Nagyvilág

Koronavírus-útlevéllel, turistafolyosókon tennék elérhetővé a tengerpartokat

Korábban a témában:

Ahogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozásokat több európai ország elkezdte lazítani, aktuálisabbá válik a kérdés: mikor utazhatunk majd újra, legalább Európában?

A helyzet azért nehéz, mert két tényezőt, a gazdasági és az egészségügyi kockázatokat kell közös nevezőre hozni. Az Európai Unió GDP-jének több mint tíz százalékát a turizmus adja, 27 millió munkavállaló dolgozik a szektorban, több államban pedig az idegenforgalomra épül a gazdaság jelentős része. Eközben viszont tartani kell attól, hogy kialakul a például Olaszországban és Spanyolországban már valamelyest csillapodó járvány második hulláma, amit az emberek tömeges mozgása is beindíthat.

Az óvintézkedéseket egyik ország sem egyik pillanatról a másikra oldja fel, és ez az óvatosság várható a turizmus újraindítását illetően is. Magyarországon is úgy számolnak, hogy először a belföldi turizmus kaphat némi lendületet, talán már a nyár elején. A háttérben viszont folynak egyeztetések arról is, hogy miként lehetne életet lehelni az európai üdülőövezetekbe.

Vannak optimista és pesszimista előrejelzések is, nem elképzelhetetlen, hogy július-augusztusban akár a tengerpartra is utazhatunk, de ez esetben is kérdés, hogy hányan tennék ezt szívesen. Annál is inkább, mert az utazási korlátozások feloldása csak egy lépés – ez után is előfordulhat, hogy a hazatérőket két hét karanténra kötelezik, ami igencsak megnehezítené azok dolgát, akik nem tudnak otthonról dolgozni, hiszen egy egyhetes nyaralásért senki nem szeretne három hét szabadságot feláldozni.

Fotó: Arié Botbol /Hans Lucas /AFP

Igazolni a koronavírus-mentességet

Hétfőn az Európai Unió néhány tagállamának turisztikai minisztere informális videokonferenciát tartott arról, hogyan lehetne a nemzetközi turizmust a járványgörbe ellaposodását követően feléleszteni. Konkrét döntések nem születtek, de az irányelveket sikerült kijelölni. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy csak közös uniós szabályozással lehet a határon átívelő turizmust élénkíteni, mert ha minden ország a maga útját járja, mint ahogy tették azt a kijárási korlátozások bevezetésekor, akkor az káoszt okozna.

A konferencián résztvevő országok, így például a jelentős részben a turizmusból élő Görögország, Málta és Horvátország szakminisztere egyaránt turisztikai folyosók kialakítását szorgalmazta. Ezzel létrejönne egy Európán átívelő vagy a kontinenst keresztező tranzitútvonal, amelyen bárki el tudná érni kívánt nyári úti célját.

Ez persze egyrészt nem egyszerű, másrészt kockázatos megoldás. Több ázsiai országban is előfordult, hogy a koronavírus terjedését szinte a nullára szorították le, aztán a külföldről beutazók ismét behurcolták a betegséget, és kezdődött minden szinte elölről. A fertőzés magától nem fog eltűnni, és amíg nincs vakcina, ami a becslések szerint legalább egy év, addig fennáll a veszélye, hogy a járvány megint elhatalmasodik felettünk.

Hogy lehetne ezt a problémát áthidalni? Az EU-s turisztikai miniszterek szerint úgy, ha bevezetnének egy úgynevezett koronavírus-útlevelet. Ezzel mindenki bizonyíthatná, hogy adott pillanatban egészséges, nem fertőzött a vírussal, így terjeszteni sem tudja azt. Papíron jól hangzik az ötlet, más kérdés, hogyan lehet kivitelezni. Ha ugyanis valaki egy héttel az indulása előtt tesztelteti magát, az még nem garantálja, hogy hét nappal később sem beteg.

Fontos különbség lenne a Covid-útlevél és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által sokat kritizált koronavírus-immunitási igazolás között az, hogy előbbin mindössze az állna, hogy a dokumentum tulajdonosa éppen nem fertőzött, utóbbi pedig azon az elgondoláson alapszik, hogy aki egyszer elkapta a betegséget, az onnantól védettséget élvez, ami a hivatalos állásfoglalás szerint tudományosan nem bizonyított.

Arra nincs viszont garancia, hogy ezt az elképzelést az összes EU-tagállam támogatni fogja. Első körben mindenki a belföldi turizmusba próbál majd életet lehelni, Sebastian Kurz osztrák kancellár a napokban már arra kérte minden honfitársát, hogy az országon belül nyaraljon, és az elsősorban nem a turizmusból élő nyugati országok bajba került szállásainak, vendéglátóhelyeinek még jól is jönne, ha az emberek otthon, és nem külföldön költenék el a pénzüket az emberek. Egy egyszerű példa: ha Horvátország irányában turisztikai folyosó jönne létre, akkor azzal sok magyar is élne, miközben ha ilyet mi nem alakítunk ki mondjuk Németország felé, akkor a Balatonon törzsvendégnek számító német turisták kiesését kevésbé lehetne pótolni itthonról.

Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök a hónap elején még arról beszélt, hogy hat hónapig zárva kell tartani a schengeni övezet határait, mert így lehet csak megóvni az állampolgárokat a fertőzés újabb hullámától.

Autóval és közelre

Az emberek bizalmát az utazásban helyre kell állítani, és ez nem lesz egyszerű feladat. Olaszország és Spanyolország a több százezres megbetegedésszám miatt biztosan jelentős hátrányból indul majd, még akkor is, ha csillapodik a járvány.

Átlátszó műanyag táskát visel a fején a koronavírus-fertőzés ellen egy férfi Rómában Fotó: MTI /EPA /ANSA /Angelo Carconi

A víruson mostanra túljutó Kínában egyébként a legfrissebb adatok szerint az elmúlt hetekben egy csapásra visszaállt a megelőző hónapokban zuhanó gépkocsi-kereskedelem forgalma. Ennek az oka, hogy sokkal biztonságosabbnak érzik az emberek az autós közlekedést, mint a tömegközlekedési eszközöket, legyen szó akár a hétköznapi életről, akár a kikapcsolódási célú utazásról.

A repüléssel kapcsolatban a szakma arra számít, hogy a járvány előtti forgalmat legalább egy évbe telik visszaállítani. A gépek még sokáig nem lesznek teljesen kihasználva, ami azzal járhat, hogy az árak bezuhannak. A Wizz Air mindenesetre már májusban újraindítja 16 járatát Budapestről, Athéntól Madridon át Stockholmig, de a légitársaság is arra kéri potenciális utasait, hogy indulás előtt nézzenek utána, beutazhatnak-e egyáltalán a célországba, és ott korlátozhatják-e a mozgásukat.

A koronavírus-járványt egyébként jól kezelő Görögország éppen ezért arra készül, hogy a buszos utakat egy időre elfelejthetik, és a turisták inkább kocsival érkeznek majd a térségbe. Amiből az is következik, hogy feltehetően nem a németek lesznek túlnyomó többségben a vendégeik, hanem a kelet-közép-európai országok lakói, ahonnan gyorsabban le lehet vezetni a tengerpartra.

Az biztos, hogy új szabályok kellenek a repülőterekre, szállodákra, a strandokra, a bárokra és a turistabuszokra is. Lehet, hogy plexifalak választják majd el egymástól a napozókat, lehet, hogy a strandokon megmérik mindenki testhőjét, lehet, hogy vértesztet végeznek a repülések előtt a következő hónapokban. Ha ezekben nem sikerül egységes és főképpen hatásos intézkedéseket hozni, akkor nem hogy újfajta nyaralásunk nem lesz, hanem egy darabig semmilyen sem.

Kiemelt kép: Jaime Reina /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.