Orbán Krisztián: 2020 nagy korszakváltás lesz, nagy gazdasági válság előtt áll a világ

2020 a nagy korszakváltás lesz, és nem is elsősorban a koronavírus-járvány miatt, hanem az előttünk, a világ előtt álló nagy gazdasági válság miatt

– ezzel a felütéssel kezdte előadását Orbán Krisztián a Hősök Tere Karantén Szalonjában. A végére pedig eljutott oda, hogy két központú, rendezettebb világ köszönt be, a biztonság pedig fontosabbá válik a hatékonyságnál. A közgazdász-jogász előadó az Oriens ügyvezető partnere, aki ezúttal arra kereste a választ online előadásában (amely ezen a linken visszanézhető), hogy mekkora és milyen változást hoz a világrendben a járvány és a vele együtt érkező gazdasági válság, hogyan változnak a globális játékszabályok.

Szerinte a mai történések megértéséhez érdemes a 2008 előtti időszaktól indulni. A 2008–2009-es pénzügyi világválság két dolgot ásott alá világszinten: az Egyesült Államok hegemóniáját, valamint a megelőző évtizedekben elterjedt ideológiát, a piaci fundamentalizmust. A globalizáció és a nyugati világ egyeduralkodásába vetett hit dőlt meg. A 2010-es évek világrendje kuszább lett: Barack Obama akkori amerikai elnök világosan jelezte, hogy az USA-nak nem szerepe az, hogy a világ dolgaiban rendet tegyen, ezzel pedig eltűnt a „globális seriff”. Donald Trump is ezt a hozzáállást folytatja. Mivel nem volt, aki betartatja az addig megszokott rendet a világban, megjelentek

• a potyautasok (akik a régi rend fő szöveteit nem akarják széttépni, csak a szabályokat a saját maguk érdekében kijátsszák – ilyen államok voltak Orbán Krisztián szerint 2008-tól Kína, Törökország, Lengyelország és Magyarország is),
• és megjelentek a trollok (akik a rendszert aláásni próbálkoztak, mint például Oroszország az EU gyengítésével, az USA-választásokba való beavatkozással vagy a brexit-párti erők hatalomba segítésével, aztán Észak-Korea és Irán).

Ám 2017–2018-ban a seriff elkezdett visszajárni a felségterületére. Akkor vált például lehetségessé az Egyesült Államokban, hogy nem amerikai állampolgár vagyonát is elkobozzák, ha az érintett súlyos korrupciós ügyben érintett. Aztán a nagy techcégek lábára is ráléptek. Majd 2018 elején Ausztráliában felgöngyölítettek egy kínai befolyásolási hálózatot, amely megmutatta, mennyire mélyen bevették magukat a kínaiak az ausztrál állam alsóbb szintjein is a döntések befolyásolásába. Ennek nyomán 2018 végére az USA-ban a politikai elitben az a konszenzus kristályosodott ki, hogy Kínát meg kell állítani, ami eddig ment, nem folyhat tovább. (Ennek nyomán például úgy szigorították a szabályokat a vállalat-felvásárlásoknál, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy kínai cég vegyen meg amerikai techcéget – említette az előadó.)

Ebben a kicsit több mint egy évtizedben különböző országstratégiák adódtak. Továbbra is lehetett tovább húzni a Nyugathoz, de lehetett igazodni Kínához, vagy Oroszországhoz, esetleg egyensúlyozni a három erőközpont között.

Az államba vetett hit, a képesség és a biztonság

Ebben a helyzetben kapta derékba a világot a koronavírus-járvány, amely gazdasági válságot von maga után. De milyen világrend lesz ebből?

Az Orbán Krisztián által felvázolt, legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint fel fognak gyorsulni a már 2018-ban érzékelt folyamatok: kétpólusú világ lesz, egy Amerika-központú és egy Kína-központú.

Mindkét országot ráadásul belső feszültségek sújtják, ilyenkor pedig kell egy ellenségkép, egy külső ellenség. Az USA-nak Kína, Kínának az USA lesz az. Kína mindenben szitokszóvá vált az USA-ban. A két elnökjelölt abban verseng, ki lenne keményebb Kínával. Ezzel párhuzamosan pedig Kínában félremenedzselték a koronavírust, elhallgattak adatokat, ezért most be kellett indítani a propagandagépezetet, így azt is terjesztik, hogy amerikai katonák vitték be a vírust Vuhanba, Kína pedig jól kezelte az egészet.

Nagyon erős lesz a határ a két világ között, és a határon belül a seriff sokkal erősebb lesz, mint 2020 előtt. A globális rendőr a saját területén sokkal jobban fogja érvényesíteni az akaratát, mint eddig.

De nem háborúkra kell gondolni, amikor egymásnak feszül a két világ. Az utazás nem lesz nehezebb, mint volt, mondjuk, fél éve. Inkább a technológiai fronton lesz erős a szembenállás, a szellemi termékekre vonatkozó sztenderdek pedig meg fognak változni: lesznek amerikai és kínai előírások, szabványok. A szellemi agyelszívás jellemző lesz, propaganda-, majd erősödő devizaháború jelentkezik.

Hova kerül ebben a játszmában, világrendben az EU? Mint a falat kenyér, úgy kellene neki, hogy az USA-hoz húzzon. De az USA is sokkal gyengébb az EU nélkül. Látszólag ennek a párosnak össze kellene állnia. Csakhogy Trumpnak németfóbiája van, az az elképzelése, hogy meg kell védenie Németországtól az USA-t. Ha Trump ellenlábasa, Joe Biden nyer az idei amerikai elnökválasztáson, akkor sokkal közelebb lesz az EU és az USA. De ha Trump nyer, megjósolhatatlan, mennyire marad együtt a két szövetséges.

Milyen ideológiai következik mindebből, mi hozhat sikert az országoknak? Most az államnak be kell avatkoznia, támogatnia kell a cégeket, meg kell mentenie munkahelyeket. Azért is, hogy legyen kereslet a gazdaságban.

Ehhez két dologra van szükség: pénzre és képességre. Fontos ugyanis, hogy oda, olyan szektorokba, cégekhez, társadalmi csoportokhoz jusson a pénz, ahol szükség van rá.

Az intelligens, szofisztikált állam tudja azt, hogy mely szektorokban lehet engedni a versenyt, és mely szektorokba kell beavatkozni – mondta.

A nagy államok tudnak majd pénzt teremteni, illetve azok, amelyekben megvan a lakosokban az államba vetett hit, bizalom. A válság nyertesei ezek az országok lesznek, Orbán szerint ilyen például Németország, Dél-Korea és Szingapúr.

A biztonság pedig sokkal fontosabb lesz, mint a hatékonyság. A létbiztonság, a betegségekkel szembeni biztonság, a klímaváltozás elleni biztonság. Bármely olyan kormányfő, amely képes javítani a kormányzásba vetett hitet, aki úgy szervezi meg az oktatást, egészségügyet, államigazgatást, hogy a különböző igényeket különbözőképpen elégíti ki, az jót tesz az országgal – zárta Orbán Krisztián.

Kiemelt kép: Fotó: Kalló Iván