Magyarországon október-november környékén újabb hullámra számíthatunk, erről nem lehet tudni, hogy gyengébb vagy erősebb lesz.
Erről beszélt Orbán Viktor múlt hét pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök által használt feltételes mód helytálló, hiszen a második hullámról biztosat a tudósok sem tudnak mondani.
Az valószínűsíthető, hogy mivel a koronavírus nem fog magától eltűnni, ismét felbukkanhat majd. Hogy pontosan mikor és milyen intenzitással, arra vonatkozóan már eddig is rengeteg számítás készült, de ezek csak becslések. A kérdés viszont egyre égetőbbé válik annak tudatában, hogy Ázsia és Ausztrália után már Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is elkezdtek lazítani a korábban bevezetett kijárási korlátozásokon.
Találgatások
A járvány második hullámának érkezéséről két okból is nehéz konkrétumokat mondani: egyrészt azért, mert a fertőző betegségek teljesen másként viselkednek, másrészt azért, mert a koronavírust egyelőre nem sikerült teljesen egészében megérteniük a kutatóknak.
A múltbéli tapasztalatokból ugyanakkor – még ha óvatosan is – néhány dologra azért lehet következtetni.
Az 1918-ban több mint 50 millió ember halálát okozó spanyolnátha három hullámban támadt, és a második gyilkosabb volt, mint az első. Az influenzajárványok is jellemzően visszatérnek, ideértve a H1N1-et is, amely 2009 áprilisában kezdődött és ősszel újra megjelent. Nincs kőbe vésve, hogy az új koronavírussal is ez lesz a helyzet, de minden jel erre utal.
A vírusokról általánosságban elmondható, hogy a nyári, melegebb évszakokban gyengülnek, kevésbé terjednek, majd ősszel, ahogy az időjárás hűvösebbre fordul, újra felerősödnek. A koronavírusról az sem állítható biztosan, hogy a kánikula beköszöntével majd egyszerűen csak úgy eltűnik. De még ha így is lenne, akkor abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy ősszel újra visszatér.
Nehezen elképzelhető, hogy a második hullámnak elejét venné az úgynevezett nyájimmunitás. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott területen és országban jelentős számban kapják el a vírust az emberek, akkor immunissá válhatnak rá, ezáltal lassíthatják annak terjedését. Ezzel két gond is van: a koronavírusról még nem bizonyított tény, hogy ha valaki elkapja, akkor ne fertőződhetne meg újra, és mivel szinte a világ összes országában rendkívül szigorú korlátozásokat vezetettek be, a társadalom relatíve elenyésző százaléka betegedett meg.
A járvány újabb hulláma éppen azért rejt akkora veszélyt magában, mert nem szól előre, hogy mikor és milyen formában érkezik, ha egyáltalán érkezik. A világnak tehát – jobb félni, mint megijedni alapon – nincs nagyon más választása, mint felkészülni a második harcra a láthatatlan ellenséggel szemben.
Kötéltánc
A Kínából indult koronavírus-járvány Ázsiában és az ausztrál kontinensen is jóval hamarabb tetőzött, mint Európában és Amerikában, éppen ezért a második hullám ideje is hamarabb elérkezett, mint nyugaton. Ez abból a szempontból szerencsés, hogy van jó és elrettentő példa is előttünk a teendőkkel kapcsolatban.
Szingapúrt két hónappal ezelőtt még a WHO is mintaként emlegette a járványkezelésben, majd áprilisban hirtelen elvesztették az irányítást a vírus felett. A betegség ugyanis megjelent a zsúfolt munkásszállókon, ahol jellemzően legalább tízfős szobákban vannak összezárva a vendégmunkások, ez pedig ahhoz vezetett, hogy megugrott a fertőzöttek száma.
Akkor sem nyugodhat meg ugyanakkor senki, ha sikerül nullára szorítani a napi új fertőzöttek számát. Bár Kínában sikerült kontroll alá helyezni a járvány, a határokat teljesen le kellett zárni azt követően, hogy egyre több külföldinél azonosították a vírust.
Új-Zélandon, ahol például az elmúlt három napban csak egy új esetet diagnosztizáltak, Jacinda Ardern miniszterelnök bejelentette, egy jó darabig biztosan nem fogják megnyitni a határaikat a világ előtt, és csak Ausztráliából engednek majd be embereket az országba, pont a fentebb említett okok miatt. Ezt az álláspontot osztja Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint külföldi nyaralásban egyelőre nem nagyon lehet gondolkozni, de június elején már tisztábban fogunk látni.
Más kérdés, hogy a gazdaságát a turizmusra építő Horvátország és Görögország már turistafolyosók és „koronavírus-útlevél” bevezetésén gondolkozik, hogy ne veszítse el az összes külföldi vendéget. A rendszert még nem dolgozták ki teljesen, de nyilvánvalóan szigorú feltételekhez kellene kötniük a turisták beutazását.
A kormányok hosszú távon egyszerűen nem helyezhetik karantén alá az országokat, mert annak beláthatatlan gazdasági következményei lennének, nem beszélve arról, hogy az emberek pszichológiailag sem bírják huzamosabb ideig a négy fal közé zártságot. De az életet óvatosan kell újraindítani.
Amennyiben az év bármely szakaszában új hulláma indulna a koronavírus-járványnak, kulcsfontosságú lesz a fertőzöttek azonnali izolálása és a kontaktkutatás, hogy a lehető leglaposabban tartsuk a járványgörbét.
Az elkövetkező hónapok a felkészülés jegyében zajlanak majd. A kórházaknak fel kell halmozniuk megfelelő mennyiségű védőeszközt és tesztet, a városoknak pedig elő kell készíteniük egy tervet, hogy ha a vírus újból felütné a fejét, akkor a kijárási korlátozásokat bármikor azonnali hatállyal, hatásosan vissza lehessen állítani.
Az első hullámmal ellentétben most van egy nagy előnye az emberiségnek: a felkészülési idő. És ezzel élni kell.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI