Tudomány

Gyógyulás után újra fertőzött a koronavírus – lehetséges?

A koronavírussal „másodszor is megfertőződött” japán nő esetében sokkal valószínűbb a hibás teszteredmény, mint hogy antitestválasza napok alatt megszűnt.
Korábban a témában:

A japán egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy egy negyvenes éveiben járó nőnél „gyógyulása” után ismét pozitív eredményt hozott a koronavírusteszt. Először január 29-én diagnosztizálták nála a fertőzést, majd miután február 6-án az újabb teszt negatív lett, hazaengedték. Ő állítólag azóta ki sem mozdult a lakásból, maszkot viselt, nem érintkezett senkivel.

Csakhogy újra kaparni kezdett a torka, mellkasi fájdalmakra panaszkodva orvoshoz fordult, szerdán pedig bebizonyosodott: ismét a koronavírus kórokozója van a szervezetében.

A kommentár nélküli hír alapján nem csoda, hogy a laikus szédelegve csapódik egyik végletből a másikba. A pesszimista szerint most akkor már tényleg itt a vég, senki nincs biztonságban, az optimista meg morog: rossz volt a teszt – de ezt ugye csak hiszi, mintsem tudja. Az eset részleteit nyilván nem ismerhetjük, ezért csak azt kérdeztük Dr. Kemenesi Gábor virológustól, a tapasztalatok és analógiák alapján melyik véglet állhat közelebb a valósághoz?

Koronavírusnál meddig tartanak ki az antitestek?

Érdemes azzal kezdeni, hogy amikor a szervezet vírussal találkozik, bizonyos immunsejtek nagy mennyiségben kezdik termelni az adott kórokozóra specifikus, úgynevezett antitesteket. Ezek a véráramban cirkulálva „elfogják”, semlegesítik a vírusokat: Y alakú kis képződményeket kell elképzelni, amelyekhez a kórokozók hozzátapadnak és ártalmatlanná válnak.

Az antitestek ezek után még sokáig megmaradnak, egyesek életünk végéig, mások csak hónapokig vagy évekig, és ezalatt védelmet nyújtanak adott vírussal szemben. Így működnek egyébként a védőoltások is, vírustöredékekkel vagy elpusztított vírusokkal kényszerítik a szervezetet adott kórokozóra specializált antitestek termelésére. Esetünkben a lényeg:

Nem tudjuk, hogy a koronavírusra adott antitestválasz mennyi ideig marad meg, de lehetetlen, hogy napokon belül eltűnjön a szervezetből. Ehhez alsó hangon is hónapok kellenek

– mondja a 24.hu-nak a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.

Rengeteg a hibalehetőség

A másik lehetőség, a hibás teszteredmény sokkal valószínűbb. Az eljárás elég bonyolult, a lényege, hogy mintát vesznek a beteg légúti váladékából ebből kivonják a nukleinsavakat, majd célzottan keresik benne a vírusra jellemző RNS-t. Nagyon jó a módszer érzékenysége, az összes vírus kimutatására ezt használják.

Bonyolultsága okán azonban komoly a hibalehetőség is, a köpet levételétől kezdve több lépésben ott az emberi tényező, ami befolyásolhatja a végeredményt. Elképzelhető még az is, hogy a levett mintában épp akkor a kimutathatósági határ alatt volt a vírusok száma. Magyarán a nő „nem gyógyult még meg”, amikor hazaengedték.

Ezért fontos, hogy a gyanús eseteket többször is megvizsgálják, és itt jön a képbe az egyre több helyen jelentkező kapacitáshiány. Még egyszer hangsúlyozva, hogy a konkrét esetről messze nincs annyi információnk, ami alapján tudományosan megalapozott kijelentést lehet tenni, de ami valószínű: a teszt eredménye lehetett hibás.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.