyekhez kerültek a kocsik a Wallis tulajdonából, valódiak-e, azaz valóban a Wallist képviselő ügyvezető aláírása szerepel-e rajtuk, vagy meghamisították azokat. Az ügyvezető ugyanis nem azonos a letartóztatásban lévő értékesítővel, az utóbbi rendre tanúként szerepel az általunk megismert szerződéseken. Azt sem tudni, hogy a Wallis pénztárjába bekerült-e, és ha igen, hány autó ára – ezek mind lényegesek lehetnek, ha a kocsik tulajdonjoga miatt pert indít valamelyik fél.
„Jelenleg egy gyanú, egy bűncselekmény feltételezése áll szemben a hivatalosan megszerzett tulajdonjoggal. A rendőrség nyomoz, de a jogerős ítélet megszületéséig azt gondolom, hogy a papírok, a jóhiszeműen megszerzett jog erősebb. Azaz rövidtávon a vevők vannak előnyösebb helyzetben, a járműveket feltehetően vissza is fogják kapni. Az természetesen nem mindegy, hogy ez mikor történik meg” – mondta Kovács Krisztián jogász, akit arra kértünk, a rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján segítsen értelmezni a helyzetet.
Kovács azt mondja, vannak olyan korábbi ítéletek, amelyek annak ellenére mondták ki a munkáltató vagyoni felelősségét egy elkövetett bűncselekményekért, hogy a munkavállaló az adott szerződéseket meg sem köthette volna a munkáltató képviseletében. Ennek oka az volt, hogy a magánszemély nagyobb körültekintéssel nem tudott volna vásárolni. „Ha valaki a Wallis-szalonba megy be, és ott egy Wallis-munkatársnál vásárol, majd neki adja át a pénzt, attól nem életszerű ennél nagyobb körültekintést elvárni. Van ráadásul a polgári törvénykönyvnek egy olyan kiegészítő szabálya, hogy a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenértékért vásárló vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha az eladó nem volt tulajdonos” – magyarázza a jogász.
Ebbe kapaszkodhat a Wallis
A Wallis az álképviselet – amikor valaki képviseleti jog nélkül jár el – megvalósulásába kapaszkodhat, vagy abba, ha hamisítás történt a szerződések aláírásakor. Ezt írásszakértő bevonásával lehet eldönteni. Ez nyilván növelné a Wallis esélyeit a kocsik visszaszerzésére – mondta az ügyvéd. „Ám az, hogy bűncselekmény történt, nem minden esetben jelenti azt, hogy a szerződések érvénytelenek – ahogyan ezt a Kúria egy korábbi ítéletében kifejtette –, ez ugyanis polgári jogi kérdés. Amíg pedig abban nem születik jogerős ítélet, a szerződések érvényesnek tekinthetők, hiszen az esetleges hamisítást is a bírósági ítéletnek kell megállapítania” – tette hozzá Kovács Krisztián.
Egy másik, a polgári jogban jártas ügyvéd azt mondja:
aki átvette a pénzt a Wallis képviseletében, a Wallis épületében, azt a cég képviseletére jogosultnak kell vélelmezni. Tehát ha van rá tanú, hogy átadta ezt az összeget, akkor véleményem szerint akkor is a Wallis által átvett pénznek lehet tekinteni, ha nem a ténylegesen jogosult vette át az összeget.
Emellett, ha semmisnek tekintik is a szerződést, úgy is az eredeti állapotot kellene helyreállítani: azaz a Wallis visszakapná a kocsikat, a vevők pedig a pénzüket. Ugyanakkor erre a Wallis hozzáállását látva egyelőre nincs sok esély: a cég igényt tart a kocsikra.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
